Medián: a magyarok kétharmada elfogadná a „kegyes halál" lehetőségét

  • narancs.hu
  • 2023. november 22.

Belpol

A kormánypárti szavazók több mint fele egyetért az eutanázia valamilyen formájával.

A magyarok bő kétharmados többsége helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a „kegyes halál” lehetőségével, és csaknem minden második állampolgár (47 százalék) az aktív eutanáziát is támogatná, tehát azt, amikor az orvos adja be a betegnek a halálos injekciót.

A HVG számára a múlt héten készített, egy tíz évvel ezelőtti kutatás kérdéseit is megismétlő Medián-gyorsfelmérés szerint továbbra is egyötöd körül van azoknak az aránya, akik csak a passzív eutanáziával értenek egyet, tehát azzal, hogy bizonyos reménytelen esetekben az orvos megszüntethesse az élet fenntartásához szükséges kezelést. Jelentősen (38-ról 21 százalékra) csökkent viszont a halálba segítés teljes elutasítása.

Az eutanázia megítélése csak részben tűnik politikai kérdésnek (az ellenzéki szavazók jóval nagyobb arányban fogadják el, mint a kormánypártiak), a felmérés adatai alapján elsősorban valláserkölcsi állásfoglalás. Azoknak ugyanis, akik azt állítják, hogy vallásosak és egy intézményesített egyház tanítását követik, csak kevesebb mint a fele, a nem hívőknek viszont közel kilenctizede támogatja az eutanázia valamilyen formáját.

A témát az utóbbi hetekben egy gyógyíthatatlan betegséggel küzdő ügyvéd, Karsai Dániel esete forrósította fel, aki Strasbourghoz fordult, hogy bírósági ítélettel kényszerítse ki az élet végével kapcsolatos döntési szabadságát. Erről az ügyről a megkérdezettek 46 százaléka hallott, és az utóbbiak elsöprő többsége (82 százaléka) egyetért, hogy „a gyógyíthatatlan betegek szabadon dönthessenek az életük befejezéséről”.

Karsai fellépése és az ügy által emiatt kapott közfigyelem hozzájárulhatott ahhoz, hogy jelentősen növekedett az eutanázia általános támogatottsága. A támogatottságra vonatkozó kérdés a felmérésben előbb hangzott el, mint az érintett személyre vonatkozó. Ám azok, akikről később kiderült, hogy tudtak Karsai Dániel keresetéről, már azelőtt, hogy a kérdezőbiztosok szóba hozták volna azt, nagyobb (77 százalékos) arányban támogatták az eutanáziát, mint azok, akik nem hallottak róla (66 százalék). A tájékozottság természetesen függ az iskolai végzettségtől, de a fenti összefüggés az iskolázottságtól függetlenül is fennáll.

Az eutanázia kérdéséről szavaztatják az Örkény Színház Isten című darabjának közönségét is. Az október 11-ei előadáson 65 százalékuk egyetértett a "kegyes halál" lehetőségével, 35 pedig nem. November 5-én ez az arány 54:46 volt a "kegyes halált" elfogadhatónak tartók javára. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.