Bizonytalanná válhat a hévízi gyógykórház sorsa

Belpol

Egy elejtett megjegyzés a Magyar Közlönyben keresztbe tehet a gyógyváros egészségügyi intézményének, pedig az eredeti tervek kifejezetten védték volna a betegellátást.

Szilveszter napján a több mint háromszáz oldalas Magyar Közlöny egyik, az Országház belső rekonstrukciójához kapcsolódó kormányzati döntéseket taglaló kormányhatározata érdekes félmondattal zárul. Mondani sem kell, köze nincs az Országházhoz. Sokkal inkább valamiféle bosszúhoz. A kormányhatározat utolsó mondata így szól: "A kormány visszavonja a Hévíz turizmusának fejlesztéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1506/2023 kormányhatározat 5. és 6. pontját".

A hivatkozott, 2023-ban kelt kormányhatározat a fürdővárosban tervezett fejlesztésekről és felújításokról szól. A döntés szerint a Hévízgyógyfürdő turisztikai célú vagyonelemeinek – beleértve a Hévízi-gyógytó, valamint a Hotel Spa Hévíz – üzemeltetését a Magyar Turisztikai Ügynökség által irányított cég látja majd el a gyógykorház helyett, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig 100 millió forintot ad ezen üzemeltető cég megalapítására. 

A cég, a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. létre is jött 100 millió forint tőkével, tulajdonosa a magyar állam, a jogokat az MNV és a Turisztikai Ügynökség gyakorolja. A hírek tele is voltak a fantasztikus fejlesztési tervekkel, amelyek a tófürdő, a kiszolgáló épület és a környék fejlesztését tartalmazza. Meg a reptér felújítását, de az most mellékszál. Akkor felmerült, hogy jó-jó, de mi lesz a kórházzal? Egyrészt az az épületegyüttes is alapos felújításra szorul, másrészt mi lesz vele, ha megnyílik a szuperszonikus fürdő? Egyáltalán bemehetnek-e a betegek, használhatják-e a léteseítményeket?

A válasz megnyutató volt, hiszen a kormányhatározatban benne volt, hogy a kormány felhívja "a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert, hogy az Ügynökség vagy az Ügynökség tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő társaság útján a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház (a továbbiakban: Kórház) fenntartójának a bevonásával gondoskodjon a Kórház jelenlegi színvonalon történő folyamatos működését biztosító intézkedések és források meghatározásáról, továbbá az ehhez szükséges együttműködési megállapodás megkötéséről". Vagyis a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. a kórházzal köteles együttműködni és gondoskodnia kell a megfelelő működtetésről.

Nos, szilveszter óta már nem. Az említett kormányhatározat ugyanis visszavonja ezt a passzust. A Turisztikai Ügynökségnek ma már nem feladata, hogy a kórház megfelelő színvonalú működése biztosított legyen, nem kell a Hévíz Gyógyfürdő Üzemeltető Zrt.-nek egyezkednie a kórházzal. Hogy mi lesz a kórházzal? Egyelőre nem tudni. Bár 2024 februárjában még arról beszélt Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, hogy elengedhetetlen a kórház fejlesztése, azóta változott a városban egy s más.

A bebetonozottnak hitt fideszes vezetést például független stáb váltotta le az önkormányzati választáson. Hogy ennek volt-e valami köze a mostani kormányhatározat-módosításhoz vagy sem, nem tudni. Az biztos, hogy Paks esetében nagyon gyorsan tudott dönteni a kormány: alig lett hivatalos az önkormányzati választás eredménye, vagyis hogy Pakson is menni fog a fideszes vezetés, máris elvették a várostól adóbevételei jó részét. Tehát nem példa nélküli az effajta visszakozás.

A hévízi gyógykórház 2023 nyara óta nem a megyei kórház, hanem közvetlenül az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alá tartozik. A város így csak ahhoz kap lehetőséget, hogy végignézze, mi lesz a gyógykórházával. Persze az is lehet, hogy valójában a kormány csak valami nagyon jót akar tenni. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.