„Kapcsolatban voltam önökkel a tavalyi év során, a mogyoródi lekötővel kapcsolatban felhívtam a figyelmüket, hogy ez a változat pont a tanyánkat szeli ketté. Hadd mutassam be a családomat. Meg szeretném köszönni, hogy tekintettel voltak ránk és a mi életünket tönkre teszik ezzel az úttal” – többek között ez is elhangzott azon a feszült hangvételű közmeghallgatáson, amelyet még májusban tartottak Gödtől nem messze.
Ezúttal nem a Samsung SDI akkumulátor gyára miatt, hanem a 214. és a 215. számú főút megépítésével kapcsolatban. A mogyoródi fórumra környékbeli települések, így Fót, Veresegyház, Szada, Csomád és természetesen Mogyoród lakosságát várták.
Ugyan nem a Samung SDI hatásai miatt hívták össze a lakosokat, a fejlesztés kapcsolódik az akkumulátorgyárhoz: 2022 márciusában számolt be róla az Átlátszó, hogy páratlan értékű természetvédelmi területet veszélyeztetne az a 18 kilométeres útszakasz, melyet az M2-es autóút és az M3-as autópálya között kíván megépíteni – az azóta megszüntetett – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Ugyan minden bizonnyal lesz pozitív hozadéka a beruházásnak, ugyanis Veresegyházról és Csomádról könnyebben tudnak majd bejutni a lakosok a fővárosba, a beruházást vélhetően ennél prózaibb okok indokolják: a gödi Samsung-gyárba való beszállítást és gyors elérhetőséget is biztosít az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó gödöllői, salgótarjáni és bátonyterenyei cégek számára.
Miután megszűnt a NIF Zrt., a projekt az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) került. A tervezés során több útvonal is felmerült, de az alábbi térkép nagyjából mutatja a nyomvonalat: lilával látható az M2-est és M3-ast összekötő útszakasz, zölddel pedig egy lekötő út látható, amely Fót és Mogyoród között fut (a projekt korábban a 301. számú főút nevet viselte, időközben átnevezték 214. és 215. számú útra).
A májusi közmeghallgatáson a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a minisztérium, valamint a tervezők is képviseltették magukat. A fórumról készült hangfelvétel, de az a kérés hangzott el, hogy a jelenlevők a személyiségi jogok miatt a kérdéseik feltevése előtt ne mutatkozzanak be (pár felszólaló hang alapján így is beazonosítható, ugyanis több politikus, polgármester, önkormányzati és országgyűlési képviselő is jelen volt). A kérdezők és a válaszadók közötti párbeszéd többször heves vitává fajult, a jelenlevők főként a 215-ös úttal kapcsolatban fogalmaztak meg aggályokat.
A kivitelezők arról tájékoztatták a jelenlevőket, hogy mivel a beruházás érint Natura 2000-es területet, ezért előzetes vizsgálatot folytattak le, majd a minisztérium kérte, hogy környezeti hatásvizsgálatot is végezzenek el. A beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak tulajdonképpen nincs beleszólása a projektbe. (A Natura 2000-es besorolás adta védelemmel a közelmúltban foglalkozott részletesen a Magyar Narancs.)
13 éves lány is felszólalt
Mint azt már említettük, a közmeghallgatás során többször kialakult heves vita, illetve bekiabálások, fújolások tarkították. Cikkünk elején idéztük a férfit, aki sérelmezte, hogy az útvonal átmegy a tanyájukon, a beruházás képviselői viszont váltig állították, hogy ez nem igaz. Azt viszont elismerték, hogy
a fejlesztés érint ökológiai folyosót, Natura 2000-es területet, megközelít tanyákat, ezért „lehetnek zavaró hatások”,
bár vannak ezeket elkerülendő intézkedések. A közönség soraiból felzúdulás követte az utóbbi kijelentést.
A közmeghallgatáson egy 13 éves lány is felszólalt: mint mondta, azért tiltakozik az út ellen, mert megszűnne a nyugalom, átmenne sok fán, a szomszéduk és a családja területén is. Az állatoknak el kell menekülniük, a szép, békés hely, zajos, büdös, szeméttel teli lenne. „Átgázolna” a területükön, melyet évekig építettek, ezért szeretné, ha béke lenne, és minden megmaradna olyannak, mint amilyen most.
A kivitelezők részéről érdekes válasz érkezett: eszerint elindították az eljárást a kijelölt nyomvonalra, és ha megkapják az engedélyt, akkor megvizsgálják, hogyan lehet nagyobb mértékben elkerülni a 13 éves lány családjának birtokát. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy lehet kártérítésért folyamodni, ha számukra kedvezőtlen döntés születik. Egyébként pedig azt sem tudták megígérni, hogy tovább terveződik az út, ugyanis mostanában az állam nem bővelkedik forrásokban.
Többen voltak, akik a zajterhelésre vonatkozóan tettek fel kérdéseket, azt firtatva, hogy milyen módszerekkel számolták ki az előzetes értékeket, a kapott eredmények pedig validak-e (a beruházás fóti mezőgazdasági kisterületeket és külterületi lakóövezeteket is érintene). Az egyik kérdező meghívta magához a kivitelezőket kávézni, hogy hallgassák meg, már most milyen zajterhelést okoznak a környékbeli utak. Ugyancsak többször szóba került, hogy
a fejlesztés valójában nem oldja meg a települések elkerülését, hanem éppen, hogy forgalmat generál majd, és a szállítmányozók, multik érdeke, hogy a természetvédelmi területen jussanak keresztül.
A cégek spórolnak
Egy férfi sérelmezte, hogy az előzetes tanulmányban 15 évre vonatkozóan állapítottak meg forgalmi adatokat, azt állítva, hogy ennyi idő elteltével 50 százalékkal fog nőni a forgalom, ami indokolttá tehetné a fejlesztést, ugyanakkor szerinte a most ismert tendenciák alapján a személyi közlekedés a jövőben csökkenni fog, ellenben a szállítmányozással. Hozzátette, a beruházással egyes cégek fognak időt spórolni, de vajon megvizsgálták-e annak a környezeti és társadalmi hatásait, hogy Mogyoród „bezáródik három darab autópálya közé”, illetve jó-e az,
„ha le van betonozva az ökológiai folyosó?”.
Egy másik felszólaló is visszacsatolt a 15 éves forgalmi adatokra, melyeket nem lehet relevánsan kiszámolni, ugyanis olyan gyorsan változnak a technológiai rendszerek, kereskedelmi struktúrák, hogy azt sem tudjuk, mi lesz tíz év múlva. Szerinte a beruházással olyan értékes ökoszisztéma megy tönkre, amely nagy kincs, mert más fővárosok ilyennel már nem rendelkeznek. Egy másik felszólaló arra hívta fel a figyelmet, hogy általában az utak mellett előbb-utóbb iparosodás megy végbe, ami értelemszerűen tovább terhelné a térséget.
A mogyórodi vadásztársaság tagja azt kérdezte, vizsgálták-e a vadállatok gépjárművel való ütközésének lehetőségét, amennyiben igen, úgy terveznek-e vadvédő kerítést építeni – mert ha nem, akkor abba szerinte a vadásztársaság belerokkan. Azt is kérdezte, lesznek-e vadátjárók, máskülönben az állatok nem tudnak vízhez jutni, és akkor komoly vadmozgással kell számolni.
Fót polgármesterét nem hívták meg
„Minden elkerülő útra szükségünk van. Napi 12 ezer autó megy át a városon reggel-este, ami tarthatatlan” – mondja Vass György polgármester, aki nem volt jelen a közmeghallgatáson, állítása szerint azért, mert nem hívták meg. Vass szerint minden lehetséges módon ki szeretnék terelni a forgalmat a városból, ugyanis Őrbottyánból, Veresegyházból és Csomádból is Fóton keresztül mennek az emberek a fővárosba. „A gyerekeket nem lehet babakocsiban tologatni, mert érzik a kocsik kipufogóját” – fogalmazott. Emellett a város átbocsájtási képessége nem lett arányosan megnövelve a forgalom növekedésével, ami azt jelenti, hogy folyamatos torlódások vannak, lépésben lehet csak eljutni A-ból B-be.
A projekt még tervezési szakaszban van, Vass György látott ugyan egy nyomvonalat, de hogy pontosan hol fog menni az út, azt szerinte még nem lehet biztosan tudni. Rááadásul Fóton épül az ország egyik legnagyobb ipari és logisztikai központja, a HelloParks, amely vélhetően növelni fogja a járműközlekedést a jövőben, tehát a város útjai még leterheltebbek lesznek, ezért is szükség van az elkerülőútra a polgármester szerint.
„Nekünk arra van szükségünk, hogy a belvárosból elvezessék a forgalmat, hogy ezt milyen módon teszik, meg hol, az nekem mindegy. A lényeg, hogy ne gázoljon át rajtunk napi 12 ezer autó”
– mondja a polgármester.
Paulovics Géza, Mogyoród polgármestere mérsékeltebben fogalmazott a beruházással kapcsolatban: mint mondta, a képviselő-testület kezdettől fogva nem támogatta a lekötőutat, ugyanakkor az M2-es M3-as összekötése már időszerű lenne a csomádi, veresi és szadai túlterheltség miatt, a forgalmat el kell vinni a belső utakról.
A Natura 2000-es területeken szerinte lehet utat építeni a megfelelő peremfeltételek mentén, megközelíteni pedig pláne nem tilos. Paulovics úgy tudja, mindösszesen 70 négyzetméteren érintené egy tanya területét a fejlesztés. A közmeghallgatás mögötti indulatokat a polgármester az akkumulátorgyárak miatti országos ellenszenvvel indokolja.
„Ausztriában sem építenek utakat vadátjáróval, még véletlenül sem... Jogos érvek, de ezeket kezelni kell. A vadátjárókat jogszabályok írják elő” – tette hozzá, visszacsatolva a mogyoródi vadásztársaság tagjának érveire. Paulovics a lekötőutat tartja problémásnak, ugyanis szerinte feleslegesen „húzzák be Mogyoródot”, fizikai jelentősége nem lenne az útnak: az általa ismert nyomvonal értelmében Csomádról visszahúzzák a forgalmat Mogyoródra, párhuzamosan a pár kilométerre lévő M2-essel, aminek semmi értelme. Ráadásul ezzel plusz forgalmat generálhatnak, ami nem szükségszerű.
A legfrissebb nyomvonal meglepetésszerűen érte a mogyoródi polgármestert, azt nem tudta véleményezni, csak az első négyet. Mint fogalmaz, kétszer két órában kaptak tájékoztatást, majd a „rajzokat elé tették”. „A nyomvonaltervek egy sík papíron jól néznek ki, a kiviteli tervekkel viszont rengeteg probléma lesz. A megvalósítási időszak minimum 12-15 év. Lehet, hogy a mi életünkben már nem lesz ebből semmi. Most vagyunk a mínusz második lépésnél” – mondja.
Még nincs döntés
„A projekt előkészítése jelenleg a környezetvédelmi engedély megszerzéséről szól. A tervező szerződése is eddig terjed. Ezt követően történhet a környezetvédelmi engedély birtokában, kormányzati döntés és további forrásbiztosítás esetén az engedélyezési tervek, valamint a kiviteli tervek előkészítése. A közmeghallgatás a jelenlegi folyamat nyilvánosságát, a vélemények, tények felszínre hozatalát szolgálta, a jogszabályi előírások mentén nyilvánosság elé tárva az elkészült szakmai dokumentumokat is” – írta megkeresésünkre az ÉKM.
A tárca szerint a fejlesztés mellett az alábbi érvek szólnak:
- Mogyoródon 2020-ban átadásra került az M3-as autópálya új csomópontja a Hungaroringnél, amellyel a település egy – a Mogyoródi-patakkal párhuzamosan vezetett – elkerülő útszakasszal is gazdagodott.
- A 214. és 215. sz. főutak építésének célja egy a térségben lévő, a településeket elkerülő, valamint tágabb másodrendű főúthálózat részeként a helyi forgalom kiszolgálása, továbbá az M2-es és M3-as gyorsforgalmi utak elérhetőségének javítása. Mindemellett az egyik legfontosabb szerepe Fót település elkerülése, ill. a 2102. út átkelési szakaszának kiváltása.
„Az előkészítő munka – a Tanulmányterv, a Környezeti Hatástanulmány – hazai piacvezető cégek megalapozott, gondos munkája. Ennek birtokában születhet kormányzati döntés az említett továbbtervezésről is. Ezen tervezés eredményeként megszerzett építési engedélyek és elkészülő kiviteli tervek birtokában dönthet a Kormány a 214. sz., illetve 215. sz. főutak kivitelezésről is” – írja az ÉKM.
(Címlapképünkön: A Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3 autópálya-csomópont Mogyoródnál az átadóünnepség napján, 2019. július 24-én. MTI/Máthé Zoltán).
