A multik és a Pride-hónap

Éltanulók

Belpol

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

A Fidesz sokféleképpen közölte Lázár Jánostól kezdve Kubatov Gáboron át Orbán Viktorig – utóbbi a hétvégén a bécsi Pride-on készült fotók láttán szörnyülködött –, hogy a budapesti Pride-felvonulást betiltottnak tekinti. Ennek megfelelően viselkedik a fővárosi rendőrség (BRFK) is, amely június közepére három verzióban is betiltotta a felvonulást – az első két döntést ugyanis sikeresen támadták meg a Kúrián. A törvény szerint utólag, kamerák segítségével lehet büntetni az LMBTQ-közösség és támogatóinak évi rendes menetét – csekket küldeni mégis emberbarátibb, ugye, mint rendőrökkel szétveretni ártalmatlan sétálókat –, a rendőrség pedig cinikus módon egy lóversenypályát javasolt a szervezőknek a belváros helyett a június 28-i felvonulásra. Miközben sokan azon vitatkoznak, hogy ez egy újabb kommunikációs gumicsont, avagy a gyülekezési jog diszkriminatív csorbítása további lépés a nyílt önkényuralom felé, a Pride-on eddig szép számban felvonuló cégek támogatásai az idén látványosan elapadtak. Ennek a magyar törvény épp úgy oka, mint a megváltozott nemzetközi széljárás: Donald Trump második elnöki ciklusával együtt az Egyesült Államokra fókuszáló multik is elkezdték leépíteni sokszínűségi programjaikat. Tavaly még tematikus hónapot is szerveztek a Pride-ot üdvözlendő – az idén ezek a programok mentek a kukába a szivárvánnyal együtt.

A fele sem

A Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány az elmúlt években nyugati mintára próbálta tető alá hozni a felvonulást: sok céges támogatót vontak be, az adományokat beleforgatták a programok finanszírozásába. „Ez az összeg az utóbbi években növekedett, az idei évre viszont nagyon nagyot zuhant a támogatás és az érdeklődés is” – mondta a Narancsnak Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője. Bár ők továbbra is úgy tekintik, hogy nincs betiltva a rendezvény, a cégek elijesztéséhez elegendő volt az Orbán-évértékelő óta szinte napi gyakoriságú kormányzati üzengetés. „Tavalyi támogatóink egy része még csak nem is reagált, amikor kerestük őket az idén” – mondta Hegedűs, aki szerint kevesebb, mint felére csökkent a látható támogatók száma. A szóvivő szerint ugyanakkor több cég pusztán jó szándékból, bármiféle megjelenési igény nélkül bejelentkezett adományozással, és magánadományokból is több jött. „Inkább a nagy brandek léptek vissza, de azt látjuk, hogy Trump bejelentéseire ezek a csoportok reagáltak Amerikában is a leggyorsabban. Viszont sok kisebb brand keres meg minket azzal, hogy mondjuk kitűzőket vagy zoknit árulnak, és annak a bevételéből adományoznak nekünk.”

A Pride szervezőihez hasonlóan lapunk is azzal szembesült, hogy a korábban a sokszínűség mint alapérték mellett kampányoló multik jelentős része válaszra sem méltatta a Pride kapcsán feltett kérdéseinket. Az okok bizonyára sokfélék: a különböző multi cégeknél dolgozó forrásaink szerint néhány helyen még örülnek is annak, hogy végre nem „kell” foglalkozni ezzel az egésszel. Érdemes megjegyezni, hogy bár sokan szeretik azt hinni, hogy a multinacionális vállalatok komolyan veszik világjobbító célzatú kampányaikat, ezeket a legtöbbször az emiatt várható haszon motiválja. Egy melegfelvonulás támogatása pedig azok számára pozitív üzenet, akiket ezek a cégek nagyon el akarnak érni: a jól képzett, fizetőképes városi fiatalok köre, amely személyes érintettség nélkül is jellemzően fontosnak tartja az emberi jogi kérdéseket. Amikor a Coca-Cola 2019-ben a Fidesz felső szintjéig elérő balhét robbantott ki azzal, hogy egy férfi párt is rátett a szerelmet tárgyazó nyári plakátkampányára, jól felmérte a közönséget: azon a nyáron Magyarországon a felvilágosultság szimbóluma lett a márka, miközben a bojkottot hirdetők jelentős része valószínűleg amúgy sem az ő termékeiket fogyasztotta – azóta pedig amúgy is elfelejtették az egészet. A cég tehát nagy kockázatot nem vállalt, hiszen minden felmérés a birtokukban volt ahhoz, hogy tisztában legyenek vele: a magyar társadalom számukra üzletileg fontos része nem homofób – nem véletlenül nem Szaúd-Arábiában vittek ilyen plakátkampányt. Ezen a nyáron a Coca-Cola is az egyike volt azon cégeknek, amelyek érdeklődésünkre lapzártánkig nem válaszoltak (igaz, a vállalat már az utóbbi néhány évben sem volt jelen a Pride-on).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.