Lemond Csák János miniszter

  • narancs.hu
  • 2024. június 10.

Belpol

A kulturális és innovációs miniszter két év után átadná a stafétát a fiataloknak, már meg is vannak az utódai.

A Mandiner írta meg a hírt hétfőn kora reggel, hogy váratlanul benyújtotta lemondását Csák János kulturális és innovációs miniszter. A kormánylap arról számol be, hogy „pár hete” interjút kértek tőle, ám a választások estéjén személyesen találkoztak vele, ahol a miniszter elmondta, benyújtotta lemondását.

Csák elmondta, nem úgy tervezte, hogy a ciklus közepéig vezeti csak a tárcát, és nem is ezt beszélték meg 2022-ben Orbán Viktorral, most mégis így döntött. A miniszter az újságírói kérdésre a lemondás okairól úgy válaszolt:

„Három dolgot kért tőlem a miniszterelnök, ahogy minden tárcavezetőtől: az első, hogy a meglévőre építve alakítsak ki ütőképes működési rendszert, a második, hogy a tárcámhoz tartozó területeken legyenek ciklusokon átívelő programok, és a harmadik, hogy legyenek megfelelő utódok, személyek, akik képesek alkotó módon tovább vezetni a területeket. A rendszerépítés és programkialakítás ügyében az eltelt két évben gyorsan haladtunk munkatársaimmal.

Amit vállaltam, illetve vállaltunk, az minden területen sínen van. E tekintetben a négy évre tervezett munkát sikerült két év alatt elvégezni. Itt az ideje átadni a stafétabotot a fiatal nemzedéknek.”

Mindehhez Csák még titokzatosan azt is hozzátette: „Ahhoz hasonló a helyzet, mint amikor van az embernek egy kitűnő autója, és tudja, hová akar menni. Jó sofőrből mindig több van, mint autóból, és persze üzemanyag is kell a tankba.” Miniszteri idejének eredményei közül Csák azt emelte ki, hogy egyfelől mostanra mindenki megértette, „nem az állam fog mindent finanszírozni, igenis mindenkinek bele kell tenni a munkát, hogy legyen közönsége”.

Másrészt – mint fogalmaz a miniszter – azt is világossá tették, hogy „a magyar kormánynak nem feladatunk az értékvilágunkkal szöges ellentétben álló eszméket finanszírozni”.

A nem annyira sikeres ügyek között említi ugyanakkor Csák a Zeneakadémia meghiúsult hatalmi vezetőváltását, mondván: „Az, hogy bizonyos körök rabul tartanak egyébként jobb sorsra érdemes intézményt, és hogy a legkiválóbb Kossuth-díjas művészeink kiállása ellenére, tekintélyüket félresöpörve egyesek saját érdekeiket az intézmény érdekei elé helyezik, nagyon sajnálatos. Majd megérik az idő a változásra.” A sok vitát kiváltó kulturális törvénytervezetről ugyanakkor nem beszélt a leköszönő miniszter.

Időközben az Index azt is megírta, hogy ki, illetve kik lesznek Csák utódai: a kultúra Gulyás Gergelyhez kerül, míg az innováció Nagy Mártonhoz, ezzel lényegében megszűnik a Kulturális és Innovációs Minisztérium.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.