Még 15 napig maradhat titok, hány oltott betegedett meg

  • narancs.hu
  • 2021. november 1.

Belpol

Így számol Ujhelyi, aki Müller Cecíliától kérte az információkat, közérdekű adatigényléssel.

„45 napja, hogy Müller Cecília és a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem válaszol a covid-betegek oltottsági adatait kikérő közérdekű adatigénylésemre; ha minden jogi kiskaput kihasználnak, legfeljebb további tizenöt napig tudják még titkolni ezeket a számokat” – írta nyílt levelében Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. 

A politikus szerint a kormány „valamilyen sötét politikai okból” tartja vissza ezt az információt, de ennek a magatartásnak szerint nem csak erkölcsi, szakmai, hanem jogi következményei is lesznek. Ujhelyinek meggyőződése, hogy ha az oltottsági arányok és a részletes adatok nyilvánosak lennének – ahogyan más európai országokban –, nagyobb lenne az oltási hajlandóság. 

Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely miniszter egy Kormányinfón egy félmondatban elejtette, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ  kezeli ezeket az adatokat, de „ehhez képest ugyanez a miniszter azt is elmondta egy hasonló tájékoztatón, hogy nincs hivatalos nyilvántartás és tájékoztatás arról, hogy a covid miatt kórházba került, illetve elhunyt személyek közül hányan és mivel voltak beoltva. Mondják ezt úgy, hogy idén áprilisban maga a kormány tette közzé a tavaly december óta eltelt első hat hónap immunizációs adatait, benne vakcinatípusra lebontva az oltás után megfertőződött, illetve elhunytak számát” – írja Ujhelyi. Szerinte tudományos szempontból is felelőtlenség lenne, ha azóta tényleg nem kezelnék ezeket az adatokat. Az is arra enged következtetni, hogy léteznek ilyen rendszerezett információk – mutat rá Ujhelyi –, hogy a kormányzati tájékoztató oldalon olvasható: „az oltás hatásos, a beoltottak kevesebb, mint egy százaléka betegszik meg”.

Az ápolt betegekről és az oltottságukról a hétvégén Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is beszélt.

Szerinte a kormányzat azért titkolózik, mert az adatokból esetleg az derül ki, „a kínai vakcinával beoltottak közül százezrek élnek hamis védettség tudatában”.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.