Lovász László lemond, ha nem tudja biztosítani, hogy a kutatóintézetekben függetlenül folytatódjon a munka

  • narancs.hu
  • 2019. február 19.

Belpol

Az Akadémia elnöke továbbá nem cáfolta, hogy zsarolva érzi magát a kormány által.

Óvatos, ám nem túl biztató interjút adott Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki többek között az Akadémiát érintő átalakításokról azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy az MTA kutatóhálózatát valahogy bekapcsolják az innovációs láncolatba, azonban véleménye szerint az nem működik, hogy a kutatókat egyik napról a másikra átállítsák egy teljesen más működési módra. „Olyan megoldást kell találnunk, amellyel a mi intézethálózatunk nem megy tönkre, sőt mind jobban kihasználhatóvá válik a hálózat nemzetközi tekintélye, elismertsége” – mondta Lovász a Népszavának.

Az MTA elnökét arról is kérdezték, hogy szerinte hogyan lehetséges az, hogy Palkovics László az egyik kutatóintézet tagjaként évekig vett fel 800 ezres fizetést anélkül, hogy bármilyen tudományos publikációt jegyzett volna. Lovász erre óvatosan reagált, szerinte Palkovics kiváló mérnök, így okkal számítottak rá, azonban – mint mondta - nem kell okvetlenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának.

Palkovics rejtélyes fizetésével kapcsolatban itt olvashat bővebben.

Évekig kapott úgy 800 ezres fizetést Palkovics az MTA-tól, hogy nem publikált

Az Akadémia kivéreztetését levezénylő Palkovics László szerződése szerint kellett volna publikálnia, ám úgy fest, bokros teendői mellett erre nem jutott idő. Palkovics László Innovációs és Technológiai Miniszter (ITM) az elmúlt hónapokban ideje nagy részét azzal tölti, hogy levezényelje a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kivéreztetését.

Lovászt az interjú egy pontján szembesítették elődje, Pálinkás József korábbi szavaival, miszerint a kormány zsarolja az Akadémiát. „Mondjuk úgy, nem cáfolom Pálinkás úr állítását. Egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az ország egyik legrégebbi szervezetével szemben is” – állítja Lovász.

Továbbá az MTA elnöke azt is mondta, hogy lemond, ha már nem tudja biztosítani azt, hogy a kutatóintézetek függetlenül végezzék tevékenységüket.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.