Interjú

„Hátraarcot Orbán Viktortól még senki nem látott”

Puzsér Róbert újságíró, publicista

Belpol

Több tízezer embert vonzott a Polgári Ellenállás demonstrációja. A civil mozgalom kontrollt kívánna gyakorolni a jövő politikusai felett, de Puzsér Róbertnek nincsenek politikusi ambíciói.

Magyar Narancs: Mi is a Polgári Ellenállás? Úgy sejtem, hogy nem lesz belőle párt, de akkor mozgalom, civil szerveződés, pénzügyi alap?

Puzsér Róbert: Civil szerveződés – vagy inkább úgy írnám le, mint egy társadalmi kezdeményezést, a civilek igényének bejelentését a politika formálására anélkül, hogy politikussá válnának, anélkül, hogy keresztül kellene menniük azon a morális leépülésen, amin a pártok és vezetőik átmennek. Végignéztük már több stációban, ahogy valaki kívülről belép a politikába, hogy ő majd megváltoztatja, és végül minden esetben hozzáromlik. Nekünk eszünk ágában sincs politikussá válni, nem tudnánk elkerülni, hogy ugyanarra a sorsra jussunk, mint az SZDSZ, az LMP meg a Momentum. Az urbánus magyar társadalom minden nemzedéke újraalkotta magát ezeknek a pártkezdeményeknek a szerepében, és újra meg újra elbukott. Mindegyik nemzedék a szülei bűneiért jelentkezik be, de mindegyik egyre kevesebbet kap érte. Mégis tülekednek. Az SZDSZ még kapott három minisztériumot, a hatalom aránytalanul nagy szeletét tizenkét évre. Az LMP már csak képviselői és bizottsági helyeket, a Momentum már jóformán azt se.

MN: Sok szerveződés volt az elmúlt tizenöt évben a Millától kezdve. Miben más ez a pillanat, amiért érdemes ilyet indítani?

PR: Az elmúlt tizenöt év folyamatai a következő szűk egy évben kulminálnak. Orbán Viktor jó néhány vörös vonalat átlépett már, és mindegyik kelet felé, Minszk felé terelte Magyarországot. Most az út utolsó kilométereihez értünk. De megváltoztak a körülmények is: ez a félautoriter-félalkotmányos rendszer keleti önkényuralmak ajtórésbe csúsztatott éke volt a nyugati államszövetségekben – úgy a NATO-ban, mint az Európai Unióban. Ez a befolyás, a vétóképesség adta Orbán lobbitevékenységének erejét. Csakhogy az orosz–ukrán háború véget vetett annak a gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatnak, amely az EU és Oroszország között fennállt, és aminek Orbán Viktor a vámszedője volt. Összeomlott az unortodox gazdaságpolitika, a GDP-növekedés már hatodik éve kerüli el a Kárpát-medencét, pusztít az infláció. Közben „megáradt a Tisza” – de ez csak következmény. Az Orbán-rendszerbe vetett társadalmi bizalom és az Orbán Viktor iránti tisztelet rendült meg. A magyarság meghasonult a nagybirtokrendszerrel, az összeszerelő Magyarországgal, már zavarja a közszolgáltatások leépítése, röviden a magyar államiság elbontása.

MN: Meghozzák még ebben a ciklusban az átláthatósági törvényt?

PR: Ez rajtunk is múlik. Orbán Viktor tapasztalt horgász: nem fogja addig feszíteni a zsinórt, hogy a hal leszakadjon róla. Ha túlfeszül, Orbán mindig ereszt a zsinóron, hogy így fárassza a halat. Aztán újra feszít, és megint ereszt. Az a cél, hogy Orbán végre azzal szembesüljön, hogy le fog szakadni a hal, de ha nem, akkor még a csónak is beborulhat a vízbe: ez lenne a tényleges társadalmi ellenállás. Orbán nem akar semmit, csakis a hatalmat, úgyhogy mindig méricskéli, hogy mi az az ügy, amelynek mentén uralni tudja a pillanatot. És van még egy igazán súlyos körülmény, ami megváltozott: megrendült az észak-atlanti világrend, nem biztos, hogy beszélhetünk még NATO-ról annak 20. századi értelmében. Amire Orbán minden jel szerint törekszik, az Magyarország áthurcolása az újraszerveződő keleti blokkba – ez még Biden idején sem volt lehetséges.

MN: „A betegség neve: illiberalizmus” – foglaltad össze Magyarország problémáit a demonstráción. Úgy tűnik, eddig az anti-establishment ajánlatok voltak nyerők, ám Donald Trump fiaskói vagy Orbán elmaradó repülőrajtja arra inti az embereket, hogy államot irányítani még mindig a centristák tudnak.

PR: A jövő zenéje, hogy a világpolitika visszatalál-e a centrumba. Most még a liberális világrend recsegését-ropogását hallani, sokan a szélsőjobboldalon keresik a régi Európa és a régi Amerika, a régi civilizáltság maradékát. Ez szerintem téves kísérlet: vissza kellene rendeződni középre. A nyugati konszenzusok számos vonatkozásban okoztak csalódást: a centrumpártok a bevándorláshoz kapcsolható iszlám fundamentalizmus problémájának a puszta felvetését is lesöpörték az asztalról, a baloldal pedig az identitáspolitika mentén felmondta a szövetséget a munkásosztállyal, helyette az etnikai és szexuális kisebbségek képviseletét vállalta fel. Amíg nem néz szembe mindezekkel a mérsékelt politika, a szélsőjobboldali alternatívák hódítani fognak.

MN: Az is elhangzott a tüntetésen, hogy vége a „ne írd alá, János!”-ozás és a „tanítani akarunk!”-ozás korszakának, ezzel a hatalommal már nincs egyezkedés. Mióta gondolod így?

PR: Nem egy pillanat volt, inkább egy folyamat, amíg érzelmileg idejutottam, Orbán poloskázós beszéde, a tavaszi nagytakarítás fenyegetése mindenesetre frontális hadüzenet volt, ami nálam betette a kaput. A miniszterelnök gyakorlatilag azt mondta, hogy szedhetem a sátorfámat a hazámból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.