Medián: a magyarok kétharmada elfogadná a „kegyes halál" lehetőségét

  • narancs.hu
  • 2023. november 22.

Belpol

A kormánypárti szavazók több mint fele egyetért az eutanázia valamilyen formájával.

A magyarok bő kétharmados többsége helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a „kegyes halál” lehetőségével, és csaknem minden második állampolgár (47 százalék) az aktív eutanáziát is támogatná, tehát azt, amikor az orvos adja be a betegnek a halálos injekciót.

A HVG számára a múlt héten készített, egy tíz évvel ezelőtti kutatás kérdéseit is megismétlő Medián-gyorsfelmérés szerint továbbra is egyötöd körül van azoknak az aránya, akik csak a passzív eutanáziával értenek egyet, tehát azzal, hogy bizonyos reménytelen esetekben az orvos megszüntethesse az élet fenntartásához szükséges kezelést. Jelentősen (38-ról 21 százalékra) csökkent viszont a halálba segítés teljes elutasítása.

Az eutanázia megítélése csak részben tűnik politikai kérdésnek (az ellenzéki szavazók jóval nagyobb arányban fogadják el, mint a kormánypártiak), a felmérés adatai alapján elsősorban valláserkölcsi állásfoglalás. Azoknak ugyanis, akik azt állítják, hogy vallásosak és egy intézményesített egyház tanítását követik, csak kevesebb mint a fele, a nem hívőknek viszont közel kilenctizede támogatja az eutanázia valamilyen formáját.

A témát az utóbbi hetekben egy gyógyíthatatlan betegséggel küzdő ügyvéd, Karsai Dániel esete forrósította fel, aki Strasbourghoz fordult, hogy bírósági ítélettel kényszerítse ki az élet végével kapcsolatos döntési szabadságát. Erről az ügyről a megkérdezettek 46 százaléka hallott, és az utóbbiak elsöprő többsége (82 százaléka) egyetért, hogy „a gyógyíthatatlan betegek szabadon dönthessenek az életük befejezéséről”.

Karsai fellépése és az ügy által emiatt kapott közfigyelem hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősen növekedett az eutanázia általános támogatottsága. A támogatottságra vonatkozó kérdés a felmérésben előbb hangzott el, mint az érintett személyre vonatkozó. Ám azok, akikről később kiderült, hogy tudtak Karsai Dániel keresetéről, már azelőtt, hogy a kérdezőbiztosok szóba hozták volna azt, nagyobb (77 százalékos) arányban támogatták az eutanáziát, mint azok, akik nem hallottak róla (66 százalék). A tájékozottság természetesen függ az iskolai végzettségtől, de a fenti összefüggés az iskolázottságtól függetlenül is fennáll.

Az eutanázia kérdéséről szavaztatják az Örkény Színház Isten című darabjának közönségét is. Az október 11-ei előadáson 65 százalékuk egyetértett a "kegyes halál" lehetőségével, 35 pedig nem. November 5-én ez az arány 54:46 volt a "kegyes halált" elfogadhatónak tartók javára. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.