A brit Quacquarelli Symonds (QS) az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, és öt nagy tudományág 55 szakterületén méri össze a világ csaknem 1600 egyetemét. A Zeneakadémia a szokásos előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után
idén a 22. lett, ezzel pedig kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna saját tudományterületén.
A rangsorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem többek közt Oxford, Cambridge, a Harvard, az oslói zeneakadémia és a lyoni konzervatórium társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King’s College, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák. A Zeneakadémia az újonnan bevezetett, szűkebb szempontú zenei kategóriában egyébként 15. helyezést ért el.
A szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe: az intézmény hírnevét, tekintélyét a tudományos szférában, amelyet világszerte mintegy 130 000 szakember megkérdezésével mérnek fel – ebben a Zeneakadémia igen magas, 82-es pontszámot ért el a 100-ból –, illetve a munkáltatói elismertséget, a nemzetközi együttműködéseket. Mivel az előadó-művészet speciális terület, ezért e kategóriában a publikációk és hivatkozások arányát kisebb súllyal nézik.
A miniszter nem ért egyet a nemzetközi rangsorral
Csák János március 13-án az ATV Egyenes beszéd c. műsorában egész máshogy beszélt a Liszt Ferenc nevét viselő zenei egyetemről: „A Zeneakadémia az egyetlen olyan egyetemünk, mellyel nagyon nehéz együttműködni. Minden más egyetemmel – legyen az modellváltott egyetem, legyen az egyházi, vagy magánegyetem – kitűnő a kapcsolat” – mondta. Hozzátette: a Zeneakadémia gazdaságilag teljesen rendben van, 2022-höz képest az egyetem költségvetése húsz százalékkal megnőtt. De „a Zeneakadémia oktatási, kutatási és nemzetközi teljesítménye siralmas” – fogalmazott a tárcavezető.
Ennek ellentmond, hogy éppen egy humánerőforrást érintő kérdésben volt kisebb botrány a Zeneakadémián, amikor kiderült, hogy nincs elég ember a felvételiztetéshez. Az egyetem kancellárja, aki Orbán rendeletével került a BME-ről az intézmény élére, nem járt be a szenátusi ülésekre, és ordítozott az előző rektorral. Kotán Attilát végül felfelé buktatták Csák János kezdeményezésére.
