Már több pénzt hagyunk magánorvosnál, mint gyógyszertárakban

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 26.

Belpol

Menekülnek az emberek az állami egészségügyből.

Aki teheti, hátat fordít az állami egészségügynek, és inkább a magánorvosi ellátásokat keresi - írja a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója alapján a Bank360. Az idei első félévben 31 ezerrel nőtt az önsegélyező- és egészségpénztárak taglétszáma, ami most már meghaladja az 1,155 millió főt, de más mutatók is arra utalnak, hogy a magyarok próbálnak áttérni a magánellátásokra. Az egészségpénztárak első féléves tagdíjbevétele 33,6 milliárd forintra ugrott, ez 25 százalékkal több, mint a tavalyi. A munkavállalók egyéni befizetései több mint 27, a munkáltatói befizetések csaknem 14 százalékkal nőttek 2023-hoz képest.

A második félév várhatóan még erősebb lesz, mert a júliusi-decemberi időszak hagyományosan (adóoptimalizálási okokból) forgalmasabb, mint az év első fele. Egy átlagos pénztártagnak 77,5 ezer forintja volt a számláján. Az MNB adataiból kiderül az is, hogy már nem a gyógyszer, hanem a magánorvosi ellátás áll az első helyen.

Az egészségpénztárak 25 évvel ezelőtti indulása óta most először fordult elő olyan, hogy a tagok magánszolgáltatóknál többet költöttek, mint gyógyszertárakban: utóbbira 18,26 milliárd, magánszolgáltatásokra 18,43 milliárd forint ment el. 

A pénztárak már 2023-ban is rekordmértékben, több mint 81 milliárd forintot fizettek ki különféle szolgáltatásokra, 25,7 százalékkal többet, mint 2022-ben.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.