A multik és a Pride-hónap

Éltanulók

Belpol

Az elmúlt években Magyarországon is részben marketinges buli lett a Budapest Pride, ám most, hogy a kormány betiltaná a felvonulást, elkezdtek mellőle eltűnni a multik. Úgy tűnik, idén a legnagyobb látható partner Budapest önkormányzata lesz.

A Fidesz sokféleképpen közölte Lázár Jánostól kezdve Kubatov Gáboron át Orbán Viktorig – utóbbi a hétvégén a bécsi Pride-on készült fotók láttán szörnyülködött –, hogy a budapesti Pride-felvonulást betiltottnak tekinti. Ennek megfelelően viselkedik a fővárosi rendőrség (BRFK) is, amely június közepére három verzióban is betiltotta a felvonulást – az első két döntést ugyanis sikeresen támadták meg a Kúrián. A törvény szerint utólag, kamerák segítségével lehet büntetni az LMBTQ-közösség és támogatóinak évi rendes menetét – csekket küldeni mégis emberbarátibb, ugye, mint rendőrökkel szétveretni ártalmatlan sétálókat –, a rendőrség pedig cinikus módon egy lóversenypályát javasolt a szervezőknek a belváros helyett a június 28-i felvonulásra. Miközben sokan azon vitatkoznak, hogy ez egy újabb kommunikációs gumicsont, avagy a gyülekezési jog diszkriminatív csorbítása további lépés a nyílt önkényuralom felé, a Pride-on eddig szép számban felvonuló cégek támogatásai az idén látványosan elapadtak. Ennek a magyar törvény épp úgy oka, mint a megváltozott nemzetközi széljárás: Donald Trump második elnöki ciklusával együtt az Egyesült Államokra fókuszáló multik is elkezdték leépíteni sokszínűségi programjaikat. Tavaly még tematikus hónapot is szerveztek a Pride-ot üdvözlendő – az idén ezek a programok mentek a kukába a szivárvánnyal együtt.

A fele sem

A Budapest Pride-ot szervező Szivárvány Misszió Alapítvány az elmúlt években nyugati mintára próbálta tető alá hozni a felvonulást: sok céges támogatót vontak be, az adományokat beleforgatták a programok finanszírozásába. „Ez az összeg az utóbbi években növekedett, az idei évre viszont nagyon nagyot zuhant a támogatás és az érdeklődés is” – mondta a Narancsnak Hegedűs Máté, a Budapest Pride szóvivője. Bár ők továbbra is úgy tekintik, hogy nincs betiltva a rendezvény, a cégek elijesztéséhez elegendő volt az Orbán-évértékelő óta szinte napi gyakoriságú kormányzati üzengetés. „Tavalyi támogatóink egy része még csak nem is reagált, amikor kerestük őket az idén” – mondta Hegedűs, aki szerint kevesebb, mint felére csökkent a látható támogatók száma. A szóvivő szerint ugyanakkor több cég pusztán jó szándékból, bármiféle megjelenési igény nélkül bejelentkezett adományozással, és magánadományokból is több jött. „Inkább a nagy brandek léptek vissza, de azt látjuk, hogy Trump bejelentéseire ezek a csoportok reagáltak Amerikában is a leggyorsabban. Viszont sok kisebb brand keres meg minket azzal, hogy mondjuk kitűzőket vagy zoknit árulnak, és annak a bevételéből adományoznak nekünk.”

A Pride szervezőihez hasonlóan lapunk is azzal szembesült, hogy a korábban a sokszínűség mint alapérték mellett kampányoló multik jelentős része válaszra sem méltatta a Pride kapcsán feltett kérdéseinket. Az okok bizonyára sokfélék: a különböző multi cégeknél dolgozó forrásaink szerint néhány helyen még örülnek is annak, hogy végre nem „kell” foglalkozni ezzel az egésszel. Érdemes megjegyezni, hogy bár sokan szeretik azt hinni, hogy a multinacionális vállalatok komolyan veszik világjobbító célzatú kampányaikat, ezeket a legtöbbször az emiatt várható haszon motiválja. Egy melegfelvonulás támogatása pedig azok számára pozitív üzenet, akiket ezek a cégek nagyon el akarnak érni: a jól képzett, fizetőképes városi fiatalok köre, amely személyes érintettség nélkül is jellemzően fontosnak tartja az emberi jogi kérdéseket. Amikor a Coca-Cola 2019-ben a Fidesz felső szintjéig elérő balhét robbantott ki azzal, hogy egy férfi párt is rátett a szerelmet tárgyazó nyári plakátkampányára, jól felmérte a közönséget: azon a nyáron Magyarországon a felvilágosultság szimbóluma lett a márka, miközben a bojkottot hirdetők jelentős része valószínűleg amúgy sem az ő termékeiket fogyasztotta – azóta pedig amúgy is elfelejtették az egészet. A cég tehát nagy kockázatot nem vállalt, hiszen minden felmérés a birtokukban volt ahhoz, hogy tisztában legyenek vele: a magyar társadalom számukra üzletileg fontos része nem homofób – nem véletlenül nem Szaúd-Arábiában vittek ilyen plakátkampányt. Ezen a nyáron a Coca-Cola is az egyike volt azon cégeknek, amelyek érdeklődésünkre lapzártánkig nem válaszoltak (igaz, a vállalat már az utóbbi néhány évben sem volt jelen a Pride-on).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.