Lakner Zoltán a Fidesz választási kudarcáról: "A Kubatov-lista sem végtelen"

Belpol

A politológus szerint a Borkai-ügy miatt választási időszakban remegett meg a rendszer.

A csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban Lakner Zoltán politológussal elemezzük az önkormányzati választások eredményét. Egy rövid részlet az interjúból:

Lakner Zoltán: Az elmúlt kilenc évben is többször beremegett a rendszer, legalábbis abban az értelemben, hogy bizonyos ügyekre látványosan nem volt válasza a Fidesznek. De ez sosem választási időszakban történt, a diáktüntetések vagy a net­adós tüntetések veszteségeit vissza lehetett hozni. Most közvetlenül a választás előtt talált meg a botrány egy olyan jelöltet, akit nem lehetett eltávolítani a Fidesztől, mert már nem volt idő helyettesíteni.

Magyar Narancs: Országos hatása lett a Borkai-ügynek?

LZ: Igen, de van két mélyebb oka is az ellenzék erősödésének. A tavalyi országgyűlési választás azért is érte sokként az ellenzéki választókat, mert azt tapasztalták, hogy a szavazatuk szinte semmit nem ér ebben a választási rendszerben, részben az ellenzéki pártok hibájából. Tudtuk, hogy az ország fele nem a Fideszt akarja, hogy komoly választói tömbök állnak Orbán Viktorral szemben, de a szétforgácsolódott ellenzék miatt ennek eddig nem lett következménye. Most igen.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A másik ok, ami miatt a Borkai-ügy is a vártnál nagyobbat szólt, hogy a Fidesz régen folytatott ennyire be­azonosíthatatlan fókuszú kampányt. Orbán eufemisztikusan azt mondta, helyi kampányok zajlottak; valójában nem lehetett megmondani, mivel kampányol a Fidesz. A helyi üzeneteik sem mindenhol ültek: az egészségügy állapotával támadtak ellenzéki polgármestereket, holott ez a kormány államosította a kórházakat; migránsok betelepítésével riogattak Szegeden, miközben tavaly ott ellenzéki képviselő nyert, mégsem jöttek a migránsok. Vagy említhetem azt is, hogy a Karácsony Gergely alkalmatlanságáról szóló üzenetet terítették az összes megyei napilapban. És úgy látszik, a Kubatov-lista sem végtelen, bizonyos politikai hangulatokat nem tud ellensúlyozni a Fidesz üzemszerű működése. Ők ugyan elvitték a híveiket, de a másik oldalon meg növekmény volt.

A Magyar Narancs 2019. október 17-i lapszámában olvasható teljes interjúban szó esik még arról, hogyan mutathatja fel a kormányzóképesség alternatíváját az ellenzék, hogy reagálhat a kudarcra Orbán Viktor rendszere, és hogy milyen tervei vannak Lakner Zoltánnak, miután felállt a 168 óra főszerkesztő-helyettesi székéből. Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a hirlapelofizetes [at] posta [dot] hu e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.