L. Ritók Nóra az oktatási forráselvonásokról: „Egyfajta stratégiának tűnik”

Belpol

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét kérdeztük az állami támogatások felfüggesztéséről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban derült ki, hogy több olyan szervezettől vonja el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési kiegészítő támogatást, amelyek hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával foglalkoznak. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában részletesen beszámolunk nemcsak az Igazgyöngy Alapítvány helyzetéről, hanem az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és a Dr. Ámbédkar Iskola ügyéről is, amelyeket szintén érint a forráselvonás. Most rövid részletet közlünk a készülő cikkből.

Magyar Narancs: Húsz évvel ezelőtt alapította az Igazgyöngy Alapítvány Alapfokú Művészeti Iskoláját. Hogyan emlékszik vissza az indulásra?

L. Ritók Nóra: 1999-ben léptem ki az állami oktatási rendszerből. Addig olyan iskolában tanítottam, ahol magas volt a roma gyerekek aránya. Már akkor foglalkoztam azzal, hogy ezeket a gyerekeket hogyan lehet megszólítani a művészet eszközeivel. Egy idő után azt éreztem, hogy állami keretek között ezt nem tudom folytatni, ráadásul ezt az intézményt később visszavette az egyház, és a vezetőség nem mutatott túl nagy érdeklődést a módszer iránt. Akkor döntöttem úgy, hogy egy alapítványi fenntartású művészeti iskolát fogok létrehozni. Az volt a célom, hogy egy olyan intézményt alapítsak, amely gyermekközpontúbb és az integrációra jobban fókuszál. Berettyóújfaluban kezdtük meg a munkát, aztán egyre több településre hívtak minket. Jelenleg hat településen tíz iskolában dolgozunk, és 650 gyerekkel foglalkozunk, akiknek a 70 százaléka hátrányos helyzetű, e réteg fele pedig halmozottan hátrányos helyzetű.

MN: Az alapítvány nemcsak művészeti oktatással foglalkozik, hanem számos más tevékenységen keresztül segíti a nehéz sorsú családokat, fiatalokat, gyerekeket.

L. R. N: Így van, az Igazgyöngy nagyon erős szociális munkát is végez, amelynek célja, hogy csökkentsük az iskolai lemorzsolódás arányát: Ennek érdekében van ösztöndíjprogramunk, iskolaszereket adunk, több éve működtetünk egy tanodát Toldon, továbbá foglalkozunk közösségfejlesztéssel, támogatjuk a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embereket és családgondozást is végzünk. Mindezt nem állami támogatásból, hanem adományokból, pályázatokból finanszírozzuk. Hazai pályázatok nemigen vannak, főleg külföldi forrásokat sikerült szereznünk.

MN: Szerencsés módon sikerült adományokból összegyűjteniük az idei tanév költségének felét, amit nemrég elvont a kormány. Ezt a forrást már évekkel ezelőtt egyszer elvették, majd visszakapták, mert olyan nagy nyilvános felháborodás övezte az ügyet. Most más szervezetektől is elvonták a köznevelési kiegészítő támogatás felét vagy egészét. Lát esélyt arra, hogy a kormány meggondolja magát?

L. R.N: Sajnos erre nem látok esélyt. Az, hogy most az elvonás több iskolát érint, ráadásul mindannyian a leszakadó társadalmi csoportokkal foglalkozók vagyunk, sokkal inkább egy vonalra rendeződő döntésnek, egyfajta stratégiának tűnik.

Iványi Gábor: „Mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt"

A metodista lelkészt a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási támogatásának elvonásáról kérdeztük. Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvonja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények kiegészítő állami támogatását. Az illetékes emberi erőforrások minisztériuma idén csak a pénz felét kívánja kifizetni, ám azzal a feltétellel, hogy jövőre már semmit nem adnak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.