Magyar közműcégek Székelyudvarhelyen: Vizet visznek

  • Kovács Áron
  • 2006. szeptember 14.

Belpol

Magyar önkormányzatok cégei nyertek húszéves koncessziót a székelyudvarhelyi közművek működtetésére. Könnyen megeshet azonban, hogy az üzletből semmi nem lesz, mert a székelyek belső vitái miatt megbénult a városi tanács.
Magyar önkormányzatok cégei nyertek húszéves koncessziót a székelyudvarhelyi közművek működtetésére. Könnyen megeshet azonban, hogy az üzletből semmi nem lesz, mert a székelyek belső vitái miatt megbénult a városi tanács.

"Még nem volt arra példa, hogy egy önkormányzati tulajdonú cég sikeresen jelentkezzen egy privatizációs pályázaton, méghozzá nem is a hazai piacon, hanem egy másik országban" - mondta büszkén Kósa Lajos polgármester az eredmény kihirdetésekor, mely szerint az elkövetkező húsz évben a Debreceni Vízmű Zrt. működtetheti az erdélyi Székelyudvarhely víziközmű-szolgáltatását. Az udvarhelyi távhőszolgáltatást pedig egy másik, szintén száz százalékban önkormányzati tulajdonú magyar cég, a siófoki Termofok Kft. veheti át.

A bejelentés politikai üzenete, hogy Kósa és a Fidesz (Siófokot szintén jobboldali politikus, Balázs Árpád irányítja) bizonyíthatja ország-világ előtt: nem igaz a liberális doktrína, igenis nyereségesen működtethető az állami, önkormányzati vagyon is. Debrecen ráadásul nem most próbálkozik először expanzióval; idén már ajánlatot tett a Miskolci Vízmű tulajdonrészére is, de a borsodi megyeszékhelyen végül úgy döntöttek, sem a cíviseknek, sem a multiknak nem adják a céget (lásd: Minden cseppje kincs, Magyar Narancs, 2006. június 22.). Kósa most azt mondta, Udvarhely csak az első lépés, mert további romániai terjeszkedést terveznek.

A magyar cégek győzelme nem véletlen: Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt épp Debrecenben, egy fideszes gyűlésen szólított fel a Székelyföld "gyarmatosítására". Ahogyan Szász Jenő a Narancsnak fogalmazott: "Ha szegények vagyunk, tőkére van szükségünk, és azt szeretnénk, ha ez Magyarországról jönne."

A konstrukció lényege, hogy a két magyar cég nem vásárol tulajdonrészt a korábban az udvarhelyi közműveket működtető Urbana Rt.-ben, projektcégeik csak átveszik a városi tulajdonú eszközöket, és azokat használva szolgáltatnak. Az Urbana teljes csődben van, konszolidálására kevés az esély: legkevesebb 70 milliárd régi lej (több mint 500 millió forint) adósságot halmozott fel, főként azért, mert a város nem fizette ki a cégnek a távhő előállítása és értékesítése közti különbözetet, mintegy 40 milliárd régi lejt. Emiatt idén nyáron a gázszolgáltató el is zárta a csapokat, így hosszú ideig meleg víz nélkül maradtak a lakók. Ez Szász szerint nem az ő hibájuk, hanem a román államé, amely a települések nyakába varrta a szociálpolitikai okokból bevezetett kompenzációt.

A székelyudvarhelyi közművek állapota siralmas: a vízhálózatban például 60 százalék a veszteség, mindennaposak a csőtörések. Rövid távon a távhőszolgáltatás 6 millió, a vízmű pedig 8 millió eurós befektetést igényel. Ennek ellenére a két önkormányzati vállalkozás számára hosszabb távon nyereséges lehet az üzlet. Ányos József, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre azt mondta, három év alatt kétmilliárd forintnyi befektetéssel - amit banki hitelből finanszíroznának - elérhetik a magyarországi középszintet, majd ezt követően uniós forrásokat felhasználva továbbléphetnek, és európai színvonalú szolgáltatást nyújthatnak. Ányos úgy számol, 12 év alatt megtérül a beruházás, ezután realizálódhat a haszon. Ehhez azonban jelentős áremelkedés szükséges: a mostani, köbméterenként (átszámolva) 90 forintról a duplájára emelkedik az ivóvíz ára, ami megfelel a mai debreceni díjszabásnak.

Ám könnyen megeshet, hogy nem lesz semmi az üzletből. Székelyudvarhely városát ugyanis régóta politikai patthelyzet bénítja, amit csak a bíróság vagy az új választás kiírása oldhat fel - ez utóbbi időpontjáról még nincs döntés. Tavaly decemberben ti. egy tanácsos lemondása miatt szavazategyenlőség alakult ki a városi tanácsban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői közt. A tanács azóta gyakorlatilag nem működik, nem születtek érdemi döntések. A helyzetet megelégelve Constantin Strujan, Hargita megye prefektusa élt törvény adta jogával, és kétszer is feloszlatta a tanácsot: előbb áprilisban (ezt később visszavonta), majd július 18-án.

E döntés miatt több tanácsos a közigazgatási bírósághoz fordult, így a határozat csak szeptember 7-én emelkedett jogerőre - de az eljárásnak elvben halasztó hatálya volt, tehát a tanács létezett, még ha a polgármester nem hívta is össze. A tanács tagjai egyben az Urbana Rt. közgyűlését is alkotják, és többször is leszavazták Szász előterjesztését arról, hogy felbontsák a közüzemi szolgáltatási szerződést a várossal (tehát saját magukkal). A július 18. és szeptember 7. közti interregnumot kihasználva azonban Szász egy személyben eljárva (a polgármester Romániában nem tagja a tanácsnak, és egy sor olyan hatósági jogosítvánnyal is rendelkezik, amit Magyarországon a jegyző gyakorol) új menedzsmentet nevezett ki a cég élére, amely annullálta a szerződést. Ezt követően pályázatot írt ki a szolgáltatásokra, amelynek a két magyar cég, illetve egy, a tömegközlekedést üzemeltető marosvásárhelyi vállalkozás lett a győztese.

Az RMDSZ két tanácsosa szerint mindez törvénytelen, hiszen szeptember 7-ig még létezett a tanács, és Szász nem járhatott volna el egymaga. Ezért bíróságon támadták meg a közgyűlési döntést, illetve a közbeszerzési hatóságnál a pályázatok eredményét. Az első bírósági tárgyalást szeptember 26-ra tűzték ki. A magyarországi cégek mindenesetre felkészültek: ha nem jönne létre az üzlet, a szerződés alapján kárpótlást követelhetnek.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.