Lényeges adatokat tartanak vissza Müller Cecíliáék az indiai mutánsról

Belpol

Hiába kérdeztük, nem árultak el részleteket a vírusváltozat hazai megjelenéséről.

Már három esetben mutatták ki Magyarországon az indiai mutáns néven ismert Covid-változatot jelentette be az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője. Az NNK ezzel közvetve a Narancs.hu érdeklődésére is reagált, lapunk ugyanis már csütörtökön érdeklődött az indiai (vagy a WHO elnevezése szerint delta) vírusvariáns hazai terjedéséről. Válaszként péntek délután annyit ajánlottak, hogy nézzük meg a pár órával korábban leadott sajtótájékoztatót.

Galgóczi elmondása szerint a fertőzöttek közül egy beteg kórházi kezelésre szorult, ketten könnyebb tünetekkel vészelték vagy vészelik át éppen a megbetegedést. A főosztályvezető a védekezés sikereként értékelte, hogy a betegekkel foglalkozó 119 egészségügyi dolgozó tesztelése során június 4-ig egyetlen pozitív PCR-eredményt sem kaptak – és nem felejtette megemlíteni azt sem, hogy a magyar lakosság 54 százalékát már átoltották, szemben a 39 százalékos uniós átlaggal.

Titkolt részletek

A sajtótájékoztatón ugyanakkor több – a lapunk által is feltett – kérdés megválaszolatlan maradt. Annyit tudunk, hogy egy hét alatt egy új fertőzöttet sikerült azonosítani, hiszen május 29-én jelentették be az első két megbetegedést.

  • Hogy azonban épp a jelentős hazai átoltottság miatt találtak csak egy új esetet, vagy azért, mert gyorsan és idejében izolálták a fertőzötteket, az nem derült ki Galgóczi bejelentéséből.
  • Az NNK azt sem árulta el lapunknak, hogy a betegek kapcsolatban álltak-e egymással, melyik településen vagy megyében laktak, és hogy miként jelenhetett meg Magyarországon a vírusvariáns. Az első két megbetegedés esetében még hangoztatták, hogy a fertőzöttek nem jártak külföldön, a harmadik esetnél ez már nem került szóba.
  • Korábban már a Népszava érdeklődésére sem mondták meg, hogy melyik indiai mutáns jelent meg itthon: az Indiában terjedő vírustörzsnek ugyanis három alfaja is van, közülük pedig a tripla mutánsnak nevezett típus a leginkább fertőzőképes – ez most sem derült ki.
  • Nem közölték, hogy a három hazai fertőzött közül hányan kaptak már védőoltást, abból melyik típust és egy vagy két adagot – illetve, hogy a betegek között van-e olyan, aki az elmúlt egy évben átesett-e már Covid-fertőzésen.
  • Nem tudni, hogy a hazai fertőzötteknek milyen jellegű tüneteik voltak.
  • Nem tisztázott az sem, hogy Magyarországon eddig hány koronavírus-törzs és ezeknek hány alfaja jelent meg.

Hogy az elhallgatott részletekre is fény derüljön, a Narancs.hu közérdekű adatigénylést nyújtott be az NNK-nak. A kapott válaszokról a későbbiekben újabb cikkben számolunk be.

Az indiai mutáns legyőzte a britet

Hogy a a Covid indiai vagy delta törzse milyen kockázatot jelenthet, azt nem csak a rettenes indiai kórházi állapotok, az utcán lélegeztetésre váró betegek képei bizonyíthatják.

A BBC a brit közegészségügyi szolgálatra (Public Health England, PHE) hivatkozva azt írja, mára az indiai mutáns lett a domináns vírusváltozat az Egyesült Királyságban.

Egy hét leforgása alatt 79 százalékkal, 12 431 főre nőtt a típussal fertőzöttek száma, akik pedig ezt kapják el, kétszer nagyobb eséllyel kerülnek kórházba súlyos tünetekkel, mint a brit (vagy, ahogy helyben hívják a kenti) variáns esetében történt. A múlt héten 94 személyt kellett emiatt kórházba szállítani. A legtöbb fertőzést Anglia északnyugati régiójából, Boltonból és Blackburnből jelentették.

Jó hír ugyanakkor, hogy a regisztrált fertőzöttek hat százaléka kapta meg korábban mindkét vakcinát, és esetükben nem jelentettek súlyos megbetegedést.  Az új betegek úlnyomó többsége pedig egyetlen oltást sem kapott még – vagyis a vakcinák valós védelmet jelentenek a delta törzzsel szemben is. Szintén biztató, hogy ott, ahol a helyi lakosság együttműködött a hatóságokkal a járványügyi védekezésben, gyorsan meg lehetett törni a fertőzési láncot.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.