A kormány azt tervezi, hogy idén szeptembertől új teljesítményértékelési rendszert vezet be a pedagógusoknak, de már ebben a félévben kipróbálnák néhány intézményben – írja a Népszava az értékelési rendszer koncepciójának a laphoz eljutott verziója alapján.
A Népszava még januárban számolt be a Belügyminisztérium (BM) által készített tervezetről, mely szerint a pedagógusoknak, intézményvezetőknek minden évben át kell majd esniük egy belső értékelési folyamaton, ehhez tanévenként személyre szabott teljesítménycélokat is teljesíteniük kell, és akik a legjobban teljesítenek, pluszjuttatást kaphatnak, akik viszont átlag alatti eredményeket érnek el, azoknak levonhatnak illetményeikből.
A koncepció újabb változata már „mérföldköveket” is tartalmaz a bevezetést illetően:
első lépésként már ebben a félévben kipróbálnák a rendszert körülbelül 40-50 intézmény bevonásával.
A koncepció szerint februárban kezdődik az új rendszer bemutatása az érintett intézményekben, valamint a személyes teljesítménycélok meghatározása is a pedagógusokkal közösen. Júniusban és júliusban lesz egy tesztértékelés a BM által megadott szempontok szerint, a tapasztalatok alapján pedig korrigálják a rendszert a szeptemberben tervezett éles bevezetésig.
A koncepcióban most arra is kitért a BM, hogy „pénzügyi következménye” (vagyis jutalmazás vagy bérlevonás) a következő tanévben még ne legyen az értékelésnek, ezt csak a 2024 szeptemberétől induló értékelési időszaktól javasolják.
A koncepció korábbi változata szerint egy tantestületben a legjobban teljesítő 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést (ahogy a tervezet fogalmaz: pozitív „béreltérítést”), akik viszont az alsó 20 százalékba kerülnek, tőlük pénzt is levonhatnak. Az újabb változatban már a legjobb és az alsó 25-25 százalékról van szó.
A pedagógusok 100 pontot érhetnek el összesen, ehhez három, személyes teljesítménycélt kell teljesíteniük (30 pont), valamint tíz kompetenciaterületen is értékelik őket (70 pont). Ilyen területek például az eredményesség, hatékonyság, terhelhetőség, szakmai minőség, munkafegyelem.
A személyre szabott teljesítménycélokra is hoz példákat a tervezet: ilyen lehet például a diákok tanulmányi versenyeken való eredményes részvétele, külső programok szervezése, a tudásmegosztást, fejlesztést célzó tanári-diák munkacsoportok vagy évi két “munkaközösségi szakmai megbeszélés” szervezése egy-egy adott témára vagy tantárgyra fókuszálva.
A korábbi verzióban szerepelt az is, hogy a pedagógus érje el, hogy hat százalékkal csökkenjen a tanulói késések, hiányzások száma az előző évhez képest, a koncepció újabb változatában viszont ezt már nem említik.
Az intézményvezetők lehetséges teljesítménycéljaira vonatkozó példáknál már szintén nincs ott, hogy érjék el, a 9-11. évfolyamos diákok legalább 40 százaléka szerezzen nyelvvizsgát, a BM szerint már az is elég, ha előrehozott idegennyelvi érettségivel rendelkeznek.
Kimaradt az is az új szövegből, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát, az viszont szerepel benne, hogy az intézményvezető teljesítménycéljainak illeszkednie kell a fenntartó „írásban rögzített elvárásaihoz”.
A pedagógus szakszervezetek továbbra is tiltakoznak az új teljesítményértékelő rendszer mostani formában történő bevezetése ellen, szerintük az, hogy egyes tanároktól pénzt vonhatnak el, amiből majd az átlag felett teljesítőket jutalmazzák, feszültségeket okozhat a tantestületekben, egymás ellen fordíthatja a pedagógusokat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) levelet írt az Európai Bizottságnak és az Európai Parlament frakcióinak, amelyben felhívták az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a magyar kormány nem tesz eleget a szélesebb körű szakmai és társadalmi egyeztetésre vonatkozó uniós vállalásainak, az új pedagógus teljesítményértékelési rendszerről ugyanis nem volt semmilyen szakmai és társadalmi egyeztetés.
