Még mindig nem tudni, miért ijesztettünk rá Ausztriára

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 20.

Belpol

Vizsgálják, a magyar C–17-es gép az előírt 10-11 ezer méteres magasságról miért süllyedt 1000 méterre Attersee fölött szeptember 10-én.

Bár közleményt adtak ki a vizsgálatról, ebből egyelőre nem derült ki, miért sértette meg az osztrák légteret egy magyar felségjelű katonai repülőgép szeptember 10-én – írja a Telex.

A teherszállító gép aznap reggel berepülési engedéllyel szállt be az osztrák légtérbe, de az előírt 10-11 ezer méteres magasság helyett valamiért lesüllyedt 1000 méterre Felső-Ausztria nyugati felén, a Salzkammergut régióhoz tartozó Attersee fölött. A magyar légijárművet rádión megkérték, azonnal hagyja el az osztrák légteret, és vadászgépek kísérték ki.

A Stratégiai Légiszállítási Képesség – amely Facebook-oldala szerint „3 Boeing C-17 Globemaster III típusú, nagy hatótávolságú szállító repülőgépet üzemeltet, katonai stratégiai légiszállítási képességet biztosítva a konzorcium 12 tagországának” – azt közli, hogy együtt vizsgálja az incidens körülményeit a magyar Légügyi Felügyeleti Hatósággal.

A gép gyakorlatozott: ez a „vizuális repülési útvonal (VFR) gyakorlása volt, tehát az, hogy a repülőgép személyzete látási viszonyok alapján tájékozódjon az automatika helyett”. Ám „körülbelül fél órával a gyakorlórepülés kezdete után az osztrák légierő kapcsolatba lépett a Stratégiai Légiszállítási Képesség repülésforgalom-irányító (Command and Control) századával, és a kérdéses repülő azonnali emelkedését kérte. A kérést az Osztrák Irányítási Ügynökség is megismételte a gépnek rádión. Ezután a SAC-01 farokjelzésű gép a kért magasságra emelkedett, és elhagyta Ausztria légterét bázisa, Magyarország felé” – írja a közlemény, amely szerint a Stratégiai Légiszállítási Képességnek éves diplomáciai engedélye van arra, hogy gépei átrepüljenek Ausztria fölött.

Arra a kérdésre nem ad választ a közlemény, miért ereszkedett az előírt magasság alá a magyar gép. Az osztrák védelmi minisztérium az esetről azt nyilatkozta, hogy Ausztria légterét évente ötvenszer is megsértik, de ilyen nagy mértékben még egy gép sem tért el az előírt repülési magasságtól, és vizsgálóbizottságot alakítottak a történtek miatt.

A leadkép forrása a Stratégiai Légiszállítási Képesség Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.