Leváltani a kormányt (Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke)

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: A magyar választási struktúra a második fordulóban az erősebb pártoknak kedvez. Az ebben rejlő lehetőséget azonban önök a Fidesszel ellentétben négy éve sem, és a jelek szerint most sem használják ki.

Magyar Narancs: A magyar választási struktúra a második fordulóban az erősebb pártoknak kedvez. Az ebben rejlő lehetőséget azonban önök a Fidesszel ellentétben négy éve sem, és a jelek szerint most sem használják ki.

Az SZDSZ a közvélemény-kutatások szerint az egyre növekvő választási kedv mellett is tartja 7 százalékos támogatottságát: a liberális párt számára immár nem az a kérdés, hogy bekerül-e az új törvényhozásba, hanem hogy kormányzati szerephez juthat-e, avagy sem. Kampányukban nagy hangsúlyt kapott a rossz kormányzás és a kormányzati korrupció bírálata: a szabaddemokraták első emberét most arról kérdeztük, hogyan akarják érvényesíteni lop stop programjukat.

Kuncze Gábor: A szocialista párttal való közös listaállítás az SZDSZ számára nem volt járható út. Úgy ítéltük meg, hogy van egy elkötelezett szavazótáborunk, amely számára biztosítani kell az önálló választási lehetőséget. Másrészt ez a megoldás a túloldalon az MDF megszűnéséhez vezetett.

MN: Inkább a közös jelöltállításra gondolok, amire Szombathelyen van példa, és a jelek szerint a dolog jól működik.

KG: Ez tudomásom szerint más egyéni választókerületekben is felmerült, de nem jött helyben létre az ehhez szükséges megegyezés. A pártok szabályai szerint először helyben kell megegyezni, ezért nem volt miről tárgyalni.

MN: Hogyan zajlanak majd a visszaléptetések a második fordulóban?

KG: Ehhez tudni kellene, hogy milyen eredmények születnek az elsőben. A döntések meghozatalánál az SZDSZ-t az fogja motiválni, hogy le akarja váltani a jelenlegi kormányt. Ezért a mandátumszám növelésére fogunk törekedni.

MN: Az SZDSZ mandátumszámának, vagy a kormányváltó mandátumok számának a növelésére?

KG: Is-is. Az első fordulóig mindkét párt arra törekszik, hogy a saját szavazói részére biztosítson választási lehetőséget. Majd az első forduló eredményének függvényében lehet visszatérni arra, hogy milyen együttműködés lehetséges.

MN: Ha a szocialistákkal együtt megnyerik a választást, felállnak azok a parlamenti vizsgálóbizottságok, amelyek létrejöttét a mostani ciklusban a koalíció meghiúsította?

KG: Igen, fel kell állítani őket, mert a közvéleményt érdekli, hogy mi történt az elmúlt négy évben, és ezeknek az ügyeknek nem lehetett a végére járni. A ciklus során kezdeményezett bizottságokat kettővel ki is egészíteném. Vizsgálóbizottság szükséges a Happy End Kft.-n keresztül magánzsebekbe csúsztatott milliárdok ügyében. Azt is meg kell tudnunk, hogy mi történt az elmúlt időszakban a Magyar Fejlesztési Banknál, merthogy ott egy lopakodó privatizáció történt a nyilvánosság kizárásával, illetve a privatizációs törvények megkerülésével. A közvéleménynek tudnia kell, hogy ennek mi van a háttérben, és kik azok, akik a háttérben ilyen módon gazdagodtak meg.

MN: Egy friss bejelentés szerint ügyészségi csoportot állítanának fel, hogy kivizsgálja az ügyészség esetleges politikai befolyásoltságát.

KG: Györgyi Kálmán máig nem megmagyarázott lemondása következtében, valamint azért, mert párthoz kötődő személyt neveztek ki, illetve választottak meg a legfőbb ügyészi pozícióra, az emberekben megingott a hit az ügyészség függetlenségét és pártatlanságát illetően, és ezt a hitet egy kormányváltás után vissza kell állítani.

MN: Miért nem parlamenti vizsgálóbizottságot alakítanának?

KG: Azért, hogy azokban az ügyekben, amelyek nem a parlament kompetenciájába tartoznak, mivel esetleg bűncselekmény gyanúja merülhet fel, lefolyhasson egy valóban pártatlan ügyészi vizsgálat.

MN: Hogyan találnak majd pártatlan embereket az ügyészségen?

KG: Úgy, hogy keresünk ilyeneket. Az ügyészi szervezetben megtalálhatóak azok az emberek, akiknek az intaktságában bízni lehet.

MN: Az érintetlenség feltételezése nem azon a vizsgálandó prekoncepción alapul, hogy vannak politikailag befolyásolt ügyészek?

KG: Ezt konkrétan nem jelenteném ki. Az embereknek ilyen érzésük van, ezzel találkozom az országjárás során. Erre válaszul meg kell őket győzni, hogy most viszont egy biztosan pártatlan és független vizsgálat következik az igazság kiderítése érdekében.

MN: Polt Péter pártatlanságával kapcsolatban is merültek fel kételyek. Mi a tervük a legfőbb ügyészszel?

KG: Polt Pétert a parlament hat évre választotta meg. Parlamenti eszközökkel nem mozdítható el, és emiatt ilyen törekvéseink nyilván nem lehetnek.

MN: Mit szándékoznak tenni a frissen kinevezett főtisztviselői karral? Az új kormányhoz való lojalitásuk kérdésesnek tűnik, az elbocsátásuk viszont rengeteg pénzbe kerülne, ami irritálná az adófizetőket.

KG: Ez egy felháborító történet, és azt mutatja, hogy a Fidesz hogyan állt hozzá a hatalomhoz, hogyan rúgott fel minden írott és íratlan szabályt az elmúlt négy évben. A kinevezett főtisztviselők között egyértelmű pártkötődésű emberek is vannak, akik egy kormányváltás esetén éppen a pártkötődésük miatt nem maradhatnak az apparátusban, hiszen az apparátus számára a pártsemlegesség előírás és követelmény. Velük nem fogunk együtt dolgozni.

MN: Vállalnák, hogy kifizetik őket?

KG: Nem, ez csak azt jelenti, hogy nem fogunk velük együtt dolgozni. Hogy ebből mi következik, az a jogi körülményektől függ. Eredetileg nagyon szigorú normatív szempontok alapján egy bizottság döntötte volna el, hogy melyik az a szűk kör, amely részesül a főtisztviselőkre vonatkozó védelemben. Ehhez képest nem voltak kritériumok, nem volt bizottság, a miniszterelnök személyesen döntött, és a kört jelentősen kitágítva 4-500 embert jelöltek meg kivételezettként. Szerintünk az egész szabályozást felül kell majd vizsgálni.

MN: Mihez kezdenének a Terror Házával?

KG: Nem érdekel ez a kérdés, nincs jelentősége.

MN: Ugyanez vonatkozik a Nemzeti Színházra és a mellé építendő kulturális tömbre is?

KG: Ott meg kell majd vizsgálni, hogy milyen szerződések jöttek létre, és milyen koncepciók alapján gondolták a döntéshozók, hogy mindennek most kell megépülnie. Hangsúlyozni szeretném, hogy a felfogásunk szerint a kormányzati munka folyamatos tevékenység, teljesen függetlenül attól, hogy esetleg négyévente a kormányok váltják egymást. Mi nem szeretnénk, ha Budapest a gödrök városává válna.

MN: A folytatólagosság a MIÉP-es káderekben bővelkedő közszolgálati médiumokra is vonatkozna?

KG: Egy biztos: az a helyzet, ami a közszolgálati médiában kialakult, nem maradhat fent. Törekednünk kell arra, hogy teljes kuratóriumok álljanak fel, megpróbálunk konszenzust teremteni a médiatörvény megváltoztatása érdekében, hogy depolitizálhassuk a különböző testületeket, nehogy ilyen helyzet ismét előállhasson.

MN: Hozzányúlnának például az Ezüsthajó Kft. érvényes szerződéseihez?

KG: Felül kell vizsgálni a különböző szerződéseket, mert az eddigi ismeretek azt mutatják, hogy itt semmi másról nincs szó, mint közpénzek magánzsebekbe csurgatásáról. Ami pedig az elektronikus média színvonalát illeti, az egész egyszerűen nem maradhat úgy, mert ez nem színvonal, semmi szükség a gyűlöletkeltésre és a kirekesztő hangokra.

MN: Kormányzati pozícióból az eddigieknél erőteljesebben szorgalmazzák majd az MTV Rt. tízmilliárdos hiányának kivizsgálását?

KG: Voltak különböző kezdeményezések ez ügyben és más ügyekben is, de az elmúlt négy évet az jellemezte, hogy soha semminek nem lehetett utánajárni. Azok a szervek, amelyeknek ez a dolguk lett volna, nagyon erős politikai béklyóban voltak kénytelenek dolgozni, és ezért soha semmilyen ügynek nem volt következménye. Kormányváltás esetén változtatni kell: a politika nem állhat úgy az emberek elé, hogy soha semmi nem derül ki. Mindebből a választópolgár azt a következtetést vonja le, hogy a politika nem játszik tiszta lapokkal, ez pedig olyan súlyos bizalomvesztéshez vezethet, ami senkinek nem lehet az érdeke, mivel a politika legitimitását veszélyezteti.

MN: Tehát vállalják a politikai felelősséget, hogy ezeknek a dolgoknak a végére járjanak?

KG: Akkor nem vállalnánk, ha hagynánk, hogy minden így menjen tovább.

MN: Ön nemrég azt nyilatkozta: nem lehet érdekünk, hogy a határon túli magyarok és a többségi nemzet polgárai között növeljük a feszültséget, a magyar állam nem gyakorolhat kvázi joghatóságot más államok polgárai felett. Ugyanakkor e joghatóság éppen e polgárok közötti különbségtételben és annak dokumentumában, a magyarigazolványban nyilvánul meg. Ön azonban azt mondta, hogy a magyarigazolványt nem kell bevonni, csak a koronás fedőlapját kell lecserélni, mert az homályos jelentésű, és joggal bántja a szomszédok érzékenységét. Mit terveznek a státustörvénnyel?

KG: A magyarigazolvány esetében azt észre kell venni, hogy a határon túli magyarok érzelmileg kötődnek hozzá, és ezt meg is lehet érteni. Ezért mondom én azt, hogy nem kell ezt megváltoztatni, az igazolvány kiadásának pedig meg lehet találni azt a technikáját, ami feloldja azt a problémát, amit például a Velencei Bizottság is észrevételezett. Mi több alkalommal is beadtuk azokat a módosító javaslatainkat a kedvezménytörvényhez, amelyek úgy alakították volna át a törvényt, hogy az megfeleljen az Európai Unió normáinak, ne sértse a szomszédos országok érzékenységét, de elősegítse azt, hogy a határaink mentén élő magyarok ott találják meg boldogulásukat, ott legyen lehetőségük a kultúrájuk ápolására és a nyelv megtartására, ahol születtek és ahol élnek.

MN: "Kampánycélokra használt blöff" - mondja ön az olimpiáról, Medgyessy Péter viszont ellentmondásos nyilatkozatai dacára aláírta a támogató ívet. Mi lesz az olimpiával?

KG: Medgyessy Péter egyszer azt nyilatkozta, hogy a tisztességes magyar ember aláírja az olimpia támogatását, később pedig azt, hogy aki olimpiát akar, annak nincs ki mind az öt karikája. Nem tudom, hogy mi Medgyessy Péter véleménye, és nem is akarok ezzel foglalkozni.

MN: Kormányzati pozícióban szorgalmazni fogja az SZDSZ a rendezési előkészületek leállítását?

KG: Kormányzati pozícióban az SZDSZ mindent szorgalmaz, aminek értelme és esélye van. Az olimpia nem ilyen, 2012-ben Magyarország nem fog olimpiát rendezni, ezért nem érdemes túl sok pénzt költeni a pályázat beadására sem. Viszont sikerült az olimpiai mozgalmat is kampánytémává silányítani, hiszen ha csak 2004-ben lehet pályázni, mit keres az aláírásgyűjtés a mostani választási kampányban?

MN: Mi lesz a sorsa a munka törvénykönyvének? Az SZDSZ-nek a munkavállalók számára hátrányos módosításról nem volt egyértelmű az álláspontja.

KG: A munka törvénykönyvének módosítása nagyon nagy vitákat váltott ki, és a parlament anélkül fogadta el, hogy az e területen szükséges érdekegyeztetést végigvitte volna. Kormányváltás esetén a parlamentnek vissza kell térnie rá, és újra át kell gondolnia, hogy ezen a területen milyen szabályozást akar.

MN: A szocialisták abszolút győzelme esetén is vállalnák a koalíciót?

KG: Engem a választások első fordulójáig az foglalkoztat, hogy az SZDSZ minél jobban szerepeljen a választásokon, és nem kommentálom más pártoknak az SZDSZ-re vonatkozó nyilatkozatait.

MN: A Népszabadság kérdésére, hogy mit tanultak az előző ciklusból a szocialistákkal való együttkormányzásból, és hogyan védenék ki most ezeket a csapdákat, ön azt válaszolta, hogy nem szabad elvtelen kompromisszumokat kötni. Melyik kompromisszumot tartja utólag elvtelennek?

KG: Nem látom értelmét, hogy négy év elteltével visszamenőleg újra és újra a koalícióban eltöltött idővel foglalkozzunk. Levontuk a következtetést, bár hozzátenném, hogy az alatt a négy év alatt az ország előrelépett, ezért azt tudom vállalni. Azt is tudom, hogy melyek azok a hibák, amelyeket nem szabad még egyszer elkövetnünk, és itt néhány esetben valóban elvtelen kompromisszumról volt szó. Nem vettük észre azt a pillanatot, amikor már nem aszerint történtek a dolgok, ahogy azt mi szükségesnek tartottuk. Nem léptünk ki a koalícióból. Ha az SZDSZ még egyszer koalícióra megy, akkor figyelni fog arra, hogy vajon az eredeti szándékok szerint folynak-e a dolgok Magyarországon, mert ha nem, nekünk nem lesz érdekünk a koalíció fenntartása. Most a váltásra és a jó kormányzásra is mi vagyunk a garancia.

Miklósi Gábor

szerző
Miklósi Gábor
publikálva
2002/14. (04. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra