Nem ért véget a ligeti csata, lehet, hogy most kezdődik igazán

„Háború lesz” – mondta a Narancsnak Gayer Zoltán, a Legyen a Liget a kertem nevű, sebtében alakult civil összefogás egyik vezetője arra a kérdésünkre, mi lesz, ha megjelennek a rendőrök, és kitessékelik őket a Magyar Zene Háza építési területéről.

A Legyen a Liget a kertem nevű, Facebook-oldalon alakult közösség – melynek ebben a pillanatban 2800 lájkolója van – akadályozta meg csütörtökön az egykori Kertem nevű szórakozóhely területén a fakivágásokat. Itt, az elhanyagolt, korábbi Hungexpo-épületek helyén épül fel a Liget projekt részeként a Magyar Zene Háza. A civilek – akiknek segítségére volt Illés Zoltán volt országgyűlési képviselő, a Fidesz budapesti, VI. kerületi csoportjának elnöke is – nemcsak elzavarták a favágókat, hanem a területet is elfoglalták. Gayer Zoltán nem hagy kétséget az iránt, hogy ott is maradnak, és mindent megtesznek, hogy megvédjék a romos épületek között nőtt fákat. Gayer elmondta, hogy azért szánták rá magukat a tiltakozásra, mert „már mindent elvettek tőlünk, mindent államosítottak, most a pihenésünket, a szórakozásunkat is el akarják venni”. „Ezt nem hagyjuk!” Az aktivista hangsúlyozta,

egyik politikai párthoz sem tartoznak

Egy másik demonstráló, Sebestyén Eszter szerint abszurd, hogy a fakivágási határozat fellebbezési határidejének lejárta előtt elkezdték a munkát a favágók. Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a PM társelnöke is így gondolja, ezért pénteken itt jelentette be, hogy feljelentést tesz hivatali visszaélés miatt. Emellett az ombudsmanhoz fordulnak, mivel úgy ítélik meg, hogy a kormány súlyosan megsértette a budapestiek egészséges környezethez való alkotmányos jogait.

 

Fotó: Facebook/Legyen a Liget a kertem

 

A fakivágás ugyanakkor egy – a Városliget Zrt. által lapunknak eljuttatott – határozat szerint nem jogszerűtlen. Az V. kerület Kormányhivatala által kiadott határozat szerint lehet ugyan fellebbezni, de a döntés március 17-ével (a közlés másnapján) „fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható”. Ezt Karácsony közleménye is elismeri, mely szerint: „Bár a törvény elvben lehetőséget ad egy ilyen lépésre, ez egy jogállamban nem lehet törvényes, mivel az érintettek, a zuglói önkormányzat a fakivágások után ismerhették csak meg a határozat tartalmát.”

Időközben egyre több értelmiségi lett pártfogója a fáknak. A Liget projektet szakmai oldalról kritizálók mellett – mint Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, Schneller István építész, Bardóczi Sándor tájépítész – új nevek is szerepelnek a pénteken megjelent petícióban, például Szörényi Levente, Bródy János, Ángyán József, Jeszenszky Géza és Bojár Gábor, a Graphisoft alapító elnöke. Úgy látszik, a Ligetbe tervezett múzeumok összehoztak egymástól politikailag meglehetősen távol álló embereket is, például Zelnik Józsefet, az MMA alelnökét és Ungvári Tamás írót. A tiltakozók a Liget projekt lefújása mellett azt is szeretnék, hogy „a budai vár szolgálja továbbra is a kultúrát: ne száműzzék onnan a Magyar Nemzeti Galériát és az akadémiai intézeteket”. A Liget projekt részeként épülne meg ugyanis az új Nemzeti Galéria is, helyette a várban „palotamúzeum” és „protokolláris terek” jönnének létre. Szerintük nem érdemes felújítani a „királyok által nem lakott” Budavári palotát, mert a „túlméretezett épület műemléki értéke csekély”. Úgy tűnik, a petíció lavinát indított, mert még aznap nyilvánosságra hozta a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének három tagja, hogy március 3-án lemondott tagságáról, mivel a kormányzat folyamatosan figyelmen kívül hagyja a testület véleményét a fejlesztési tervek kialakításakor. Csomay Zsófia építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész elfogadhatatlannak tartja a 100-150 éve megrajzolt tervek, fel sem épült épületek anakronisztikus megvalósítását. Szellemiségében is igen károsnak tartják az I. világháborúba torkolló késői historizmus és a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak, esetenként egyenesen idétlen építészeti megoldásainak száz- és ezermilliárdokat igénylő újraálmodását. Azt csak remélni tudjuk, hogy a török korba torkolló gótika és reneszánsz emlékeit azért továbbra is megőrzendőnek tartják az építész szakemberek.

A civilek által létrehozott riadóláncnak köszönhetően

az egykori Kertem szórakozóhely ottfelejtett kulisszáinál mindig van tucatnyi aktivista. Néhányan az egész napot ott töltik, vannak, akik csak egy-két órára érkeznek, például így oldják meg a kutyasétáltatást. Ma már programokat is szerveztek a gyerekeknek, és kora délután Hajós András adott koncertet.

 

Fotó: Facebook/Legyen a Liget a kertem

Transzparenseket gyártanak, eligazító táblákat festenek, hogy minél többen idetaláljanak. Próbálják otthonossá tenni a placcot, ami nem könnyű, mert semmilyen közmű nem működik, de ha működne is, nem használhatnák. A biztonsági őrök viszont barátságosak, és a Kertem előtt álló rendőrautó személyzete is tisztes távolból figyeli az eseményeket. A pénteki atrocitáshoz hasonló – amikor Illés Zoltán haját leordította egy rendőr, és viszont – nem fordult elő.

Ám úgy tűnik, nem sokáig piknikezhetnek háborítatlanul a civilek. Úgy tudjuk, a Városliget Zrt. területvédelmet kért. Jelenleg ugyanis a Városliget ezen része, bár kint van az „építési terület” tábla, közterületnek minősül, így a tiltakozók jogszerűen tartózkodnak ott. Ezért is nem akadályozták őket végül csütörtökön a biztonsági őrök és rendőrök. Amennyiben a Városliget Zrt. megkapja a védelmet – ezzel kapcsolatban nincs sok kétség –, forrásaink szerint nem haboznak megtisztítani a területet. Ugyanakkor a hidegvágók élesítése mellett az érzelmekre is hat a Városliget Zrt.: megegyezett a Kertem szórakozóhely üzemeltetőivel, hogy idén nyáron az Olof Palme Ház mellett nyissanak meg újra. Talán így igyekeznek a pusztán a jó bulihely megszűnésé miatt elkeseredett tiltakozókat semlegesíteni.

A fákért aggódókat persze igyekszik megnyugtatni a Városliget Zrt. Érvelésük szerint a kivágásra ítélt 40 fából valójában csupán 6 darab egészséges, értékes példány pusztul el. Ugyanis a  tomográfos vizsgálatok eredménye alapján 19 fát eleve szükséges növény-egészségügyi vagy kertészeti okok miatt kivágni, további 6 egyed pedig tuskó vagy elpusztult törzs. Az építési munkálatok szerintük 15 egészséges fát érintenek, közülük minden megmenthető példányt – ötöt – pár napon belül átültetnek. Az egészséges, de nem átültethető fákból 4 az inváziós, tehát nem őshonos fajhoz tartozik, így jogszabályi előírások miatt nem átültethető. A további hat fa a bontásra kijelölt épületek alapjába, illetve a kerítésbe belenőtt egyed, így átültetésük nem kivitelezhető. Hangsúlyozzák: a kivágott fákat a jogszabályok által előírt módon, többszörösen pótolják, még a kiszáradt egyedeket is, hozzáteszik, hogy 3 éven belül 60 százalékról 65-re emelkedik a zöldfelületek aránya, 5 százalékkal csökken a lebetonozott területek aránya, s megszűnik az 50 ezer négyzetméteres Dózsa György úti parkoló is.

A demonstrálók azonban ezt részben nem hiszik el, részben nem érdekli őket. Ahogy egyikük megfogalmazza: „épüljenek múzeumok, de ne egy közpark közepére”. Hogy pontosan hogyan akadályozzák a munkagépeket, nem tudni, de Karácsony Gergely már korábban beszélt arról, hogy akár ő maga is fához kötözi magát, ám később azt mondta, a Nemzeti Galéria építése esetére gondolt. Gayer Zoltán szerint

elsősorban jelenlétükkel akadályozzák a munkásokat

– mindaddig, amig „legitim kommunikáció” nem kezdődik a ligetről. De felmerül az is, hogy vegyék vissza és autonóm módon működtessék a területet, akár foglalt házakként lakják be az itteni ingatlanokat.

 

Fotó: Hamvay Péter

Akárhogy is végződik a dolog, nem árt együtt maradni a tiltakozóknak. Úgy tudjuk, pár száz méterrel arrébb, az Állatkert Biodómjának már megvan az építési engedélye, hamarosan megkérik a fakivágási engedélyt, így ott is kezdődik a műsor. Csaknem félezer fa van az építési területen, igaz, az állatkert sajtósa, Hanga Zoltán lapunknak korábban azt mondta, hogy „a terület 435 fája közül egyet sem kell kivágni, veszteség csak az áttelepítés során fordulhat elő”. Csakhogy a Kertem sztorija – ahol a fáknak csak alig több mint 12 százaléka menthető áttelepítéssel, és még nem tudjuk, hogy ezek közül mennyi éli túl a beavatkozást  – elég valószínűtlenné teszi, hogy az állatkert esetében 100 százalékos lesz az arány. Korábban, a Heti Válasznak még óvatlanul azt nyilatkozta Hanga, hogy „a meglévő faállományhoz képest tíz százaléknál kisebb veszteségre lehet számítani”. Ez is jelentős szám, ám, ha esetleg hasonló lenne az áttelepítendő fák százalékos aránya, mint a Kertemben, akkor egy kisebb erdő, 380 lenne a veszteség.