Még 15 napig maradhat titok, hány oltott betegedett meg

  • narancs.hu
  • 2021. november 1.

Belpol

Így számol Ujhelyi, aki Müller Cecíliától kérte az információkat, közérdekű adatigényléssel.

„45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat” – írta nyílt levelében Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. 

A politikus szerint a kormány „valamilyen sötét politikai okból” tartja vissza ezt az információt, de ennek a magatartásnak szerint nem csak erkölcsi, szakmai, hanem jogi következményei is lesznek. Ujhelyinek meggyőződése, hogy ha az oltottsági arányok és a részletes adatok nyilvánosak lennének – ahogyan más európai országokban –, nagyobb lenne az oltási hajlandóság. 

Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfón egy félmondatban elejtette, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ  kezeli ezeket az adatokat, de „ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva. Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát” – írja Ujhelyi. Szerinte tudományos szempontból is felelőtlenség lenne, ha azóta tényleg nem kezelnék ezeket az adatokat. Az is arra enged következtetni, hogy léteznek ilyen rendszerezett információk – mutat rá Ujhelyi –, hogy a kormányzati tájékoztató oldalon olvasható: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”.

Az ápolt betegekről és az oltottságukról a hétvégén Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is beszélt.

Szerinte a kormányzat azért titkolózik, mert az adatokból esetleg az derül ki, „a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.