MDNP - Néppárt: Függöny!

szerző
- kgy -
publikálva
1998/20. (05. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magas frusztrációs szinttel rendelkező társaság az MDNP, buktak ők már négy éve látványosat MDF-ként is. Nem is kerestek bűnbakot az Iskola utcában, miután kiderült, hogy az első szabadon választott kormány tagjai immár a parlamentbe sem kerülnek be.

Magas frusztrációs szinttel rendelkező társaság az MDNP, buktak ők már négy éve látványosat MDF-ként is. Nem is kerestek bűnbakot az Iskola utcában, miután kiderült, hogy az első szabadon választott kormány tagjai immár a parlamentbe sem kerülnek be.

Talán csak a sok "ne szavazz kis pártra, polgár, ha jót akarsz" felszólítást emlegették rosszallóan, és azon keseregtek, hogy a népnek nem személyiségek, hanem pártok kellettek. Még az MDF-et sem érte rossz szó, előttünk legalábbis nem, pedig ha Lezsák nem fúrja meg az MDNP-Fidesz-megállapodást Kövér László Fidesz-alelnöknél, akkor egy-két jeles néppárti személyiség talán ott lehetne a harmadik Országgyűlésben is.

"Megmaradtunk", válaszolta a frakció párttá tuningolásának kudarcát firtató kérdésünkre Kónya Imre, "költségvetési támogatás nélkül, politikai szélárnyékban, de kvalifikáltuk magunkat". Kvalifikáció ide, "kilencedik legnagyobb támogatottságú párt" oda, az exbelügyminiszter civil életre készül, még ha a politizálást nem is hagyja abba. Pusztai Erzsébetnek viszont - és ezt nem tőle tudjuk - a politikai karrier végét is jelentheti a Néppárt kudarca: az egy százalék után járó költségvetési támogatásból főállású politikusra nem telik, pesti lakás, egzisztencia nélkül a volt népjóléti államtitkár a Néppárt vidéki csendjébe kényszerül vissza. (Hacsak meg nem kínálják valamivel a Lendvay utcából, amire, ha a Fidesz kormányra kerül, a tébészakértő Pusztainak esélye lehet.)

Meglehetős visszafogottsággal vették tudomásul este hétkor az 1,2 százalékot a párt prominensei. A sok hatodik-hetedik hely már inkább felhőzte a homlokokat, hiszen a néppárti stratégia arra épült, hogy a jól ismert arcok majd bevonszolják a pártot is a parlamentbe. Első sajtótájékoztatóján még értetlenkedett is emiatt Szabó Iván, emlegette április végi megyei felméréseiket, a csupa első-második helyezett néppártos jelöltet, aztán lassan beletörődött mindenki az Iskola utcában, hogy még a budai keresztény középnek sem kellett Katona Tamás. Holott a jeles történész kerületi polgármesterként is tevékeny ember, ám a jobboldal fellegvárában inkább a fideszes Nagy Gábor révén akarták helyreállítani a kizökkent időt.

Hadjárat folyt a kis pártok ellen, nyilatkozta Zsigmond Attila a tévében, "valami csoda folytán megfordult a közhangulat az utolsó napokban", így a pártelnök lapunknak, komolyabb elemzést ígérve a későbbiekre. Más pártvezetők az okok között nemcsak a négypárti versenyt jósoló baloldali politológusokat korholták, de céloztak a katolikus püspökök körlevelére is: "a szocik ellenfelei részéről ez öngól volt", értékelték kevés meggyőződéssel. Furcsa pártstruktúrát látnak kialakulni a néppárti vezetők, szocialista és liberális tömbökkel, kereszténydemokrácia nélkül, nem európai pártstruktúra ez. Nem kellett a népnek az MDNP kínálta huszonegyedik századi kereszténydemokrácia, "önmagában pedig a Fidesz nem alkalmas erre, nem lesz hiteles még akkor sem, ha néhány embert kooptál. Ehhez pártszövetség kell", hangzik a sóhaj az elszállt Polgári Szövetség iránt.

Rezignáltság lengte be a termeket, néhány szolid poénon, Pusztai Erzsébet nehezen feledhető mosolyán és a Torgyán pártelnököt kísérő hangos kacajon kívül (amikor az - bravúrosan megismételve pár évvel ezelőtti franekurazását - lefeledyurazta Szente riportert a tévében) túl sok dolog nem ragadta el a szemlélődőt. Inkább nosztalgia vett rajta erőt, figyelve, amint - egyébként elsőrendű - szendvicseket majszolva egy szinte komplett politikai garnitúra kihullik az első vonalból. "Nagyon jók vagytok, kár értetek", idézett néhány szimpatizánsi véleményt Kónya Imre. Választások után nem meglepő, ha ilyet hall egy politikus - az viszont kellemetlen lehetett, hogy neki a szavazás előtt mondták ezt.

- kgy -

szerző
- kgy -
publikálva
1998/20. (05. 14.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra