A kórházak helyzete koronavírus idején

Lassú felfejlődés

Belpol

Gőzerővel zajlanak az átszervezések a magyarországi kórházakban, hogy minél több szabad kapacitás legyen, amikor Magyarországon is berobban a járvány. Lapzártánkkor úgy tűnik, ez utóbbi napok kérdése, és az egészségügyi rendszer állapota alapján van ok az aggodalomra.

Hétfőn hajnalban Kínából egy orvosi felszereléseket szállító gép érkezett Budapestre több mint 30 ezer védőruhával és 82 ezer darab orvosi maszkkal. Utóbbiból már 1,5 millió áll rendelkezésre, gumikesztyűből pedig 20 millió pár – ezt Orbán Viktor hétfőn az Operatív Törzs sajtótájékoztatóján mondta el. Az elmúlt napokban mégis számos olyan posztba futhatott bele az ember a közösségi média oldalain, amelyekben orvosok azt kérték a lakosságtól: aki tud, küldjön nekik olyan védőfelszerelést, amely valóban képes megvédeni az egészségügyi dolgozókat a fertőzéstől. Van, aki hetek óta próbál beszerezni megfelelő eszközöket, van, akinek védőruházatra lenne szüksége, de nagy a hiány az FFP2-, FFP3-maszkokból is. (Azt nem tudni, a frissen érkezett orvosi maszkok mely típusba tartoznak.) Fővárosi és vidéki kórházban dolgozó orvosokat, ápolókat kérdeztünk arról, kaptak-e megfelelő felszerelést a védekezéshez. A Magyar Kórházszövetség azt közölte a Naranccsal, hogy csak a járvány elmúltával áll módjukban válaszolni kérdéseinkre. Nyilatkozni miniszteri engedéllyel lehetne, és sokan név nélkül sem mertek beszélni. Volt, aki attól tartott, az elmondottak alapján beazonosíthatják és kirúghatják, más pedig azzal hárította megkeresésünket, hogy a jelenlegi helyzetben már semmi értelme a nyilvánossághoz fordulni.

 

Saját zsebből is

Néhányan azért – név nélkül – megosztották velünk tapasztalataikat. „Én vettem nagyjából hat darab egyszer használatos esőköpenyt egy drogériában. Maszk a műtétekhez éppen hogy van elég” – mondja egy budapesti sebész, aki szerint ez nem magyar sajátosság, mindenhol nehézkesen megy a védőfelszerelések beszerzése. Egy másik fővárosi forrásunk, aki egy sebészeti profilú intézményben dolgozik, azt mondta: „Lett felszerelés, ha nem is korlátlan mennyiségben, de az elinduláshoz elegendő. Egy részét a kórház szerezte be (kesztyűk, köpenyek, maszkok és félálarcok, szemüvegek egy része), más részét pedig saját magunk, saját zsebből vagy adományokból finanszírozva (leginkább arcvédő plexi, saját szemüvegek).” Egy harmadik, kórházban dolgozó beszélgetőpartnerünk megjegyezte, amilyen maszkok náluk vannak, azok maximum a betegeket védik attól, ha az orvos vagy ápoló egy kicsit meg van fázva és köhög, másra nem jók. „Próbálunk újakat beszerezni, de a beszállítók nem mindig tudnak hozni, ráadásul a maszkok ára is drasztikusan megemelkedett” – mondta, és hozzátette, kézfertőtlenítőben sem dúskálnak, de abból egyelőre van elegendő. Megjegyzendő, hogy 2017-ben a nagy bürokráciacsökkentési lázban nemcsak az Országos Epidemiológiai és Járványügyi Központot és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, de az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet is megszüntette a kormány.

„Az olasz példa is, ahol az összes fertőzöttön belül az egészségügyi dolgozók aránya több mint 8 százalék, azt mutatja, hogy ki­emelkedően fontos a frontvonalban dolgozó egészségügyi személyzet számára a megfelelő, protokollokban leírt védőfelszerelést biztosítani. Ám önmagában az eszközök megléte még nem elégséges, minden intézménynek meg kell szerveznie, hogy az egészségügyi dolgozók begyakorolják a személyi védőfelszerelés szabályszerű fel- és levételét. Továbbá minden intézménynek ki kell számolni, hogy a várható beteglétszám és a műszakokba beosztott személyzeti létszám alapján egy nap mekkora védőfelszerelés-igény várható, és azt raktérkészleten biztosítania kell” – sorolta Lovas András intenzív terápiás szakorvos.

 

Újratervezés

A védőfelszerelések miatti aggodalom azonban nem az egyetlen égető kérdés a kórházakban. Jelenleg öt kijelölt járványkórház van (a budapesti Szent László Kórház mellett Miskolcon, Szekszárdon, Ajkán és Kiskunhalason), és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) eljárási rendje szerint „amennyiben a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező infektológiai osztály kapacitása nem elegendő, a laboratóriumi vizsgálattal igazolt betegek ellátása” ezekben a kórházakban történhet. Prinz Gyula infektológus, aki tavalyi nyugdíjazásáig az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa volt, lapunk online kiadásának adott interjújában beszélt az infektológia jelenlegi helyzetéről. „Korábban minden megyei kórháznak, illetve megyének volt fertőző osztálya. Ma már nincs így, mert (jellemzően szakemberhiány miatt) meg kellett szüntetni azokat. Ahol van, ott sem mindenhol megnyugtató a helyzet. Egy vidéki városban, ahol szakmailag jól működő infektológiai osztály van, ott 70 éves az osztályvezető főorvos, egy másik, szintén ki­emelkedően működő kórházban pedig 79. Egy nem annyira jól működő osztályon múlt pénteken is egy 80 éves orvos dolgozott egyedüli szakorvosként. Az egyik, fertőzöttek elhelyezésére hivatalosan kijelölt kórházban két infektológus szakorvos van, az egyikük 70 éves.”

A Narancs értesülései szerint a Szent László Kórházban hetek óta gyakorlat, hogy a gyerekorvosok is vizsgálnak fertőzötteket, annyi beteg érkezik hozzájuk. A mindennapi munkavégzést a koronavírus-járvány azonban nem csak az infektológiai osztályokon vagy a kijelölt járványkórházakban borítja fel. „Nagyon nagy tempóban, jelentősen át kellett alakítani az egészségügyi rendszer struktúráját, a költözéseket jórészt az egészségügyi dolgozóknak kellett végrehajtaniuk. Egyetlen hét alatt kellett bezárni osztályokat, kialakítani olyan új betegellátó helyeket, amelyek sok esetben más infrastruktúrát igényeltek, mint amit a korábbi osztály nyújtani tudott. Megszűntek az elektív műtétek, be­avatkozások, csak a sürgősségi vagy halaszthatatlan ellátások valósulnak meg. Van, ahol ez a munka jó logisztikával, gyorsan ment, de érkeztek olyan visszajelzések is, hogy teljes a káosz, a dolgozók nagyon frusztráltak” – mondta Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke.

Forrásaink tapasztalata egybevág ezzel. A sebészeti osztályokon például a tervezhető, választható időpontú műtéteket egyelőre elhalasztják, így a napi program és a műtői terhelés is lényegesen kisebb lett. Az akut vagy daganatos betegséggel érkezők ellátása viszont folyamatos. „Ha valaki nem ezekbe a kategóriákba esik, akkor nem vehetjük fel. A kórházaknak ugyanis fel kell készülniük a járvány miatt nagy számban érkező betegek fogadására” – számolt be sebész forrásunk. Szerinte ez azért rossz, mert vannak osztályok, amelyek „üresen járatják a kapacitásaikat”, a teljesítményük csökken, hiszen kevesebb beteget láthatnak el, ezzel pedig a finanszírozásuk is csökken – arra pedig egyelőre nincs terv, hogyan pótolják a kiesett forrásokat. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a kórházaknak két hónap csúszással utalja a pénzt, így egyes osztályok néhány hónap múlva komoly gondban lehetnek. „Más kórházakhoz hasonlóan mi is feléltük a tartalékokat, kiürítettük a raktárakat, és most beszállítási nehézségek, ezért pedig hiányok vannak. A forint értékvesztése és a járványhoz kötődő nemzetközi drágulás szétfeszíti a pénzügyi kereteinket. Mit szétfeszíti, szétrobbantja!” Ennek ismeretében igen érdekes az a döntés, amelyről a múlt hét közepén számolt be a Portfolio.hu: Varga Mihály pénzügyminiszter azonnali hatállyal felmentette három kórház költségvetési felügyelőjét (a Békés Megyei Központi Kórházét, a Dél-pesti Centrumkórházét – ide tartozik a koronavírusos betegeket elsősorban ellátó Szent László –, valamint a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházakét). A lap szerint a miniszter döntésében az is szerepet játszhatott, hogy az intézmények adósságállománya tovább emelkedett.

Álmos Péter szerint már most kell figyelni arra, hogy „a vírusra való erő- és kapacitáskoncentráció mellékhatásaként a járulékos károkat mérsékeljük. A krónikus betegeket el kell látni. Attól, hogy járvány van, nem lesz kevesebb dializált, daganatos beteg vagy pszichotikus állapot, ezekre ugyanúgy figyelemmel kell lenni. Nagy kihívás lesz a járvány előrehaladtával, hogy hol látjuk el a kettős diagnózissal érkező betegeket, akik vírushordozók, de sürgős műtétet igényelnek vagy veszélyeztető magatartás miatt pszichiátriai osztályra kellene helyezni őket.”

„Az egész beosztást újra kellett tervezni. A jelenlegi kisebb munkaterhelés mellett igyekeztünk a dolgozókat úgy csoportokra bontani, hogy megbetegedés esetén kisebb legyen az egész csapat átfertőződésének az esélye, maradjon tartalék” – számolt be egy budapesti orvos. Náluk a kórházba ellenőrzött kapukon keresztül lehet bejutni, a páciensek közül kérdésekkel és szükség esetén vizsgálattal igyekeznek kiszűrni a fertőzésgyanúsakat. „Akinél ez felmerül, az másik úton indul el, külön ambuláns vizsgáló, karanténosztály és külön, lezárt műtői traktus van fenntartva számukra.” Elkülönített részlegek kialakításáról más forrásaink is beszámoltak. „Felszabadítottunk egy ötágyas kórtermet, ahol korábban olyan betegeket láttunk el, akik csak egy-egy kezelésre érkeztek. Ők most úgysem jöhetnek be a kórházba, úgyhogy azt a helyiséget kialakítottuk a gyanús eseteknek. Pluszszemélyzetünk nincs, ha felmerül valakinél a fertőzés gyanúja, műszakonként egy ember ki van jelölve, neki kell beöltözni, és ellátni a pácienst” – mondta a kórházi dolgozó, aki szerint ilyen esetekre van megfelelő védőruházat, de hogy az meddig lesz elég, nem tudják. Egy másik kórtermet dolgozói karanténnak jelöltek ki, azt viszont nem tudták kiüríteni, kell a hely a bent fekvő betegeknek. „Ha helyzet lesz, majd kiürítjük” – tette hozzá.

Lovas András rámutatott, hogy minden intézménynek ajánlott egy operatív törzset felállítani. „Nagyon fontos, hogy minden részleg összefogva, egymással kommunikálva hozza meg a döntéseket, mert nem lesz olyan szakma, amit nem fog érinteni ez a helyzet. Kórtermeket, épületrészeket kell felszabadítani a várható megnövekedett betegszámhoz és a pozitív esetek izolációjához. Növelni kell az intenzív osztályok kapacitását, ami a magas eszköz-, gyógyszer- és helyigény miatt nem egyszerű logisztikai feladat. Ehhez szakdolgozókat, orvosokat kell átvezényelni, készletezni kell a fogyóeszközöket, amelyekből kiemelendőek a fertőtlenítőszerek és a dolgozókat védő felszerelések.”

Az eddigi adatok alapján a koronavírusos betegek 20 százaléka szorul kórházi kezelésre, s ezek 50 százaléka intenzív ellátásra. Svéd Tamás aneszteziológus, a MOK titkára arról beszélt a Medical Online-nak, „egyre kisebb esélyét” látja annak, hogy nálunk ne kelljen eldönteni, helyhiány miatt melyik Covid-19-beteg kapjon ágyat, légzéstámogatást, lélegeztetőgépet.

Jelentési kötelezettség, adatok

 

Sok kórházban levehetik a mintát, de megfelelő labor híján helyben nem tudják megállapítani a fertőzöttség tényét, így azt tovább kell küldeni az erre kijelölt laborokba. A gyanús eseteket telefonon kell jelenteni – az Emmi eljárásrendjének értelmében – az illetékes kerületi/járási hivatal népegészségügyi osztályának, amely értesíti a megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályát. A főosztályok naponta egyszer egy táblázatot kitöltve jelentik mindezt az NNK Járvány­ügyi és Infekciókontroll Főosztályának, amely pedig az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) referál. Sebész forrásunk szerint ez a jelentési rend ósdi, az orvosok akár az NNK elektronikus felületére is beírhatnák a gyanús páciens adatait, tajszámát, telefonszámát és azt, hogy merre járt az elmúlt hónap során. „Ezek alapján az NNK a NEAK tajadatbázisából mellé tenné az egyéb adatokat, a lakcímnyilvántartóban ellenőrizné a lakcímet, és az EESZT-felhőből lekérné a vizsgálati leleteket. A légitársaságok adatbázisából és a mobilszám alapján pedig a megtett útvonalakat. Az így elkészült profilt leadná a területi tiszti főorvosnak, aki a többi helyi hatósággal elvégezhetné a kontaktuskutatást és a még tünetmentes fertőzöttek kiemelését.”

A kormányzati tájékoztatási oldalon nincsenek részletesen lebontott adatok, csupán azt mutatja, összesen hány megbetegedést diagnosztizáltak az országban. Területi lebontás, életkori vagy nemi eloszlás nincs. Az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin többször felvetődött az a kérdés, hogy miért nem publikálja ezeket az adatokat az NNK. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nem szabad pánikot okozni egy-egy településen azzal, hogy kiderül, van ott egy koronavírusos beteg. Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig azzal védekezett, hogy ezek személyes adatok. Erről később Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt mondta, hogy a hiányolt adatok nem tekinthetők személyes adatnak, ám a jelenlegi különleges jogrend lehetőséget ad arra, hogy ezeket ne hozzák nyilvánosságra. Ugyanakkor szinte minden uniós tagállam nyilvánosságra hoz legalább megyei szintű adatokat, márpedig az adatvédelmi szabályozás egységes az unión belül. Az NNK-nál mi is érdeklődtünk, hogy tervezik-e publikálni a részletes adatokat, de lapzártánkig nem érkezett válasz. A titkolózás azonban nehezíti a tisztánlátást a fertőzöttek számával kapcsolatban – az esetszámokat egyébként a legjobban azzal lehet „korlátozni”, ha kevés tesztet végeznek el. Akkreditált koronavírustesztet csak az állami NNK által minősített labor végezhet. Közben elindult a pandemia.hu oldal, amelyet egy magánszemély működtet; ezen találhatunk területi adatokat. Szuhi Attila, az oldal üzemeltetője kérdésünkre elmondta: kezdetben ő gyűjtötte az adatokat, ma már azonban rengeteg üzenetet és megkeresést kap, noha sok esetben csak személyes tapasztalatokra alapozva, forráshivatkozás nélkül, ezeket nem is publikálja. Csak olyan adatokat publikál az oldalon, amelyeknek ismert a forrása, például megyei lapok vagy települési polgármesterek tették közzé.

Neked ajánljuk