Iványi Gábor: „Mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt”

Belpol

A metodista lelkészt a hátrányos helyzetű gyermekek oktatási támogatásának elvonásáról kérdeztük.

Augusztus végén derült ki, hogy a kormány megvonja a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) által fenntartott oktatási intézmények kiegészítő állami támogatását. Az illetékes emberi erőforrások minisztériuma idén csak a pénz felét kívánja kifizetni, ám azzal a feltétellel, hogy jövőre már semmit nem adnak.

A jövő csütörtökön megjelenő lapszámunkban részletes cikkben számolunk be nemcsak a MET helyzetéről, hanem az Igazgyöngy Alapítvány és a Dr. Ámbédkar Iskola ügyéről is, amelyeket szintén érint a forráselvonás. Most interjú formában egy rövid részletet közlünk a készülő cikkből.

Magyar Narancs: Miért döntött úgy annak idején a MET, hogy a szegények támogatásának részeként oktatási intézményeket is nyit?

Iványi Gábor: Az volt az elképzelésünk, hogy a mélyszegénységben élők között ugyanannyi tehetség van, mint a gazdagabb társaik között, csak sokkal több mindent kell náluk pótolni. Sokkal több minden hiányzik otthonról, például egy saját szék, saját fiók vagy akár egy saját fekvőhely. Én nagyon nagy családban nőttem fel, tizenegyen voltunk testvérek, anyám pedig pedagógus volt. Ő mindig arra törekedett, hogy legalább egy saját fiókja legyen mindenkinek a családban és egy megjelölt helye az asztalnál, ahol dolgozni, tanulni tud.

A járvány idején jól látszott, hogy sok szegény családban ezek a feltételek olyannyira nem adottak, hogy több háztartásban egyetlen okostelefon jelentette a külvilággal való kapcsolattartás lehetőségét, és erre volt két szülő és négy vagy több iskoláskorú gyerek. A pedagógusok pedig arról panaszkodtak, hogy a gyerekek hajnali egykor jelentkeznek be. Először bosszankodtak, majd rájöttek, hogy van olyan család, ahol a gyerekhez csak akkor jut el a telefon. És persze abban az esetben tudja használni, ha fel lehet tölteni, mert van áram és még internet is. Szóval behozhatatlanok a hátrányok, erre azonban nincsen állami figyelem és irgalmasság.

MN: Az Emberi Erőforrások Minisztréiuma (EMMI) csak a szükséges források felét kívánja ebben a tanévben megadni, de ezt is csak abban az esetben, ha a MET belemegy abba, hogy jövő tanévtől már semmilyen forrást nem kapnak. A minisztérium jelezte: átvenné az intézményeiket, ha nem tudnák azokat saját erőből vagy más forrásból finanszírozni. Ön ezt elfogadhatatlan alkunak tartja, az EMMI ennek ellenére kész tényként kezeli ezt a megállapodást és azt nyilatkozta a 444-nek, hogy az idei évre már csak a támogatás felét, azaz 95 millió forintot kapnak. Ön ebbe nem ment bele hivatalosan?

false

 

Fotó: Siórérti Gábor

IG: Nem, még nem válaszoltam erre, de sok választásom nem lesz, mert ha nem fogadom el, akkor azt mondják, hogy ennyit sem kapunk. Viszont azt nem fogom semmiképp aláírni, hogy ezt annak fejében fogadjuk el, hogy jövőre elveszi az állam tőlünk az iskoláinkat. Fogok írni erről én is egy levelet, de azt látni kell, hogy az egész civil világgal szemben itthon egy putyini elgondolás van: gyorsan és ravaszul verjenek szét minden olyan intézményt, kezdeményezést, amelynek érdeke a civil szféra erősítése. Ha valaki megszünteti a civil világot, ott eltűnik a demokrácia, ott más világ fog jönni, akinek meg nem tetszik, az húzzon el innen – ez az elv működik jelenleg. De mi nem ezért váltottunk rendszert ezekkel a senkiházi gazemberekkel együtt, akikről ki gondolta volna, hogy ilyen útonállók lesznek. Róluk időközben kiderült, hogy nem az előző rendszerrel volt bajuk, hanem minden olyan rendszerrel bajuk lenne, amely nem engedi meg nekik, hogy büntetlenül lopjanak és tapossanak alapvető emberi jogainkon.

MN: Az elvonások miatt indítanak adománygyűjtő kampányt?

IG: Ezzel kapcsolatban kettős érzésem van, egyrészt vajon szabad-e a megadóztatott társadalom vállára rátenni még egy terhet, és őket megszólítani? Másrészt minden fillérre áldás van és jelentős dolog, mert a legkisebb összeg is számít; ha például valaki 600 forintot ad, az egy gyermek egy napi élelme. Ha valaki ennyit tud adni, akkor az azt jelenti, hogy egy ügyet egy napra felkarolt, és ki tudja, lesz-e holnapi nap.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.