Bizonytalanná válhat a hévízi gyógykórház sorsa

Belpol

Egy elejtett megjegyzés a Magyar Közlönyben keresztbe tehet a gyógyváros egészségügyi intézményének, pedig az eredeti tervek kifejezetten védték volna a betegellátást.

Szilveszter napján a több mint háromszáz oldalas Magyar Közlöny egyik, az Országház belső rekonstrukciójához kapcsolódó kormányzati döntéseket taglaló kormányhatározata érdekes félmondattal zárul. Mondani sem kell, köze nincs az Országházhoz. Sokkal inkább valamiféle bosszúhoz. A kormányhatározat utolsó mondata így szól: "A kormány visszavonja a Hévíz turizmusának fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1506/2023 kormányhatározat 5. és 6. pontját".

A hivatkozott, 2023-ban kelt kormányhatározat a fürdővárosban tervezett fejlesztésekről és felújításokról szól. A döntés szerint a Hévízgyógyfürdő turisztikai célú vagyonelemeinek – beleértve a Hévízi-gyógytó, valamint a Hotel Spa Hévíz – üzemeltetését a Magyar Turisztikai Ügynökség által irányított cég látja majd el a gyógykorház helyett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 100 millió forintot ad ezen üzemeltető cég megalapítására. 

A cég, a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. létre is jött 100 millió forint tőkével, tulajdonosa a magyar állam, a jogokat az MNV és a Turisztikai Ügynökség gyakorolja. A hírek tele is voltak a fantasztikus fejlesztési tervekkel, amelyek a tófürdő, a kiszolgáló épület és a környék fejlesztését tartalmazza. Meg a reptér felújítását, de az most mellékszál. Akkor felmerült, hogy jó-jó, de mi lesz a kórházzal? Egyrészt az az épületegyüttes is alapos felújításra szorul, másrészt mi lesz vele, ha megnyílik a szuperszonikus fürdő? Egyáltalán bemehetnek-e a betegek, használhatják-e a léteseítményeket?

A válasz megnyutató volt, hiszen a kormányhatározatban benne volt, hogy a kormány felhívja "a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az Ügynökség vagy az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő társaság útján a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (a továbbiakban: Kórház) fenntartójának a bevonásával gondoskodjon a Kórház jelenlegi színvonalon történő folyamatos működését biztosító intézkedések és források meghatározásáról, továbbá az ehhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről". Vagyis a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. a kórházzal köteles együttműködni és gondoskodnia kell a megfelelő működtetésről.

Nos, szilveszter óta már nem. Az említett kormányhatározat ugyanis visszavonja ezt a passzust. A Turisztikai Ügynökségnek ma már nem feladata, hogy a kórház megfelelő színvonalú működése biztosított legyen, nem kell a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető Zrt.-nek egyezkednie a kórházzal. Hogy mi lesz a kórházzal? Egyelőre nem tudni. Bár 2024 februárjában még arról beszélt Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, hogy elengedhetetlen a kórház fejlesztése, azóta változott a városban egy s más.

A bebetonozottnak hitt fideszes vezetést például független stáb váltotta le az önkormányzati választáson. Hogy ennek volt-e valami köze a mostani kormányhatározat-módosításhoz vagy sem, nem tudni. Az biztos, hogy Paks esetében nagyon gyorsan tudott dönteni a kormány: alig lett hivatalos az önkormányzati választás eredménye, vagyis hogy Pakson is menni fog a fideszes vezetés, máris elvették a várostól adóbevételei jó részét. Tehát nem példa nélküli az effajta visszakozás.

A hévízi gyógykórház 2023 nyara óta nem a megyei kórház, hanem közvetlenül az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alá tartozik. A város így csak ahhoz kap lehetőséget, hogy végignézze, mi lesz a gyógykórházával. Persze az is lehet, hogy valójában a kormány csak valami nagyon jót akar tenni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.