Magyar Lapkiadók Egyesülete: adjon a kormány magyarázatot a Pegasus-botrányra

Belpol

Problémás, hogy nem lehet pontosan tudni, Magyarországon mennyi és milyen eszközökkel lebonyolított telefonlehallgatást hajtanak végre.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) a MÚOSZ-hoz hasonlóan közleményben reagált a vasárnap kirobbant megfigyelési botrányra.

Mint írják megdöbbenéssel értesültek a Direkt 36 oknyomozó portálon megjelent cikkben szereplő állításokról, miszerint Magyarországon évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek, közöttük újságírók, fotósok, oknyomozó újságírók, ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. – fogalmaznak.

Az Egyesület azt írja: tekintettel az igencsak laza magyar szabályozásra, nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarországon egy évben mennyi és milyen eszközökkel lebonyolított  telefon lehallgatást hajtanak végre, ráadásul a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Terrorelhárítás (TEK) esetében e két szervezetnek nincs szüksége bírósági engedélyre, az ő esetükben a lehallgatást az igazságügyekért felelős miniszter hozzájárulása teszi lehetővé.

Problémásnak tartják azt is, hogy az ilyen és ehhez hasonló törvénysértések elbizonytalanítják mind az újságírót, mind az információforrásokat, illetve teljes mértékben kiüresítik a törvények biztosította forrásvédelmi paragrafusokat. Márpedig az újságírói munka, különösen az oknyomozói újságírás egyik legfontosabb alappillére a forrásvédelem. - fogalmaznak.

Magyarország Alaptörvényében deklarált demokratikus alapérték a szólásszabadság, a sajtószabadság, ezért a Magyar Lapkiadók Egyesülete álláspontja szerint megengedhetetlen, hogy állami szervek olyan módszerekkel végezzenek titkos lehallgatásokat, melyek mind az Alaptörvényt és valamennyi egyéb ebből eredeztetett törvény megsértői lehetnek. – olvasható a közleményben.

Elvárjuk a Kormánytól, hogy mielőbb adjon nyilvános és minden részletre kiterjedő magyarázatot a történtekre, amennyiben azok igazak, vagy dokumentumokkal alátámasztva adjon hiteles cáfolatot.

– zárják soraikat.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.