Pert nyert a Greenpeace a Fertő tavi beruházásra 2023. májusában kiadott környezetvédelmi működési engedély ügyében – adta hírül természetvédő szervezet, amit a telex.hu vett észre.
Mint írják, a Győri Törvényszék mai ítélete a vonatkozó határozatot megsemmisítette. Kimondták, hogy a határozat kiadásakor az illetékes Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal csak látszateljárást folytatott le, véleménye feltételezéseken alapult, mert nem kérte ki az ebben az ügyben különösen fontos vízügyi szakhatóság véleményét sem.
A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.
A Greenpeace közleményében emlékeztet: hosszú ideje tart a pereskedés a Fertő tavi beruházás ügyében, pedig az építkezést már 2022 nyarán leállították. Ezt a magyar kormány is hangsúlyozta az UNESCO Világörökség Központnak 2023. márciusában küldött jelentésében. Azzal nyugtatgatták a nemzetközi szervezetet, hogy folyamatban van az élővilágot és a világörökségi státuszt nem veszélyeztető újratervezés. Ennek megfelelően Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy sokkal kisebb léptékű terveket készítenek. A beruházásnak már idén nyáron lejárt az építési engedélye is, de az illetékes minisztérium 2022 decemberében, és aztán ismételten 2023 májusában újabb engedélyt kért és kapott egy még nagyobb terület beépítésére, mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A Greenpeace Magyarország ezt az engedélyt is megtámadta a bíróságon, ennek a pernek született meg a mai napon az ítélete, ami igazat adott a zöldszervezetnek.
A mostani tárgyalás előzménye az volt, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Fertő tó Barátai Egyesület közösen indított sikeres perének eredményeként 2023. elején a bíróság visszavonatta a kormányhivatallal a tavaly karácsonykor kiadott, az építkezés folytatását engedélyező határozatát.
A hivatal azonban 2023. május elején rekordgyorsasággal kiadott egy új környezetvédelmi működési engedélyt a beruházás folytatására, a közben megszűnt cég helyett a jogutód, az Építési és Közlekedési Minisztérium részére. De ezt a lehetőséget még jobban kiaknázva
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősített természetpusztítást már korlátlan időre hosszabbították meg, hogy ne kelljen 5 évente újra felülvizsgálni.
A Greenpeace szerint azért is sikerült az engedélyt ilyen gyorsan a kormányhivatalnak kiadnia, mert valójában nem folytatták le a bíróság által előírt új és megfelelő alaposságú engedélyezési eljárást.
A Greenpeace és a Fertő tó Barátai ezt az engedélyt megtámadó keresetében azt bizonyította, hogy a karácsonykor kiadott engedélyben a beruházás területét közel 50 százalékkal, a januárban kiadottban az apartmanházak számát pedig 20-ról 26-ra emelve engedélyezték a beruházás folytatását, és ehhez nem kérték meg a szakhatóságok újabb engedélyét. Többek között a kötelezően megkérdezendő vízjogi kérdésekben illetékes szakhatóságét sem, pedig ez a hatóság az egyik, a tó további élete szempontjából alapvető kérdést vizsgálva korábban előírta, hogy „A létesítés, üzemeltetés és az esetleges felhagyás során a felszíni és felszín alatti víz káros szennyeződéssel nem veszélyeztethető”.
A beruházás ismerete alapján számunkra nem kérdéses, hogy a tó vize szennyeződni fog.
A megnövekedett mérete miatt pedig még nagyobb mértékben, mint az eddig tervezettekben. Hiszen az összes lebetonozott, burkolt felületről, például a hatalmas, közel 1000 férőhelyes parkolóból, amelynek vízáteresztő burkolata van, bár olajszűrés után, de az összes csapadékvizet, a locsolt füves területekről származó vízzel együtt, mind a meglévő lagúnába vezetik, amely természetes összeköttetésben áll a tó vizével.” – mondta Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi felelőse.
Nem foglalkozott az újabb engedély azzal az alapvető kérdéssel sem, amit már évek óta bizonyítanak a tavat védő civilek, hogy
érvényes jogszabályok alapján tilos építkezni tavak, folyók úgynevezett parti sávjában,
írja a zöldszervezet. Itt a Fertőnél nemhogy ezt nem tartották be, hanem gyakorlatilag a tó medrébe építenék például az apartmanokat és a „vasbeton monolit” négycsillagos szállodát is.
