Iványi Gábor: „Mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt”

Belpol

A metodista lelkészt a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási támogatásának elvonásáról kérdeztük.

Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvonja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények kiegészítő állami támogatását. Az illetékes emberi erőforrások minisztériuma idén csak a pénz felét kívánja kifizetni, ám azzal a feltétellel, hogy jövőre már semmit nem adnak.

A jövő csütörtökön megjelenő lapszámunkban részletes cikkben számolunk be nemcsak a MET helyzetéről, hanem az Igazgyöngy Alapítvány és a Dr. Ámbédkar Iskola ügyéről is, amelyeket szintén érint a forráselvonás. Most interjú formában egy rövid részletet közlünk a készülő cikkből.

Magyar Narancs: Miért döntött úgy annak idején a MET, hogy a szegények támogatásának részeként oktatási intézményeket is nyit?

Iványi Gábor: Az volt az elképzelésünk, hogy a mélyszegénységben élők között ugyanannyi tehetség van, mint a gazdagabb társaik között, csak sokkal több mindent kell náluk pótolni. Sokkal több minden hiányzik otthonról, például egy saját szék, saját fiók vagy akár egy saját fekvőhely. Én nagyon nagy családban nőttem fel, tizenegyen voltunk testvérek, anyám pedig pedagógus volt. Ő mindig arra törekedett, hogy legalább egy saját fiókja legyen mindenkinek a családban és egy megjelölt helye az asztalnál, ahol dolgozni, tanulni tud.

A járvány idején jól látszott, hogy sok szegény családban ezek a feltételek olyannyira nem adottak, hogy több háztartásban egyetlen okostelefon jelentette a külvilággal való kapcsolattartás lehetőségét, és erre volt két szülő és négy vagy több iskoláskorú gyerek. A pedagógusok pedig arról panaszkodtak, hogy a gyerekek hajnali egykor jelentkeznek be. Először bosszankodtak, majd rájöttek, hogy van olyan család, ahol a gyerekhez csak akkor jut el a telefon. És persze abban az esetben tudja használni, ha fel lehet tölteni, mert van áram és még internet is. Szóval behozhatatlanok a hátrányok, erre azonban nincsen állami figyelem és irgalmasság.

MN: Az Emberi Erőforrások Minisztréiuma (EMMI) csak a szükséges források felét kívánja ebben a tanévben megadni, de ezt is csak abban az esetben, ha a MET belemegy abba, hogy jövő tanévtől már semmilyen forrást nem kapnak. A minisztérium jelezte: átvenné az intézményeiket, ha nem tudnák azokat saját erőből vagy más forrásból finanszírozni. Ön ezt elfogadhatatlan alkunak tartja, az EMMI ennek ellenére kész tényként kezeli ezt a megállapodást és azt nyilatkozta a 444-nek, hogy az idei évre már csak a támogatás felét, azaz 95 millió forintot kapnak. Ön ebbe nem ment bele hivatalosan?

false

 

Fotó: Siórérti Gábor

IG: Nem, még nem válaszoltam erre, de sok választásom nem lesz, mert ha nem fogadom el, akkor azt mondják, hogy ennyit sem kapunk. Viszont azt nem fogom semmiképp aláírni, hogy ezt annak fejében fogadjuk el, hogy jövőre elveszi az állam tőlünk az iskoláinkat. Fogok írni erről én is egy levelet, de azt látni kell, hogy az egész civil világgal szemben itthon egy putyini elgondolás van: gyorsan és ravaszul verjenek szét minden olyan intézményt, kezdeményezést, amelynek érdeke a civil szféra erősítése. Ha valaki megszünteti a civil világot, ott eltűnik a demokrácia, ott más világ fog jönni, akinek meg nem tetszik, az húzzon el innen – ez az elv működik jelenleg. De mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt, akikről ki gondolta volna, hogy ilyen útonállók lesznek. Róluk időközben kiderült, hogy nem az előző rendszerrel volt bajuk, hanem minden olyan rendszerrel bajuk lenne, amely nem engedi meg nekik, hogy büntetlenül lopjanak és tapossanak alapvető emberi jogainkon.

MN: Az elvonások miatt indítanak adománygyűjtő kampányt?

IG: Ezzel kapcsolatban kettős érzésem van, egyrészt vajon szabad-e a megadóztatott társadalom vállára rátenni még egy terhet, és őket megszólítani? Másrészt minden fillérre áldás van és jelentős dolog, mert a legkisebb összeg is számít; ha például valaki 600 forintot ad, az egy gyermek egy napi élelme. Ha valaki ennyit tud adni, akkor az azt jelenti, hogy egy ügyet egy napra felkarolt, és ki tudja, lesz-e holnapi nap.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.