LMP: Nem a katázás, hanem a multik adózása a legalizált csalás

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. július 17.

Belpol

Tavaly 500 milliárd forint bevétele volt az országnak a társasági adóból, pedig csak a Mol az utolsó három hónapban 300 milliárdos bevételt könyvelt el.

„Felső”, 25 százalékos adókulcsot szorgalmaz az LMP a társasági adónál, hogy azok a multinacionális cégek is részt vegyenek a közteherviselésben, amelyek eddig ezt nem tették – mondta Ungár Péter parlamenti frakcióvezető vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus felidézte, a kormány azt állítja, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egyfajta legalizált adócsalás, aminek véget kell vetni, ugyanakkor az LMP szerint a multinacionális vállalatok rendkívül alacsony társasági adója a valódi legalizált adócsalás.

Ungár kitért arra, hogy a társaságiadó-bevétel tavaly 500 milliárd forint volt, miközben a Molnak a múlt év utolsó három hónapjában 300 milliárd forint bevétele keletkezett, azaz kétharmada annak, ami az összes társaságiadó-bevétel volt Magyarországon. Hozzátette: az Audi az elmúlt tíz évben négyezer milliárd forint profitot vitt ki az országból.

Magyarországon a nagyobb cégek részben stratégiai partnerségi megállapodások miatt, részben a társasági adó rendkívül alacsony kulcsa matt nem vesznek részt a közteherviselésben – mondta Ungár.

Pedig – mint mondta – ilyen nagy cégektől sokkal könnyebb beszedni olyan pénzeket, amelyek egy válságban kellenek egy költségvetésben, mint attól a sminkestől, aki filmforgatáson dolgozik, és ezért cégeknek számláz.

Szólt arról is, hogy az LMP szerint nagyon fontos az energiaválságban az épületszigetelési program megvalósítása. Mint mondta, ez csökkentené a rezsiköltséget, Magyarország energiafüggőségét, az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben munkahelyeket teremtene és pörgetné a gazdaságot, vagyis csak előnye lenne, mégsem látni rá kormányzati akaratot.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.