Bizonytalanná válhat a hévízi gyógykórház sorsa

Belpol

Egy elejtett megjegyzés a Magyar Közlönyben keresztbe tehet a gyógyváros egészségügyi intézményének, pedig az eredeti tervek kifejezetten védték volna a betegellátást.

Szilveszter napján a több mint háromszáz oldalas Magyar Közlöny egyik, az Országház belső rekonstrukciójához kapcsolódó kormányzati döntéseket taglaló kormányhatározata érdekes félmondattal zárul. Mondani sem kell, köze nincs az Országházhoz. Sokkal inkább valamiféle bosszúhoz. A kormányhatározat utolsó mondata így szól: "A kormány visszavonja a Hévíz turizmusának fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1506/2023 kormányhatározat 5. és 6. pontját".

A hivatkozott, 2023-ban kelt kormányhatározat a fürdővárosban tervezett fejlesztésekről és felújításokról szól. A döntés szerint a Hévízgyógyfürdő turisztikai célú vagyonelemeinek – beleértve a Hévízi-gyógytó, valamint a Hotel Spa Hévíz – üzemeltetését a Magyar Turisztikai Ügynökség által irányított cég látja majd el a gyógykorház helyett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 100 millió forintot ad ezen üzemeltető cég megalapítására. 

A cég, a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. létre is jött 100 millió forint tőkével, tulajdonosa a magyar állam, a jogokat az MNV és a Turisztikai Ügynökség gyakorolja. A hírek tele is voltak a fantasztikus fejlesztési tervekkel, amelyek a tófürdő, a kiszolgáló épület és a környék fejlesztését tartalmazza. Meg a reptér felújítását, de az most mellékszál. Akkor felmerült, hogy jó-jó, de mi lesz a kórházzal? Egyrészt az az épületegyüttes is alapos felújításra szorul, másrészt mi lesz vele, ha megnyílik a szuperszonikus fürdő? Egyáltalán bemehetnek-e a betegek, használhatják-e a léteseítményeket?

A válasz megnyutató volt, hiszen a kormányhatározatban benne volt, hogy a kormány felhívja "a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az Ügynökség vagy az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő társaság útján a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (a továbbiakban: Kórház) fenntartójának a bevonásával gondoskodjon a Kórház jelenlegi színvonalon történő folyamatos működését biztosító intézkedések és források meghatározásáról, továbbá az ehhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről". Vagyis a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. a kórházzal köteles együttműködni és gondoskodnia kell a megfelelő működtetésről.

Nos, szilveszter óta már nem. Az említett kormányhatározat ugyanis visszavonja ezt a passzust. A Turisztikai Ügynökségnek ma már nem feladata, hogy a kórház megfelelő színvonalú működése biztosított legyen, nem kell a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető Zrt.-nek egyezkednie a kórházzal. Hogy mi lesz a kórházzal? Egyelőre nem tudni. Bár 2024 februárjában még arról beszélt Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, hogy elengedhetetlen a kórház fejlesztése, azóta változott a városban egy s más.

A bebetonozottnak hitt fideszes vezetést például független stáb váltotta le az önkormányzati választáson. Hogy ennek volt-e valami köze a mostani kormányhatározat-módosításhoz vagy sem, nem tudni. Az biztos, hogy Paks esetében nagyon gyorsan tudott dönteni a kormány: alig lett hivatalos az önkormányzati választás eredménye, vagyis hogy Pakson is menni fog a fideszes vezetés, máris elvették a várostól adóbevételei jó részét. Tehát nem példa nélküli az effajta visszakozás.

A hévízi gyógykórház 2023 nyara óta nem a megyei kórház, hanem közvetlenül az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alá tartozik. A város így csak ahhoz kap lehetőséget, hogy végignézze, mi lesz a gyógykórházával. Persze az is lehet, hogy valójában a kormány csak valami nagyon jót akar tenni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.