Lovász László lemond, ha nem tudja biztosítani, hogy a kutatóintézetekben függetlenül folytatódjon a munka

  • narancs.hu
  • 2019. február 19.

Belpol

Az Akadémia elnöke továbbá nem cáfolta, hogy zsarolva érzi magát a kormány által.

Óvatos, ám nem túl biztató interjút adott Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki többek között az Akadémiát érintő átalakításokról azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy az MTA kutatóhálózatát valahogy bekapcsolják az innovációs láncolatba, azonban véleménye szerint az nem működik, hogy a kutatókat egyik napról a másikra átállítsák egy teljesen más működési módra. „Olyan megoldást kell találnunk, amellyel a mi intézethálózatunk nem megy tönkre, sőt mind jobban kihasználhatóvá válik a hálózat nemzetközi tekintélye, elismertsége” – mondta Lovász a Népszavának.

Az MTA elnökét arról is kérdezték, hogy szerinte hogyan lehetséges az, hogy Palkovics László az egyik kutatóintézet tagjaként évekig vett fel 800 ezres fizetést anélkül, hogy bármilyen tudományos publikációt jegyzett volna. Lovász erre óvatosan reagált, szerinte Palkovics kiváló mérnök, így okkal számítottak rá, azonban – mint mondta - nem kell okvetlenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának.

Palkovics rejtélyes fizetésével kapcsolatban itt olvashat bővebben.

Évekig kapott úgy 800 ezres fizetést Palkovics az MTA-tól, hogy nem publikált

Az Akadémia kivéreztetését levezénylő Palkovics László szerződése szerint kellett volna publikálnia, ám úgy fest, bokros teendői mellett erre nem jutott idő. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter (ITM) az elmúlt hónapokban ideje nagy részét azzal tölti, hogy levezényelje a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kivéreztetését.

Lovászt az interjú egy pontján szembesítették elődje, Pálinkás József korábbi szavaival, miszerint a kormány zsarolja az Akadémiát. „Mondjuk úgy, nem cáfolom Pálinkás úr állítását. Egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az ország egyik legrégebbi szervezetével szemben is” – állítja Lovász.

Továbbá az MTA elnöke azt is mondta, hogy lemond, ha már nem tudja biztosítani azt, hogy a kutatóintézetek függetlenül végezzék tevékenységüket.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.