Ismét benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek az állami beruházásokról szóló törvényjavaslatot, melyet Lázár János építési miniszter jegyez. A korábban benyújtott verziót Novák Katalin köztársasági elnök az Alkotmánybíróságra küldte, a testület pedig megsemmisítette azt. A javaslat miniszteri hatáskörbe vonná gyakorlatilag az összes európai uniós forrásból megvalósuló városi, települési szintű beruházást, írja Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár a Telexen közölt cikkében.
Tök mindegy, hogy az adott beruházás közlekedés-, közmű-, vagy köztérfejlesztés, vagy bármilyen más infrastrukturális beruházás. A törvény hatályba lépését követően állami építési beruházásnak minősül minden olyan beruházás, amelynek az előkészítése és/vagy megvalósítása legalább ötven százalékban központi költségvetési (azaz hazai állami költségvetési) vagy európai uniós forrásból történik.
A jogszabálytervezet logikája alapján állami építési beruházások lettek volna Szeged, Debrecen vagy Miskolc villamosfejlesztései, Budapesten az M3-as metró felújítása, a Budai Fonódó villamoshálózat kiépítése, a négyes metró építése vagy épp az 1-es és 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása. Így ezek nem a mindenkori főpolgármester és a BKK/BKV kizárólagos hatáskörében valósultak volna meg.
Megtippelni is kellemetlen, mit jelent ez a magyar városokra nézve. Főleg annak fényében, hogy az újbudai önkornányzat és civilek megkerülésével az állam mindenképp megépíti a Déli Körvasutat. A pályát a tervek szerint kiszélesítették volna, de civilek megtámadták annak környezetvédelmi engedélyét. Miután az állam elbukta a beruházást - nem kapott engedélyt a projekt - egyszerűen úgy módosította a jogszabályokat, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva a bővítést fontos katonai fejlesztéssé minősítette, így az önkormányzatnak már nincs beleszólása semmibe. Mennyivel egyszerűbb lesz minden, ha eleve nem is szólhat bele senki, mi épüljön a kertje végébe.
