Még a Pénzügyminisztérium is ellenzi, hogy 6 milliárd forintnyi közpénzt költsön a kormány a budapesti lovas Európa-bajnokságra

  • narancs.hu
  • 2019. december 7.

Belpol

Hogy mik vannak?!

2021-ben Magyarország lesz az Európai Lovas Játékok házigazdája. Az előzetes számítások szerint a lovas Európa-bajnokság 6,6 milliárdos kiadására nagyjából egymilliárd forintos bevétel jut majd (szponzori,- reklám,- jegybevételből, valamint a nevezési díjakból). Az 5,6 milliárdos különbséget a központi költségvetésből (vagyis a magyar adófizetők) állnák.Ám ahogy arról a hvg.hu cikkében beszámol, a Pénzügyminisztérium sokallja a költségeket.

A lap birtokába került a témában körbeküldött Emmi-jelentés, amit Varga Mihály minisztériuma azzal a megjegyezéssel látott el, hogy már a jövő évi, 1,8 milliárd forintos részlet biztosítását sem tartják támogathatónak. Az Emmi válasza szerint ez az anyag még csak magáról az eseményről szólt. Semjén Zsolt ugyanis az idén előterjesztést visz a kormány elé a szükséges anyagi fedezetről, és a bevételek-kiadások alakulásáról.

A KDNP-s miniszterelnök-helyettes elképzelése szerint ugyanis a lovas Eb is része lenne az egyre grandiózusabb és költségesebb projekteknek, melyek a 2021-es vadászati világkiállításhoz kapcsolódnak.

Az Emmi gyorsan történelmi párhuzamot is talált: 1971-ben „hatalmas magyar sikerrel” rendezték meg Magyarországon az első nemzetközi fogathajtó Európa-bajnokságot, és akkor is egyidőben a Vadászati Világkiállítással. A jubileuminak nevezett rendezvénysorozat ez előtt tiszteleg azzal, hogy ismét Budapest ad helyet a lovassportok Európa-bajnokságának, ami állítólag a Semjén-féle vadászati kiállítás egyik csúcspontja lesz 2021. augusztus 23. és szeptember 6. között. Az Európai Lovas Játékok programjában van díjugratás, díjlovaglás, négyes fogathajtás, lovas torna és para-díjlovaglás is.

Az eseménynek két fő helyszíne lesz: a Kincsem Park és a Kerepesi úti lovarda. A Kincsem Parkban lesz a díjugratás, díjlovaglás és fogathajtás a „már alapjaiban kész agárpálya közepén lévő területen”. Ehhez azonban középen még ki kell alakítani a megfelelő méretű melegítőpályákat, és mind a 24 ezer négyzetméter felületű verseny- és melegítőpályák talajának speciális összetételűnek kell lennie. A fogathajtás egyes számaihoz szükséges akadályokat is ezután építik majd fel az ügetőpálya közepén, hogy majd a jövőben is lehessen itt ehhez hasonló versenyeket rendezni – írja a hvg.

De nem jelentéktelen apróság az sem, hogy 15 ezer fős ideiglenes lelátót is építeni kell a Kincsem Parkban. Valamint, ha nem is ekkora méretben, de szintén bővíteni kell a férőhelyek számát a két éve felújított Nemzeti Lovardában is, és ott is ki kell alakítani a fedett melegítőpályát.

Káslerék optimistán 40 ezer nézőt várnak a versenyekre. Csakhogy ez igazán pozitív hozzáállás, mert a Papp László Arénában nemrég véget ért Lovas Világkupa lelátói úgy is üresek voltak, hogy azt ingyen lehetett látogatni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.