Márki-Zay: Lázár a saját szülővárosát bünteti

  • narancs.hu
  • 2023. január 7.

Belpol

A vásárhelyi polgármester listázza, mi mindenen spórolt az önkormányzat, mégsem kaptak rezsitámogatást.

Hódmezővásárhely minden olyan feltételnek megfelelt, amelyet a kormány szabott, mégsem kapott az önkormányzatoknak szánt állami rezsitámogatásból – írja honlapján  a város polgármestere, Márki-Zay Péter, összefoglalva, amit szerinte erről az ügyről tudni lehet, és azt is, milyen takarékossági intézkedéseket vezettek be.

Márki-Zay a Telex videóinterjújára utalva írja, „a soha még embertől nem rettegő Lázár János visszahívására napok óta hiába várok, ahogy utóda, Gulyás miniszter úr sem ért rá visszahívni, pedig mindkettőjüknek üzenetet is írtam. Más kultúra... Válasz híján csak a kormánysajtóban megjelent lehetőségekre hagyatkozhatunk: egyedüli megyei jogú városként miért nem kapott rezsitámogatást Hódmezővásárhely?” – írja a vásárhelyi polgármester.

Emlékeztet, hogy Láng Zsolt kormánybiztos azt nyilatkozta, minden település kapott, amely kért, illetve elfogadta a meghívást a tárgyalásra. Hódmezővásárhely márpedig kért, tervet is készített, tárgyalt is, és friss adatokat is küldött a kormánynak, mégsem kapott. Igaz, nem egyedül járt így, Kazincbarcika és más településekkel is előfordult ez. Elhangzott olyan vélemény, azért nem kaphattak rezsitámogatást ezek a települések, mert tavaly nem voltak csődben. 

 

Márki-Zay szerint ennek az érvnek ellentmond, hogy a támogatott városok között sok olyan van, amelynek vannak tartalékai, és támogatás nélkül is átvészelte volna az évet.

„A kormány hivatalosan csak a felmerülő többletköltségekre (jelentésünket mi is leadtuk, 3 milliárdos pluszköltségekkel) és az adóerő-képességre hivatkozott – de ezt semmilyen számítással, képlettel nem tudta (és nem is tudná) alátámasztani: Hódmezővásárhely megyei jogú városként egyedüliként maradt ki, és amely a 25 megyei jogú város között a harmadik legszegényebb” – írja a vásárhelyi polgármester. Emlékeztet, Lázár János építési és beruházási miniszter, a város képviselője, korábban, 2002 és 2012 között a polgármestere nemrég kilátásba helyezte, hogy a város nem kap majd kormányzati támogatást, mivel szerinte nem gazdálkodik felelősen.

Márki-Zay most felsorolja, mi mindent tett az önkormányzat azért, hogy takarékosan működjön.

Emlékeztet többek közt arra, hogy a Lázár idején évi 120 milliós reprezentációs költséget évi 2-3 millióra faragták le, a térfigyelő rendszert ugyanaz a kivitelező a korábbi árnál 80 százalékkal olcsóbban bővítette és 30 százalékkal olcsóbban üzemelteti. Most már a Fidesz-iroda is maga fizeti a rezsijét Vásárhelyen, a város földútjait már nem 50, hanem évi 5 millióért gondozzák. Az új beruházások nyomán a Teleki utcai bölcsőde 90 százalékban maga termeli meg az energiát, az idősek otthonának rezsije 77 százalékkal csökkent a szigetelés és a napelemek révén. Évi 70 milliót spórolt a város a 2018-ban kiszervezett szemétszállítással, továbbá „újrapályáztattuk a banki szolgáltatásokat és hiteleket (évi 20-100 milliós megtakarítás), kiváltottuk a Lázár Jánostól örökölt devizahitelünket (közel 100 milliós megtakarítás),

és 6 milliárdnyi megörökölt adósságot fizettünk ki a kórháznak, szolgáltatóknak, a Belügyminisztériumnak és pénzintézeteknek.

Még az őrzés-védésen is milliókat spórolunk évek óta (igaz, nem fizetünk üres kukák és útszóró-só 24 órás őrzéséért a korábbi vezetés kedvenc cégeinek. Leállítottuk a terrakotta baglyok vásárlását (kastélytulajdonos haveroktól milliókért), a városi bérlakások eladását (városi vezetőknek, sokmilliós kedvezményekkel), és pártaktivisták foglalkoztatását is (akik csak a fizetésüket vették fel, de hónapokig meg sem jelentek a munkahelyükön). Bezártuk a városüzemeltető cég telephelyén működő pálinkafőzdét, vadhús-hűtést, a főnök ismerőseinek autómosási szolgáltatását, magáncélú fuvaroztatását, és Lázár János ajándék borosládáinak közpénzen történő gyártását és kiszállítását” – sorolja a vásárhelyi polgármester.

Márki-Zay szerint a város azért maradt ki a támogatottak köréből, mert Lázár így akarta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.