Már akciózott is a Mi Hazánk a Ferenc téri BLM-szobornál

  • narancs.hu
  • 2021. április 1.

Belpol

A szélsőjobbosok körülkerítették a nem sokkal korábban felállított alkotást.

Furnérlemezekből állított paravánnal takarták el a Mi Hazánk nevű szélsőjobbos formáció tagjai a IX. kerületi Ferenc téren csütörtökön a nap közben felállított Black Lives Matter-szobrot.

Szalay Péter szobrászművész Prizma című alkotását, amely a New York-i Szabadság-szobrot formázza meg szivárványszínben, térdre ereszkedve, felemelt ökölbe szorított jobb kézzel, előzőleg Baranyi Krisztina polgármester is megtekintette. 

 
Fotó: narancs.hu

Az alkotó lapunknak adott interjújában egyébként úgy nyilatkozott, nem lenne problémája azzal, ha például ledöntenék a szobrot.

Ha erre - legalábbis egyelőre - nem is került sor, a Mi Hazánk helyszínre érkező tagjai tettek arról, hogy az alkotás ne legyen látható. A Toroczkai László pártelnökkel felvonuló szélsőjobbos fiatalok falemezekkel körbekerítették a Prizmát, a házilag barkácsolt paravánokra fából készült feszületet helyeztek el, a falemezek oldalára pedig "A feketéknek se tetszene a szivárvány" feliratú plakátokat ragasztottak. Mindezt számos fotós és újságíró dokumentálhatta a Ferenc téri napsütésben, amiképp azt is, ahogy a helyszínre kiszálló rendőrök igazoltatták a parlamenti képviselettel is rendelkező Fidesz-szatellit párt aktivistáit. 

 
Fotó: narancs.hu

 
Forrás: narancs.hu

Incidens nem történt. Két nő X-szel áthúzta a szélsőjobbosok plakátjait, mire utóbbiak részéről volt egy kis hőbörgés. Utána egy freeSZFE feliratú maszkot rakott valaki a falemezekre, de a Toroczkai-hívek leszedték és megtaposták. Helyi lakosok egyébként arra készülnek, este eltávolítják a szobrot körülölelő paravánt.

 

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.