Még 15 napig maradhat titok, hány oltott betegedett meg

  • narancs.hu
  • 2021. november 1.

Belpol

Így számol Ujhelyi, aki Müller Cecíliától kérte az információkat, közérdekű adatigényléssel.

„45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat” – írta nyílt levelében Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. 

A politikus szerint a kormány „valamilyen sötét politikai okból” tartja vissza ezt az információt, de ennek a magatartásnak szerint nem csak erkölcsi, szakmai, hanem jogi következményei is lesznek. Ujhelyinek meggyőződése, hogy ha az oltottsági arányok és a részletes adatok nyilvánosak lennének – ahogyan más európai országokban –, nagyobb lenne az oltási hajlandóság. 

Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfón egy félmondatban elejtette, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ  kezeli ezeket az adatokat, de „ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva. Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát” – írja Ujhelyi. Szerinte tudományos szempontból is felelőtlenség lenne, ha azóta tényleg nem kezelnék ezeket az adatokat. Az is arra enged következtetni, hogy léteznek ilyen rendszerezett információk – mutat rá Ujhelyi –, hogy a kormányzati tájékoztató oldalon olvasható: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”.

Az ápolt betegekről és az oltottságukról a hétvégén Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is beszélt.

Szerinte a kormányzat azért titkolózik, mert az adatokból esetleg az derül ki, „a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.