Magyarországon hárommilliónál is több kutya él, a legnagyobb becslés ötmillióval számol – lakosságarányosan egyértelműen Európa élmezőnyében vagyunk. (Amúgy európai rekorderek vagyunk a macskák terén is: a háztartásokban élő cicák száma 9 millió körüli.) Nehéz megítélni, hogy összesen hány kóbor kutya van az országban, az elmúlt években kevés kutatás készült erről. A legmegbízhatóbbnak a Kutyaszemmel 2019 tűnik, amely 300 ezer kóbor egyedet feltételez. (A macskák kóborságban is verik a kutyákat, a legóvatosabb becslés is 3 millióra teszi a számukat.)
Az elmúlt hónapokban többször is jártunk az ország peremvidékein, leszakadt térségeiben. Tapasztalataink szerint sok háztartásban négy-öt állat – kutya, macska – van, nemritkán a létszámuk tíz fölé kúszik. Minél hátrányosabb helyzetű egy család, annál kevesebb figyelem jut az állatokra, így szabadon kószálhatnak. A rossz körülményektől agresszívvá válhatnak: az RTL Klub 2024 márciusában számolt be arról, hogy a szabolcsi Ópályiban évek óta nem találnak megoldást a kóbor kutyák okozta problémára, egy több száz fős falka tartja rettegésben a helyieket. Az állatok betegek, oltatlanok, szemetet, emberi ürüléket esznek, rátámadnak a lakosokra. Se szeri, se száma a hasonló sajtóbeszámolóknak: kóbor kutyák más sétáltatott ebekre, baromfiállományra vagy emberekre rontottak rá az elmúlt években; az év elején a borsodi Mályi területén egy boltba tartó férfit martak halálra kutyák.
Régóta ismert
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) 2019-ben készített egy jelentést Kóbor kutyák szegregált település(rész)eken címmel. Mint a dokumentum megállapítja, „a szegregált települések életét alapjaiban meghatározó probléma a kutyák kóborlása, elszaporodása, falkákban járása, és ez nem csak a legkisebbekre, de a felnőtt lakosságra és a közszolgáltatásokat biztosító szakemberekre nézve is mindennapos veszély forrását jelentik”. Az elemzés szerint emellett sok esetben a kerítés nélküli házaknál a gondozott és rendszeresen etetett kutyák kijárása is gond. A veszettség elleni védőoltás beadására és a féregtelenítésre többnyire nem kerül sor, az állatok nincsenek ivartalanítva.
Az MMSZ szerint egyes településeken rendszeresek a kutyatámadások. „…a gyerekek csoportosan járnak iskolába vagy mozdulnak ki otthonról. A baktalórántházai járásban, Ópályi településen kutyariasztóval járnak ki a szociális munkások a terepre, de a rendszeres veszélyeztetettség pszichésen is akadályozza őket a feladatuk megfelelő minőségű ellátásában.” Támadás esetén nehezen azonosítható a kutya tulajdonosa, így az állat bejegyzése sem lehetséges. Szabályos tartásuk, megkötésük vagy kennelek használata nem jellemző, sorolta a gondokat az MMSZ.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
