Ha a médiatörvényben foglaltakat betű szerint vesszük, úgy az egyik legsürgetőbb feladat a Magyar Rádió (MR) elnöki posztjára szóló pályázat kiírása lenne. Augusztus elején új elnököt kellene kinevezni a rádió élére, tekintve, hogy a jelenlegi elnök négy évre szóló mandátuma lejár, és a törvény szerint a pályázatot ehhez képest 120 nappal korábban kell kiírni. A kuratóriumi elnökség - bírósági bejegyzésének csúszása miatt - már így is legalább tizenöt napos késésben van.
"A rádióelnöki pályázat kiírása kapcsán
két törvénysértő helyzet közül
kellett választanunk: vagy csúszunk a határidőhöz képest, vagy pedig egy olyan kuratóriumi elnökség írja ki a pályázatot, amelyet később - a döntéseivel együtt - esetleg illegitimnek találnak. Inkább megvárjuk a tizen- öt napos fellebbezési határidő leteltét" - jellemezte a helyzetet Szadai Károly. A két törvénysértő helyzet közül már csak azért is a csúszást választják inkább, mert ennek a médiatörvény szerint semmilyen jogi következménye nincs - tette hozzá.
Vélhetően helyesen teszik: egyelőre kétesélyes, hogy mit hoz a következő két hét. Mind az SZDSZ, mind a szocialisták fellebbeztek a rádiós kuratórium megalakulása ellen. Utóbbiak - mint azt Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta - a legfőbb ügyész korábbi álláspontjának ismeretében (e szerint az elnökség nem alakulhat meg a törvényben előírt nyolc fő helyett néggyel) optimistán várják a fővárosi főügyész válaszát, akit levélben arra kértek: törvény adta lehetőségével élve, tegyen észrevételt a közalapítvány bejegyzésével kapcsolatban. Az előző, még teljes kuratórium (volt) szocialista párti delegáltjai pedig a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbeztek a csonka kuratórium fővárosi bírósági bejegyzése miatt.
A csonka rádiókuratórium elnöke szerint egyébként az elnöki pályázat kiírása fontos, de nem a legfontosabb kérdés. Korántsem biztos, hogy a testület pályázatot ír ki, mint ahogyan az sem, hogy - amennyiben igen - mikor teszi ezt: ebben majd a kuratórium elnöksége dönt - mondta Szadai. Annyi bizonyos - tette hozzá -, hogy a rádió jelenlegi elnökének a megbízatása augusztus 1-jével lejár, és automatikusan semmiképp sem hosszabbodik meg. A jelenlegi rádióelnök, Hajdú István csak úgy maradhat a posztján, ha vagy lesz pályázati kiírás, Hajdú pályázik és nyer, vagy ha az elnökség pályázat nélkül hosszabbítja meg a mandátumát.
Akár marad Hajdú, akár nem, a Magyar Rádió mindenképpen átalakulás előtt áll - állítják a szervezetet belülről ismerő informátoraink. A Hajdú-féle kifelé nyugalmat, befelé konfliktusmentes működést mutató rádió-vezetés nem tudta megoldani
a gazdasági-strukturális megújítást
Az évi 11 milliárd adóforintból működő MR évente mindössze egymilliárd körüli reklámbevételt realizál, a bérköltségek nőnek, a műsorkészítésre szánt keret azonban (mivel nem követte az inflációt) Hajdú működése alatt majdnem a felére csökkent. Igaz, így viszont sikerült látszólag gazdaságosabbá tenni az intézmény működését. A rádió csak honorra körülbelül egymilliárdot költ évente, ám a vezetés szerint ez nem kevés, hiszen "bérből is készül műsor". Bár ez valóban költségtakarékos megoldás, igen messze áll a nyugati szemlélettől, miszerint kevés, menedzser típusú belsős sok külsőst foglalkoztat, így nem az állandó műsorkészítésre kényszerülő belsősök készítik a műsorok többségét; miáltal azt is el lehet kerülni, hogy műsortípusonként csupán egy-két ember ízlése domináljon. Az intézmény viszonyait jól ismerő forrásunk állítja: szervezetileg a rádió elkerülhetetlenül átalakítás előtt áll, ezért sem mindegy, hogy ezt - és az ezzel járó elbocsátásokat - ki vezényli majd le, már csak azért sem, mert a rádió elnökét négy évre választják.
A kormányoldal reprezentáltsága a közszolgálati rádió hírműsoraiban - amely a lakosság 10-12 százalékát, nagyjából hárommillió választópolgárt ér el - 90 százalék körüli. Ebben kulcsszerepe van Kondor Katalinnak, aki - bár sajtónyilatkozatai szerint még nem döntött arról, pályázna-e a pozícióra - jó eséllyel indulhatna az elnökség elnyeréséért. A belső erőviszonyokat ismerő forrásunk szerint a helyzet érdekes: egyfelől a kormánynak tetsző status quo megszilárdításának egyik útja lehetne a Kossuth-adó főszerkesztőjének a támogatása, ám a csonka kuratórium működése miatt nem nagyon lesz szükség és lehetőség a pártdelegáltak közötti erőviszonyok kiegyensúlyozására; ezzel a szocialista szimpatizáns Hajdú próbálkozott (1996-ban, a Horn-kormány idején nyert pályázatot, mégis bevonta munkájába például Juhász Juditot, aki az Antall-kormány sajtófőnöke volt). Ugyanakkor az is igaz, hogy Hajdú nemigen gátolta azt a folyamatot, amelynek a végén a közszolgálati rádióban az említetten magas lett a kormány reprezentáltsága.
- vultur -
