Márki-Zay: Tényleg el kellene dönteni, hová állunk

  • narancs.hu
  • 2022. március 25.

Belpol

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint Orbán megszégyenült Brüsszelben, látszik, hogy gyújtogatókra nem lehet bízni a tűzoltást.

„Orbán Viktor megszégyenült tegnap Brüsszelben” – írja Facebook-oldalán Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt, utalva arra, hogy Zelenszkij ukrán elnök az Európa Tanácshoz szóló videoüzenetében külön kitért a magyar álláspontra, és Orbán Viktornak üzent.

Márki-Zaynak az a véleménye, hogy Magyarországnak tényleg ideje eldönteni, melyik oldalon áll.

Szerinte mostanra egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor „12 éves politikája került a történelem szemétdombjára, ő az, aki elszigetelődött, aki elveszítette szövetségeseit, akire Putyin utolsó csatlósaként tekintenek az EU-ban és a NATO-ban. Úgy van, ahogy Zelenszkij ukrán elnök mondta: itt és most oldalt kell választani. Putyin vagy Európa? Kelet vagy Nyugat? (...) Putyin háborúja egy legyengített, gazdasági válságban lévő, áremelkedésekkel sújtott Magyarországot ért. Mindannyiunk érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen. Ehhez pedig az is kell, hogy Orbán ne finanszírozza tovább Putyin háborúját Paks 2-vel, titkos hitelmegállapodásokkal, az orosz kémbankhoz való ragaszkodással.” – érvel Márki-Zay Péter.

Az ellenzéki politikus úgy látja, egyértelmű, hogy az ország biztonságát a NATO és az európai szövetségesi rendszer garantálja, de erről a jelenlegi magyar miniszterelnöknek az elmúlt hetekben már legalább háromféle álláspontja volt, ami hiteltelenné tette őt itthon és külföldön is.

„A gazdasági bajok már a háború előtt velünk voltak, így nem tudja ugyanaz kezelni, aki okozta. Gyújtogatóra nem bízhatjuk a tűzoltást. Az is bebizonyosodott, hogy Orbán nem kapja meg a gazdasági bajok kezelésére szolgáló, fejenként 1,5 millió forintnyi uniós támogatást” – vélekedik az ellenzéki miniszterelnök-jelölt. 

Az ígéri, a jelenlegi ellenzék kormányra kerülve „hazahozza” az európai uniós pénzeket, letöri az évente százmilliárdokba kerülő inflációt, csökkenti az ÁFÁ-t, adómentessé teszi a minimálbért, és a magyar érdekeket szolgálja a gazdaságban is, nem az orosz érdekeket.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.