Márki-Zay Péter: Ez az ítélet koncepciós, fellebbezni fogok

  • Bod Péter
  • 2020. december 3.

Belpol

Rágalmazásért első fokon 400 ezer forintra ítélték Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, aki korábban azt állította, hogy a közel tíz éve a Lázár János vezette önkormányzat miatt ment csődbe egy kivitelező cég. A Szegedi Törvényszéken folyó perben kedden hirdettek ítéletet, de furcsaságok sokasága előzte meg mindezt.

Elsőként, hogy a Fidesz országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökséget korábban vezető miniszter és Hódmezővásárhely egykori polgármestere magánvádlókét tudta csak Márki-Zay Péter perbe hívni, mert a vádhatóság erre nem vállalkozott. Lázár nem jelent meg a per legutóbbi tárgyalási napján, szeptember 16-án, noha ez a magánvádas ügyekben elengedhetetlen. A bíró ennek kapcsán nem csak a pert halasztotta el, hanem olyan igazolás bemutatására utasította a kormánypárti politikust, amely bizonyítja, hogy valóban nem tudott eljönni a tárgyalásra.

Zárt tárgyalás egészségügyi ok miatt

A Lázár János december 2-án eljött a bíróságra, de a Szegedi Törvényszék tárgyalási jegyzékében nem szerepelt a per, így a helyi sajtó az utolsó pillanatig nem tudott arról, hogy kedden tárgyalás lesz. Nehezítette az újságírók helyzetét, hogy regisztrációhoz kötött a peren való részvétel, így többen lemaradtak a tárgyalásról. A furcsaságok a tárgyalóteremben folytatódtak, ahol Lázár János ügyvédje zárt tárgyalás elrendelését kérte egészségügyi állapota miatt, amit Nánási Illés bíró azonnal elrendelt. Annyi kiderült, hogy a védő nem koronavírusos. Igaz, így a bíróság épületébe sem tehette volna be a lábát.

Így a sajtó és közvélemény a keddi tárgyalási napról és a meghozott ítéletről kizárólag Márki-Zay Péter videójából értesülhetett. Rágalmazásért első fokon 400 ezer forintra ítélték a jelenlegi vásárhelyi polgármestert, akinek egyetlen tanúját sem tartotta fontosnak meghallgatni a bíróság. A városvezető elmondása szerint a bíróság az alapján marasztalta el, hogy bűncselekménnyel, ezen belől is csődbűntettel vádolta Lázárt Jánost, noha ilyesmit soha nem állított. Az ügy megértése szempontjából fontos, hogy PPP-beruházás keretében készült el 2008-ra a vásárhelyi sportcsarnok, amelynek kivitelezője a K’Art nevű cégcsoport volt.

Márki-Zay: Képtelen bírói érvelés

A helyi önkormányzattal erről kötött szerződés értelmében a városnak évente 107 millió forint szolgáltatási díjat kellett fizetni, de ezt 2010 óta nem történt meg. A cég fizetési meghagyást kezdeményezett a város ellen, amely válaszul erre egyoldalúan felbontotta a K’Art-tal kötött szerződés, és egymás után tett feljelentést ellene a NAV-nál, a közbeszerzési bíróságnál és az ügyészségnél. Valamennyi eljárás eredménytelen lett, de a cég hitelszerződéseit időközben felmondta a finanszírozó bankja, ami a K’Art csődjéhez vezetett.

Ezzel összefüggésben tette korábban egy videójában azt a kijelentést Márki-Zay Péter, hogy: „Lázár János nemcsak sikeresen csődbe vitte a K-Artot annak idején, hanem a károsultaknak ígért kártalanítást és ezt azóta sem tette meg”.

Lázár ez alapján indított magánvádlóként rágalmazási pert, amelynek keddi ítélethozatalát koncepciósnak nevezte a vásárhelyi polgármester. A Facebook-oldalán közzétett videóban, és a szintén ott szereplő posztjában elmondta és leírta, képtelenségnek tartja azt a bírói érvelést, hogy bűncselekménnyel vádolja Lázárt. Azt pedig egyenesen nonszensznek, hogy bűncselekmény vádja alól azzal kívánja tisztázni a magánvádlót, hogy Lázár büntetlen előéletű, miközben sem Márki-Zay bizonyítékaira, se tanúira nem kíváncsi a bíró.

Az első fokú ítélethirdetés után fellebbezést jelentett be a polgármester, noha ehhez hozzátette, számára nem kétséges, hogy Szegeden perében másodfokon is koncepciós ítélet fog születni.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.