Márki-Zay: Lázár a saját szülővárosát bünteti

  • narancs.hu
  • 2023. január 7.

Belpol

A vásárhelyi polgármester listázza, mi mindenen spórolt az önkormányzat, mégsem kaptak rezsitámogatást.

Hódmezővásárhely minden olyan feltételnek megfelelt, amelyet a kormány szabott, mégsem kapott az önkormányzatoknak szánt állami rezsitámogatásból – írja honlapján  a város polgármestere, Márki-Zay Péter, összefoglalva, amit szerinte erről az ügyről tudni lehet, és azt is, milyen takarékossági intézkedéseket vezettek be.

Márki-Zay a Telex videóinterjújára utalva írja, „a soha még embertől nem rettegő Lázár János visszahívására napok óta hiába várok, ahogy utóda, Gulyás miniszter úr sem ért rá visszahívni, pedig mindkettőjüknek üzenetet is írtam. Más kultúra... Válasz híján csak a kormánysajtóban megjelent lehetőségekre hagyatkozhatunk: egyedüli megyei jogú városként miért nem kapott rezsitámogatást Hódmezővásárhely?” – írja a vásárhelyi polgármester.

Emlékeztet, hogy Láng Zsolt kormánybiztos azt nyilatkozta, minden település kapott, amely kért, illetve elfogadta a meghívást a tárgyalásra. Hódmezővásárhely márpedig kért, tervet is készített, tárgyalt is, és friss adatokat is küldött a kormánynak, mégsem kapott. Igaz, nem egyedül járt így, Kazincbarcika és más településekkel is előfordult ez. Elhangzott olyan vélemény, azért nem kaphattak rezsitámogatást ezek a települések, mert tavaly nem voltak csődben. 

 

Márki-Zay szerint ennek az érvnek ellentmond, hogy a támogatott városok között sok olyan van, amelynek vannak tartalékai, és támogatás nélkül is átvészelte volna az évet.

„A kormány hivatalosan csak a felmerülő többletköltségekre (jelentésünket mi is leadtuk, 3 milliárdos pluszköltségekkel) és az adóerő-képességre hivatkozott – de ezt semmilyen számítással, képlettel nem tudta (és nem is tudná) alátámasztani: Hódmezővásárhely megyei jogú városként egyedüliként maradt ki, és amely a 25 megyei jogú város között a harmadik legszegényebb” – írja a vásárhelyi polgármester. Emlékeztet, Lázár János építési és beruházási miniszter, a város képviselője, korábban, 2002 és 2012 között a polgármestere nemrég kilátásba helyezte, hogy a város nem kap majd kormányzati támogatást, mivel szerinte nem gazdálkodik felelősen.

Márki-Zay most felsorolja, mi mindent tett az önkormányzat azért, hogy takarékosan működjön.

Emlékeztet többek közt arra, hogy a Lázár idején évi 120 milliós reprezentációs költséget évi 2-3 millióra faragták le, a térfigyelő rendszert ugyanaz a kivitelező a korábbi árnál 80 százalékkal olcsóbban bővítette és 30 százalékkal olcsóbban üzemelteti. Most már a Fidesz-iroda is maga fizeti a rezsijét Vásárhelyen, a város földútjait már nem 50, hanem évi 5 millióért gondozzák. Az új beruházások nyomán a Teleki utcai bölcsőde 90 százalékban maga termeli meg az energiát, az idősek otthonának rezsije 77 százalékkal csökkent a szigetelés és a napelemek révén. Évi 70 milliót spórolt a város a 2018-ban kiszervezett szemétszállítással, továbbá „újrapályáztattuk a banki szolgáltatásokat és hiteleket (évi 20-100 milliós megtakarítás), kiváltottuk a Lázár Jánostól örökölt devizahitelünket (közel 100 milliós megtakarítás),

és 6 milliárdnyi megörökölt adósságot fizettünk ki a kórháznak, szolgáltatóknak, a Belügyminisztériumnak és pénzintézeteknek.

Még az őrzés-védésen is milliókat spórolunk évek óta (igaz, nem fizetünk üres kukák és útszóró-só 24 órás őrzéséért a korábbi vezetés kedvenc cégeinek. Leállítottuk a terrakotta baglyok vásárlását (kastélytulajdonos haveroktól milliókért), a városi bérlakások eladását (városi vezetőknek, sokmilliós kedvezményekkel), és pártaktivisták foglalkoztatását is (akik csak a fizetésüket vették fel, de hónapokig meg sem jelentek a munkahelyükön). Bezártuk a városüzemeltető cég telephelyén működő pálinkafőzdét, vadhús-hűtést, a főnök ismerőseinek autómosási szolgáltatását, magáncélú fuvaroztatását, és Lázár János ajándék borosládáinak közpénzen történő gyártását és kiszállítását” – sorolja a vásárhelyi polgármester.

Márki-Zay szerint a város azért maradt ki a támogatottak köréből, mert Lázár így akarta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.