Még mindig nem tudni, miért ijesztettünk rá Ausztriára

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 20.

Belpol

Vizsgálják, a magyar C–17-es gép az előírt 10-11 ezer méteres magasságról miért süllyedt 1000 méterre Attersee fölött szeptember 10-én.

Bár közleményt adtak ki a vizsgálatról, ebből egyelőre nem derült ki, miért sértette meg az osztrák légteret egy magyar felségjelű katonai repülőgép szeptember 10-én – írja a Telex.

A teherszállító gép aznap reggel berepülési engedéllyel szállt be az osztrák légtérbe, de az előírt 10-11 ezer méteres magasság helyett valamiért lesüllyedt 1000 méterre Felső-Ausztria nyugati felén, a Salzkammergut régióhoz tartozó Attersee fölött. A magyar légijárművet rádión megkérték, azonnal hagyja el az osztrák légteret, és vadászgépek kísérték ki.

A Stratégiai Légiszállítási Képesség – amely Facebook-oldala szerint „3 Boeing C-17 Globemaster III típusú, nagy hatótávolságú szállító repülőgépet üzemeltet, katonai stratégiai légiszállítási képességet biztosítva a konzorcium 12 tagországának” – azt közli, hogy együtt vizsgálja az incidens körülményeit a magyar Légügyi Felügyeleti Hatósággal.

A gép gyakorlatozott: ez a „vizuális repülési útvonal (VFR) gyakorlása volt, tehát az, hogy a repülőgép személyzete látási viszonyok alapján tájékozódjon az automatika helyett”. Ám „körülbelül fél órával a gyakorlórepülés kezdete után az osztrák légierő kapcsolatba lépett a Stratégiai Légiszállítási Képesség repülésforgalom-irányító (Command and Control) századával, és a kérdéses repülő azonnali emelkedését kérte. A kérést az Osztrák Irányítási Ügynökség is megismételte a gépnek rádión. Ezután a SAC-01 farokjelzésű gép a kért magasságra emelkedett, és elhagyta Ausztria légterét bázisa, Magyarország felé” – írja a közlemény, amely szerint a Stratégiai Légiszállítási Képességnek éves diplomáciai engedélye van arra, hogy gépei átrepüljenek Ausztria fölött.

Arra a kérdésre nem ad választ a közlemény, miért ereszkedett az előírt magasság alá a magyar gép. Az osztrák védelmi minisztérium az esetről azt nyilatkozta, hogy Ausztria légterét évente ötvenszer is megsértik, de ilyen nagy mértékben még egy gép sem tért el az előírt repülési magasságtól, és vizsgálóbizottságot alakítottak a történtek miatt.

A leadkép forrása a Stratégiai Légiszállítási Képesség Facebook-oldala

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.