Március 15-én tüntetés a NAT ellen

  • narancs.hu
  • 2020. február 28.

Belpol

A helyszín az Operaház. A cél: egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszer.

„Több tucat tantestület, több mint ezer tanár, számos szakmai szervezet, diákok, 24 ezer aláíró... egyre többen fejezik ki tiltakozásukat országszerte az új Nemzeti Alaptanterv kapcsán” – írja a szervező Diákparlament a Facebook oldalán. Kásler Miklós emberminiszter szerint viszont a közfelháborodás nem több „csekély tiltakozásnál” – éppen ezért ősszel erőből bevezetnék azt.

„Álljunk ki együtt egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszerért!” – írják a szervezők. Majd összeszedik a legfőbb problémákat az új NAT-tal:

  • „Az óraszám minimális (35-ről 34-re való) csökkentése mellett jelentősen növeli a lexikális tananyagot, ezzel hamisan állítja, hogy csökkentené a diákok és tanárok terheit: éppen ellenkezőleg, az iskolai órák mostantól még zsúfoltabbak lesznek.
  • Bár szavak szintjén modernnek próbál látszani, olyan mértékben előíró és diák- helyett tananyagközpontú, hogy azzal ellehetetleníti a modern pedagógiai módszerek alkalmazását, a tanárok szakmai szabadságát, a diákok érdeklődéséhez való alkalmazkodást.
  • Az olvasás megszerettetése helyett 117 szerzőt és 269 művet ír elő kötelezően a középiskolai irodalom órákon való feldolgozásra, miközben történelemből sokféle nézőpont bemutatása helyett egyetlen ideológiát szeretne a diákok felé közvetíteni, kritikus gondolkodás helyett engedelmes állampolgárokat nevelni.”

A cél pedig: „hogy ne vezessék be a meghirdetett NAT-ot idén szeptemberben, helyette pedig széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés induljon az alaptantervről egy 21. századi, diákközpontú, esélyteremtő oktatási rendszerért!”

A Diákparlament március 15-én az Andrássy útra az Operaház elé várja mindazokat, akik velük együtt tiltakoznának.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.