Aktuális politikai kérdésekről készített közvélemény-kutatást a HVG számára a Medián február 27-e és március 8-a között 1000 fős országos reprezentatív mintán telefonos megkérdezéssel, amelyből az derült ki, hogy sem a Pride megítélése korántsem olyan egyértelműen rossz, mint ahogy azt a kormány láttatja, és az EU-tagság támogatása sem csökkent érdemben.
A Pride támogatottsága az elmúlt hat évben jelentősen megnőtt, ráadásul nem is csak generációs hatásról van szó, mert minden fontosabb demográfiai csoportban nőtt a Pride céljaival egyetértők aránya, és a felvonulást támogatóké is: míg 2019-ben 6, 2025-ben már 21 százalék mondta azt, hogy kifejezetten támogatja a felvonulást, mert fontosnak tartja felhívni a figyelmet erre a témára, és a 2019-es 34 százalékhoz képest most csak 27 százalék nyilatkozott úgy, hogy be kellene tiltani az ilyen felvonulásokat. Összességében a lakosság fele egyetért a Pride által képviselt célokkal.
Csak a kormánypárt szavazói lógnak ki ebből a trendből, egyedül az ő körükben csökkent a Pride elfogadottsága, és emellett jelentősen nőtt a tiltást pártolók aránya, a 2019-es 38 százalékról 53 százalékra. A fideszeseken, a szakmunkásképzőt végzetteken és a községekben lakókon kívül azonban minden társadalmi-demográfiai csoportban csökkent a tiltáspártiak aránya, így az, hogy most újra célkeresztbe került az LMBTQ-közösség, valószínűleg csak a Fidesz-tábor egyben tartásához elég, a társadalmi közép megnyerését tekintve inkább kontraproduktív lehet.
A Publicus Intézet Népszavának készített felmérése szintén hasonló eredményre jutott: a közvélemény-kutatásban 64 százalékkal nemmel válaszolt arra, hogy fontos-e beleírni az alaptörvénybe, hogy az ember férfi vagy nő, és az összes megkérdezett 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tiltaná be a "melegfelvonulást". A Publicus felmérésében 23 százalék mondta azt, hogy betiltaná az egész Pride rendezvénysorozatot, 13 százalék pedig csak a felvonulást, míg a relatív többség (43 százalék) elfogadja, hogy van ilyen fesztivál, de nem venne részt rajta, és 13 százalék tartja fontosnak, hogy az LMBTQ-embereknek is legyen egy kulturális fesztiválja. A fideszesek többsége (54 százalék) viszont a rendezvénysorozat teljes betiltása mellett van, a felvonulást csak 17 százalékuk engedélyezné, míg az ellenzékiek 84 százaléka engedélyezné a felvonulás megtartását. Ugyanígy gondolkozik a bizonytalanok többsége is (54 százalék).
A folyamatos negatív kampány a Medián felmérésének eredményei szerint az Európai Unióval szemben sem sikeres: összesen 86 százalék támogatja Magyarország uniós tagságát, nagyobb részük (54 százalék) „teljes mértékben”. Míg a Tisza-szavazók egységesen (98 százalékban) az EU hívei, sőt 86 százalékuk nagyon elkötelezett, addig a fideszesek többsége inkább csak mérsékelten EU-párti, de még itt is háromnegyedes a támogatók aránya.
A NATO-tagságot a teljes népességen belül 91 százalék támogatja (60 százalék teljes mértékben), de a Fidesz-szavazókon belül itt is több az ellenzék aránya. Megkérdezték azt is, hogy Orbán Viktor politikája az EU megreformálását vagy meggyengítését szolgálja-e, és a többség (53 százalék) szerint gyengíti. Ebben a kérdésben ugyanakkor látványos a különbség a Tisza- és a Fidesz-szavazók körében, viszont még a fideszesek 7 százaléka is úgy véli, hogy Orbán gyengíti az EU-t.
Az orosz–ukrán háború is jobban megosztja a magyar társadalmat: a népesség fele (49 százalék) úgy gondolja, hogy Oroszország súlyos és indokolatlan agressziót követett el Ukrajna ellen, ezzel szemben 37 százalék szerint Oroszország jogosan lépett fel, hogy megvédje az érdekeit és biztonságát. Ennek ellenére 72 százalék nyilatkozott úgy, hogy az Oroszországgal szomszédos államoknak is joga van szabadon dönteni a NATO-tagságukról.
Közvetlenül a háború kitörése után, 2022 tavaszán még jóval kisebb (28 százalék) volt az oroszbarát tábor, és valamivel több (55 százalék) az oroszokat elmarasztaló válasz. Ebben a kérdésben sikeresebb volt a Fidesz-kampány, ugyanakkor ebben is éles a pártpolitikai törésvonal: a fideszesek közel kétharmada Oroszország szerintük jogos érdekeit, míg a tiszások négyötöde az indokolatlan és súlyos orosz agressziót hangsúlyozza. Az előbbiek 86 százaléka, az utóbbiak mindössze 30 százaléka ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Még nagyobb a megosztottság Trump intézkedéseinek megítélésében: a kormánypárt szavazótáborának négyötöde Magyarország számára előnyösnek látja az amerikai elnök politikai lépéseit, ezzel szemben a Tisza-szavazók ugyanekkora többségben gondolják inkább veszélyesnek azokat. Európa szempontjából mindkét szavazótábor borúsabbnak látja a képet, a magyarok kétharmada szerint a kontinens számára veszélyt jelentenek Trump döntései.
Attól pedig, hogy az amerikai elnök esetleg lemond Európa védelméről, aminek következtében Magyarország újra orosz fennhatóság alá kerülhet, a társadalom kétötöde, a fideszesek 22 százaléka, a tiszásoknak pedig 55 százaléka tart valamennyire.
A felmérés alapján a Mi Hazánk szavazói még a Fidesz-híveknél is következetesebben oroszpártiak, Magyarország uniós tagságát pedig minden más szavazótábornál kisebb arányban támogatják (65 százalék). Habár Trump intézkedéseiért a kormánypárt szavazóinál egy fokkal kevésbé lelkesednek, Magyarország számára a Mi Hazánk szavazói is inkább kedvezőnek látják az amerikai elnök közelmúltbeli lépéseit.
