Lázár János építési és beruházási miniszter csütörtökön Debrecenben, a hajdú-bihari kereskedelmi és iparkamara gazdasági fórumán bejelentette: alapvető változás lesz a fejlesztéspolitikában, számára a vidék az első, a vidéki beruházások, építkezések, közlekedési fejlesztések támogatása.
Ennek érdekében két törvénycsomag előkészítése zajlik, ami teljesen átrendezi a magyar gazdaság rendkívül sérülékeny építőipari szeletét, amely 400 ezer embernek ad munkát. Hozzátette: a teljes magyar építési szabályzatot felülvizsgálják a szakmai szervezetek bevonásával. A tárcavezető az akadályok, a bürokrácia lebontását ígérte, aminek egyik célja, hogy „Magyarország civilizációs szintet lépjen”, ugyanakkor – mint mondta – „polgári jóízlést kell érvényesíteni a beruházásokban, (...) jót, jobban, jó ízléssel kell építeni”. Fontos célnak nevezte a miniszter, hogy a jövőben a helyi közösségek hozzájárulása nélkül ne lehessen beruházásokról dönteni.
A politikus szerint idén és jövőre az ország helyzetét érdemben befolyásolja az energiahelyzet. Lázár szerint cél az, hogy hosszú távon garantálni lehessen a lakosság energiaellátását, ennek érdekében történt a kormányátalakítás is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése kapcsán Lázár arról a szándékról beszélt, hogy
„ne minden út Budapestre vezessen, ne Budapest központú legyen a fejlesztés”.
Hozzátette: vele a főváros is jól jár, a nemzet fővárosának mindent megadnak, de az nem jelentheti azt, hogy a vidék ne fejlődjön.
Lázár János Debrecenben arról is beszélt, beruházási miniszterként azzal kezdte a munkáját, hogy nem alapköveket helyezett el, hanem alapköveket szedett fel: 302 beruházást függesztett fel a kormány az idén, 2140 milliárd forint értékben. „Ez a háború rezsije a beruházások frontján Magyarország tekintetében” – mondta a miniszter. Utóbbi kapcsán utalt arra is, hogy Magyarország gázköltsége 2021-ben 7 milliárd euró volt, az idén 17 milliárd euró, vagyis 10 milliárd forrás elveszett.
