Majdnem le kellett állítani a paksi atomerőművet, mert túlságosan felmelegedett a Duna

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 25.

Belpol

Paks leállása lényegében katasztrófát jelentene.

A nagy meleg miatt kevesebb áramot termelt a szokottnál a paksi atomerőmű. De alakulhatott volna rosszabbul is a helyzet. A Duna ugyanis – többek között az alacsony vízállás miatt – olyan mértékben melegedett fel, hogy az már „adminisztratív korlátot jelentett a blokkok üzemeltetésére” – írja a G7. Ha tovább melegszik a folyó, még inkább csökkenteni kellett volna az áram termelését, vagy akár le kellett volna állítani az egész erőművet.

Nem lesz könnyebb – Le kell-e állítani a paksi atomerőművet a hőség miatt?

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Itthon nem merült fel a leállás lehetősége, de az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell az atomerőmű üzemeltetőinek.

Paks leállása lényegében katasztrófát jelentene a hazai villamosenergia-ellátás szempontjából, hiszen az erőmű a teljes hazai termelés több mint felét adja, a fogyasztásnak pedig a bő harmadát fedezi.

A jogszabályok szerint az erőmű leállítására akkor kerülhet sor, ha a Duna vízhőmérséklete az erőmű hűtővizének bebocsátási pontjától 500 méterre meghaladja a 30 fokot, ami ezen a nyáron majdnem megvolt. A folyó alaphőmérséklete sem volt messze ettől az értéktől, viszont hogy pontosan milyen mértékben melegedett fel a Duna, nem lehet tudni, mert a vízhőmérséklet mérése Paksnál augusztus eleje óta technikai akadályokba ütközik, ezért az ezt ellenőrző hatóság a legmelegebb napokon csak a reggeli órákban rögzítette a hőfokot, amikor a leghidegebb a víz.

A legmagasabb reggeli vízhőmérséklet 26,8 fok volt, ez azonban napközben 1,2-1,5 fokkal emelkedhetett, az erőmű pedig további 3-4 fokot adhatott hozzá a mérési pontig. Ez már simán 30 fok feletti értéket jelent. A Vízügyi Főigazgatóság a Paks utáni első mérési ponton regisztrált is augusztus elején ilyet: Domborinál a délutáni órákban hat egymást követő napon is huzamosabb ideig 30 és 30,2 fok közötti hőmérsékletet rögzítettek.

Pakson állítólag ezt a szintet nem érték el, de megközelítették. Kovács Antal kommunikációs igazgató a G7-nek azt mondta, hogy 29,8 fok volt a legmagasabb mérési érték.

Mindeközben szombat hajnaltól újra üzemel az atomerőmű harmadik blokkja, amelyet egy szivattyú meghibásodása miatt augusztus 14-én állítottak le, és rendkívüli karbantartást végeztek rajta– írja az MTI.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.