L. Ritók Nóra az oktatási forráselvonásokról: „Egyfajta stratégiának tűnik”

Belpol

Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét kérdeztük az állami támogatások felfüggesztéséről.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, augusztusban derült ki, hogy több olyan szervezettől vonja el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a köznevelési kiegészítő támogatást, amelyek hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával foglalkoznak. A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő lapszámában részletesen beszámolunk nemcsak az Igazgyöngy Alapítvány helyzetéről, hanem az Iványi Gábor által vezetett Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és a Dr. Ámbédkar Iskola ügyéről is, amelyeket szintén érint a forráselvonás. Most rövid részletet közlünk a készülő cikkből.

Magyar Narancs: Húsz évvel ezelőtt alapította az Igazgyöngy Alapítvány Alapfokú Művészeti Iskoláját. Hogyan emlékszik vissza az indulásra?

L. Ritók Nóra: 1999-ben léptem ki az állami oktatási rendszerből. Addig olyan iskolában tanítottam, ahol magas volt a roma gyerekek aránya. Már akkor foglalkoztam azzal, hogy ezeket a gyerekeket hogyan lehet megszólítani a művészet eszközeivel. Egy idő után azt éreztem, hogy állami keretek között ezt nem tudom folytatni, ráadásul ezt az intézményt később visszavette az egyház, és a vezetőség nem mutatott túl nagy érdeklődést a módszer iránt. Akkor döntöttem úgy, hogy egy alapítványi fenntartású művészeti iskolát fogok létrehozni. Az volt a célom, hogy egy olyan intézményt alapítsak, amely gyermekközpontúbb és az integrációra jobban fókuszál. Berettyóújfaluban kezdtük meg a munkát, aztán egyre több településre hívtak minket. Jelenleg hat településen tíz iskolában dolgozunk, és 650 gyerekkel foglalkozunk, akiknek a 70 százaléka hátrányos helyzetű, e réteg fele pedig halmozottan hátrányos helyzetű.

MN: Az alapítvány nemcsak művészeti oktatással foglalkozik, hanem számos más tevékenységen keresztül segíti a nehéz sorsú családokat, fiatalokat, gyerekeket.

L. R. N: Így van, az Igazgyöngy nagyon erős szociális munkát is végez, amelynek célja, hogy csökkentsük az iskolai lemorzsolódás arányát: Ennek érdekében van ösztöndíjprogramunk, iskolaszereket adunk, több éve működtetünk egy tanodát Toldon, továbbá foglalkozunk közösségfejlesztéssel, támogatjuk a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű embereket és családgondozást is végzünk. Mindezt nem állami támogatásból, hanem adományokból, pályázatokból finanszírozzuk. Hazai pályázatok nemigen vannak, főleg külföldi forrásokat sikerült szereznünk.

MN: Szerencsés módon sikerült adományokból összegyűjteniük az idei tanév költségének felét, amit nemrég elvont a kormány. Ezt a forrást már évekkel ezelőtt egyszer elvették, majd visszakapták, mert olyan nagy nyilvános felháborodás övezte az ügyet. Most más szervezetektől is elvonták a köznevelési kiegészítő támogatás felét vagy egészét. Lát esélyt arra, hogy a kormány meggondolja magát?

L. R.N: Sajnos erre nem látok esélyt. Az, hogy most az elvonás több iskolát érint, ráadásul mindannyian a leszakadó társadalmi csoportokkal foglalkozók vagyunk, sokkal inkább egy vonalra rendeződő döntésnek, egyfajta stratégiának tűnik.

Iványi Gábor: „Mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt"

A metodista lelkészt a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási támogatásának elvonásáról kérdeztük. Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvonja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények kiegészítő állami támogatását. Az illetékes emberi erőforrások minisztériuma idén csak a pénz felét kívánja kifizetni, ám azzal a feltétellel, hogy jövőre már semmit nem adnak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.