Le kell-e állítani a paksi atomerőművet a hőség miatt?

Nem lesz könnyebb

szerző
Gera Márton
publikálva
2018/33. (08. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Itthon nem merült fel a leállás lehetősége, de az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell az atomerőmű üzemeltetőinek.

Az elmúlt hetekben több atomerőmű reaktorát is le kellett állítani Európában az emelkedő vízhőmérséklet miatt. Itthon nem merült fel a leállás lehetősége, de az időjárási változásokkal a jövőben számolnia kell az atomerőmű üzemeltetőinek.

Augusztus elején jelentették be, hogy a francia energetikai óriás, az Électricité de France (EDF) kénytelen leállítani három atomerőművének négy reaktorát; pár nappal korábban a svédországi Vattenfall is lekapcsolta az egyik reaktorát (a kettőből). Leállásra nem került sor, de visszafogták a termelést Németországban, Svájcban és Finnországban is.

Mindennek oka az Európát sújtó hőség: az atomerőművek turbinákat használnak az áram termeléséhez, ezeket pedig gőzzel hajtják meg. A gőz ezután kondenzátorokba kerül, amelyekhez a hűtővizet az erőműhöz közeli természetes vizekből nyerik – a frissvízhűtésű paksi atomerőműnél történetesen a Dunából. Csakhogy amikor a hűtéshez használt vizek hőmérséklete megnő, kérdésessé válik, hogy lehet-e megfelelően hűteni a reaktorokat, vagy­is garantálni a biztonságos működést. Az is fontos kérdés, hogy a használat után a Dunába visszaeresztett víz nem melegíti-e túl a folyót, és nem tesz-e kárt az élővilágában. Ha az emelkedő vízhőmérséklet miatt nem garantált a hűtés, az atomerőmű működéséért felelős szakemberek több lehetőség közül is választhatnak: kiegészítő hűtési rendszert alkalmazhatnak, amely képes a felmelegedett vizet a megfelelő állapotra visszahűteni; visszafoghatják a termelést; végül, ha minden kötél szakad, leállíthatják az atomerőmű blokkjait.

A leállítás szükségességének kérdése itthon sem kerülhető meg, mivel a Duna hőmérséklete augusztus második hetében több napig is 26 Celsius-fok körül volt – az augusztus 11–12-i hétvégén az Országos Vízjelző Szolgálat (OVSZ) adatai szerint már 26 Celsius-fok felett járt Paksnál. A Paksi Atomerőmű Zrt. viszont augusztus elején kiadott egy közleményt, mely szerint a Duna vízhőmérsékletének emelkedése miatt nem merült fel az atomerőmű blokkjai­nak leállítása.

 

A leállás „lehetséges”

A Narancs megkeresésére az atomerőműnél azt is közölték, hogy nem emelkedhet meg annyira a folyó vízhőmérséklete, hogy le kelljen állítani a blokkokat, ezért nincs is számításuk arra vonatkozóan, milyen gazdasági ki­eséssel járna a leállás.

„Hogy eddig nem került sor rá, nem jelenti azt, hogy nem következhet be. A Paks2 környezetvédelmi engedélyeztetése során elkészült hatásvizsgálati anyagban több mint 200 oldal foglalkozik ezzel a problémával. Különböző modellekkel azt vizsgálták, hogy várhatóan hogyan alakul majd a Duna vízhőmérséklete 20, 50, 100 év múlva, és mennyire melegítené fel az új atomerő, illetve hány olyan nap várható, amikor a megengedett határértéket túllépi a Duna vízhőmérséklete. A modellezés értelemszerűen bizonytalanságokat rejt magában, de az eredmények szerint ilyen napokkal számolni kell a jövőben, és a vizsgálati anyag is lehetséges intézkedésként jelöli meg a blokkleállítást” – mondja Fülöp Orsolya, az Ener­gia­klub szakmai igazgatója.

Azt a paksi atomerőműnél is elismerték, hogy a villamosenergia-termelés ezekben a napokban a névleges teljesítmény alá csökken. A múlt héten az erőmű teljesítménye fokozatosan csökkent, 1800 MW feletti szintről valamivel 1700 MW alá. Szerintük azonban ez nem meglepő: amióta az erőmű működik, mindig is az volt a jellemző, hogy télen nagyobb, míg nyáron kisebb a teljesítménye. Telente a Duna alacsonyabb vízhőmérsékletének köszönhetően a termikus hatásfok magasabb, míg nyáron alacsonyabb. A Paksi Atomerőmű Zrt.-től lapunk részére megküldött tájékoztatás szerint a lakosság ebből az ingadozásból semmit nem érzékel, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy ilyen időszakban nő a környező országokból származó áramimport.

Nemcsak a reaktorok hűtése miatt okoz problémát a Duna magas vízhőmérséklete, de a folyó védelme miatt is, mivel ha túl magas hőmérsékletű vizet ereszt vissza az atomerőmű, a folyó élővilága veszélybe kerül. Ősz János gépészmérnök, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense azt mondta lapunknak, hogy minden atomerőműnél megállapítanak egy határértéket, mely azt jelzi, hogy hány fokos lehet a folyó, miután visszavezették bele a hűtővizet. Ez a Paksi Atomerőmű esetében 30 Celsius-fok – azaz a beengedési pont alatt 500 méterre a Duna vízhőmérséklete nem haladhatja meg ezt az értéket, mert az megzavarná a folyó élővilágát, melynek egy része valószínűleg el is pusztulna. Csányi Béla hidro­biológus szerint biztos, hogy a folyó élővilága átalakulna, de azt nem lehet megmondani, pontosan mely fajok tűnnének el. „Azt el lehet mondani, hogy az itthonihoz hasonló, mérsékelt égövön máshogy reagál az élővilág, mint egy mediterránabb területen, ott kevesebb faj tűnne el. Pontosabb prognózist csak a mélyvízi zóna részletes vizsgálata után lehetne adni, ilyen viszont Paks térségében nem készült” – fogalmaz a szakember.

A 30 Celsius-fokos határértéket a Környezetvédelmi Minisztérium rendelete is rögzíti, ám az érdekes, hogy a határérték Franciaországban 28, míg Svájcban 25 Celsius-fok. Itthon még ezt a 30 Celsius-fokos határértéket is nehéz tartani: a Paksi Atomerőműből kifolyó víz 33–34 Celsius-fokos, s a hidrodinamikai és hőtranszport-számítások szerint a kilépő ponttól 500 méterre kb. 4 Celsius-fokkal csökken. „Ez azt jelenti, hogy a Duna 26 Celsius-fokos vízhőmérséklete esetén az atomerőműből kifolyó, 34 Celsius-fokos víz hőmérséklete a Dunában a megtett 500 méter alatt 30 Celsius-fokra csökken. Ha tehát jelenleg 26 Celsius-fokos a Duna, akkor épphogy tartható a határérték. Csakhogy a Duna hőmérséklete az elmúlt napokban többször is átlépte a 26 Celsius-fokot, tehát a mi fejünkben megjelent egy óriási kérdőjel, hogy vajon tartható-e a környezetvédelmi határérték” – magyarázza Fülöp Orsolya.

A Paksi Atomerőmű Zrt. lapunknak adott tájékoztatása szerint, ha a Duna hőmérséklete átlépi a 25 Celsius-fokot, időszakosan monitorozzák a hűtővíz torkolatától 500 méterre a folyó tényleges hőmérsékletét. Ha úgy látják, hogy megközelíti a határértéket, akkor tudják csökkenteni a Duna hőterhelését, például azzal, hogy a kondenzátor hűtővízrendszer által felhasznált víz mennyiségét megnövelik: ha ugyanis a kondenzátoron több hűtővizet bocsátanak át, annak a felmelegedése mérsékeltebb lesz, így a Dunába visszavezetett hűtővíz hőmérséklete is alcsonyabb. Az erőműtől elkértük a legutóbbi mérési adatokat, hogy megtudjuk, a hűtővíz torkolatától 500 méterre hány fokos volt a Duna az elmúlt napokban, de ezek az adatok lapzártánkig nem érkeztek meg.

 

Ha tovább melegszik

Az elérhető kutatások arról számolnak be, hogy az elkövetkezendő években a Duna vízhőmérséklete fokozatosan nőni fog, 2100-ra éves átlagban 1–4 Celsius-fokkal. A kérdés az tehát, hogy a 30 Celsius-fokos határérték hogyan lesz tartható? Somlyódy László gépészmérnök, a BME vízi közmű és környezetmérnöki tanszék egyetemi tanára már négy éve arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy valószínűleg sehogy. Tavaly pedig a Nature Energy című folyóiratban jelent meg egy tanulmány, amelynek szerzői arra jutottak, hogy az atomenergia részesedését csökkenteni kell a felmelegedésben érintett országokban, mert különben nyáron áramkimaradásokhoz is vezethet, hogy az erőműveket nem tudják megfelelően hűteni.

Azt Paks2 környezeti hatástanulmánya is elismeri, hogy a Duna ökológiai állapotára a felmelegedett hűtővíz kibocsátása gyakorolja a legjelentősebb környezeti hatást. Fülöp Orsolya azt mondja, „a klímamodellek szerint a nyarak ebben a térségben átlagosan 6 Celsius-fokkal lesznek melegebbek az évszázad második felében. A már említett Paks2 környezeti hatásvizsgálat vonatkozó fejezetében az áll, hogy jelenleg évente 7–21 napon haladja meg a Duna vízhőmérséklete a 23–25 Celsius-fokot Paks környezetében. A számítási eredmények szerint 2032-re e napok száma több mint kétszeresére emelkedik, míg 2085-re a jelenlegi háromszorosára nőhet. Vagy­is a jövőben minden emberi számítás szerint fokozódik a Duna túlmelegedésének problémája, s egyre nagyobb lesz a kihívás, hogy ez ne következzen be.”

Volt már ilyen

Nem ez az első alkalom, hogy az emelkedő vízhőmérséklet miatt atomerőművet kell leállítani Európában: 2003 augusztusában Franciaországban 1947 óta nem tapasztalt hőség sújtotta az országot, és megemelkedett a hűtéshez használt vizek hőmérséklete. Hasonló történt 2006 júliusában is, amikor az időjárási viszonyok miatt Spanyolország kénytelen volt leállítani az Ebro folyó vizével hűtött Santa María de Garoña-i atomerőművet.

szerző
Gera Márton
publikálva
2018/33. (08. 16.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra