Lovász László: az Akadémia továbbra is felelősséget vállal az egész magyar tudományosságért

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 6.

Belpol

Levelet írt a munkatársaknak.

"Nincs okunk a szégyenkezésre: az Akadémiát ért vádakkal szemben egy nagyon jó állapotban lévő, átláthatóan működő, az adófizetők évi 20 milliárd forintját felelősen elköltő kutatóhálózatot adunk át. Egy olyan hálózatot, amelynek felépítése hosszú évtizedekig tartott, és amely ezekben az évtizedekben nemzetközi elismertséget szerzett" - írja Lovász László munkatársainak egy levélben, amely kedden jelent meg az MTA honlapján.

Lovász kifejti, az új jogszabálynak köszönhetően mások lesznek a keretek, amelyek között a munkát el lehet végezni, az viszont szerinte reményre ad okot, hogy az új kutatóhálózat irányítói többségükben maguk is kutatók, tudományterületük nemzetközi hírű tudósai. "Hiszem, hogy ők is pontosan tudják, milyen feltételek szükségesek a kiemelkedő eredményekhez, és ezeket a feltételeket megpróbálják megtartani és javítani."

Lovász László

Lovász László

Fotó: MTI

 

Lovász levelét úgy folytatja, hogy az Akadémiának és a kutatóintézet-hálózatnak továbbra is szoros kapcsolatban kell maradnia, hiszen számos olyan kötelezettség van, amit csak együttesen tudnak teljesíteni: "az utánpótlás nevelése, a fiatal kutatók hangjának meghallgatása, a határon túli magyar kutatókkal való kapcsolattartás, a magyar tudomány képviselete nemzetközi fórumokon, a tudomány népszerűsítése és még igen sok más."

Végül azzal zárja levelét, hogy "az Akadémia Közgyűlése és Elnöksége Széchenyi örökségének megfelelően továbbra is felelősséget visel az egész magyar tudományosságért."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.