L. Ritók Nóra az oktatási forráselvonásokról: „Egyfajta stratégiának tűnik”

Belpol

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét kérdeztük az állami támogatások felfüggesztéséről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban derült ki, hogy több olyan szervezettől vonja el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési kiegészítő támogatást, amelyek hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával foglalkoznak. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában részletesen beszámolunk nemcsak az Igazgyöngy Alapítvány helyzetéről, hanem az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és a Dr. Ámbédkar Iskola ügyéről is, amelyeket szintén érint a forráselvonás. Most rövid részletet közlünk a készülő cikkből.

Magyar Narancs: Húsz évvel ezelőtt alapította az Igazgyöngy Alapítvány Alapfokú Művészeti Iskoláját. Hogyan emlékszik vissza az indulásra?

L. Ritók Nóra: 1999-ben léptem ki az állami oktatási rendszerből. Addig olyan iskolában tanítottam, ahol magas volt a roma gyerekek aránya. Már akkor foglalkoztam azzal, hogy ezeket a gyerekeket hogyan lehet megszólítani a művészet eszközeivel. Egy idő után azt éreztem, hogy állami keretek között ezt nem tudom folytatni, ráadásul ezt az intézményt később visszavette az egyház, és a vezetőség nem mutatott túl nagy érdeklődést a módszer iránt. Akkor döntöttem úgy, hogy egy alapítványi fenntartású művészeti iskolát fogok létrehozni. Az volt a célom, hogy egy olyan intézményt alapítsak, amely gyermekközpontúbb és az integrációra jobban fókuszál. Berettyóújfaluban kezdtük meg a munkát, aztán egyre több településre hívtak minket. Jelenleg hat településen tíz iskolában dolgozunk, és 650 gyerekkel foglalkozunk, akiknek a 70 százaléka hátrányos helyzetű, e réteg fele pedig halmozottan hátrányos helyzetű.

MN: Az alapítvány nemcsak művészeti oktatással foglalkozik, hanem számos más tevékenységen keresztül segíti a nehéz sorsú családokat, fiatalokat, gyerekeket.

L. R. N: Így van, az Igazgyöngy nagyon erős szociális munkát is végez, amelynek célja, hogy csökkentsük az iskolai lemorzsolódás arányát: Ennek érdekében van ösztöndíjprogramunk, iskolaszereket adunk, több éve működtetünk egy tanodát Toldon, továbbá foglalkozunk közösségfejlesztéssel, támogatjuk a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embereket és családgondozást is végzünk. Mindezt nem állami támogatásból, hanem adományokból, pályázatokból finanszírozzuk. Hazai pályázatok nemigen vannak, főleg külföldi forrásokat sikerült szereznünk.

MN: Szerencsés módon sikerült adományokból összegyűjteniük az idei tanév költségének felét, amit nemrég elvont a kormány. Ezt a forrást már évekkel ezelőtt egyszer elvették, majd visszakapták, mert olyan nagy nyilvános felháborodás övezte az ügyet. Most más szervezetektől is elvonták a köznevelési kiegészítő támogatás felét vagy egészét. Lát esélyt arra, hogy a kormány meggondolja magát?

L. R.N: Sajnos erre nem látok esélyt. Az, hogy most az elvonás több iskolát érint, ráadásul mindannyian a leszakadó társadalmi csoportokkal foglalkozók vagyunk, sokkal inkább egy vonalra rendeződő döntésnek, egyfajta stratégiának tűnik.

Iványi Gábor: „Mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt"

A metodista lelkészt a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási támogatásának elvonásáról kérdeztük. Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvonja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények kiegészítő állami támogatását. Az illetékes emberi erőforrások minisztériuma idén csak a pénz felét kívánja kifizetni, ám azzal a feltétellel, hogy jövőre már semmit nem adnak.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.