Lett egy kis tolongás, lökdösődés az új fideszes különbíróság elnöki posztjáért

Belpol

„Az ügyek politikai befolyásolása a végső cél.”

Csütörtökön megjelenő nyomtatott kiadásunk egyik írása a formálódó fideszes politikai bíróság körül fejleményeket veszi számba. A cikk kitér arra is, hogy ki hajtja nagyon a tervezetet, s ki lehet az új bíróság elnöke. Íme egy izgalmas részlet:

„A közigazgatási felsőbíróság létrehozására nehéz más magyarázatot találni, mint hogy a bírák rekrutációján keresztül az ügyek politikai befolyásolása a végső cél” – véli alkotmányjogász forrásunk. Kérdés, hogy a végrehajtó hatalmat erősítő, szembeötlő elemek mikor és miért kerültek a tervezetbe. Úgy tudjuk, Trócsányi László miniszter régi álma a közigazgatási bíráskodás megerősítése, miniszterként ezt tekinti legfőbb küldetésének. Több forrásunk is arra tippel, hogy a kormány politikai érdekeit kiszolgáló részek azért kerültek be az IM javaslatába, mert Trócsányi a kormányon belül szövetségeseket keresett terve várható ellenzőivel, elsősorban Handó Tündével szemben.

Persze mások is érdekeltek a vállalkozás sikerében. Feltűnő, hogy a közigazgatási felsőbíróság elnöke a kiszivárgott tervezet szerint a bírói karon kívülről is érkezhet. Csupán annyi a megkötés, hogy húsz éves közigazgatási gyakorlattal vagy „kiemelkedő elméleti tudással” rendelkezzen (a tervezet egy másik változata egyetemi habilitációt említ). Az elnököt ráadásul nem a parlament választja kétharmaddal (mint az OBH vagy a Kúria elnökét), hanem egy eddig nem is létező, ad hoc jelölőbizottság (igazságügyi miniszter, OBH elnöke, Kúria elnöke, Alkotmánybíróság elnöke.)

Sokak szerint a posztot kifejezetten Patyi Andrásra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorára, a Nemzeti Választási Bizottság és az államreform bizottság elnökére írták ki. Több forrásunk lehetséges befutóként említette Trócsányi miniszter kabinetfőnökét, Hajas Barnabást is. Bár Patyinak anyagi értelemben visszalépés lenne a felsőbíróság, jogászi körökben terjedő pletykák szerint „szinte mániákusan vágyik” egy bírósági elnöki pozícióra. Kérdés ugyanakkor, hogy az NVB botrányt kavart döntései után a kormány bevállalná-e a jelölését.

A teljes cikk a csütörtökön megjelenő nyomtatott Magyar Narancsban lesz olvasható.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.