A kormányhivatal ellenőrei is rosszul lettek a bátonyterenyei akkufeldolgozóban

  • narancs.hu
  • 2023. június 21.

Belpol

Egy dél-koreai cégnek két magyarországi üzeme rendszeresen kapja a bírságokat, de soha nem változtatnak semmit az áldatlan állapotokon. 

A dél-koreai tulajdonú SungEel Hitech Hungary Kft.-nek két akku-feldolgozó üzeme is van Magyarországon, az egyik Szigetszentmiklóson, a másik Bátonyterenyén, és mint az Átlátszó írja, csak a tavalyi évben négy figyelmeztetést és nyolc bírságot róttak ki a kft.-re, a büntető határozatok pedig a cég telephelyein uralkodó áldatlan állapotokról tanúskodnak.

A cég tavaly 18,5 milliárdos nettó árbevételt és 1,6 milliárd profitot ért el, ám a lap által megszerzett újabb határozatok szerint a dél-koreai cég ezt a pénzügyi eredményt a hatósági előírások rendszeres megsértésével és dolgozói évek óta tartó súlyos veszélyeztetésével éri el.

A bátonyterenyei feldolgozóban március 30-án egy hatósági ellenőrzés során a kormányhivatal emberei olyan súlyos hiányosságokat tapasztaltak, hogy 31,2 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabtak ki a cégre. A határozat szerint

az üzemcsarnokokban erős oldószer szag volt érezhető, az ellenőrzést végző személyek magukon „bőr-és nyálkahártya irritációt (bőrkiütés, bőrpír, torokkaparás, szájfájdalom tüneteit)” tapasztaltak.

A kormányhivatal szakemberei az ellenőrzés során 3M 6300 típusú, többször használható félálarcot viseltek.

A határozat szerint az erős oldószer-szag a telephelyen kívül is érezhető volt, és a bűz eljuthat az üzem előtt húzódó 21-es út túloldalán lévő lakóházakhoz is

Ezenkívül az üzem területén, több mint ezer darab fémhordóban, engedély nélkül tárolt hulladékot talált a hatóság. A hulladék eredetét a telephelyen nem tudták igazolni, és a mennyiségét sem tudták pontosan megállapítani. A fémhordókat gyakorlatilag az üzem minden zugában tárolták, a szabadban éppúgy, mint a darálógép közvetlen közelében. A helyszíni vizsgálatot – a dokumentumok hiányossága és az engedély nélkül tárolt hulladék mennyiségének megállapíthatatlansága miatt  – tanúk meghallgatásával is kiegészítették.  

A büntetést jogellenes hulladékgazdálkodási tevékenység és a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt szabták ki a cégre. A határozatból viszont nem derül ki, hogy az erős oldószer-szagot mi okozza, s hogy ez összefügg-e az engedély nélkül elhelyezett rengeteg hulladékkal. A bírság kiszabásánál súlyosbító körülményként vették figyelembe, hogy ugyanezekért a jogsértésekért a cég már több alkalommal kapott milliós bírságot.

Bátonyterenyén elsősorban a gödi Samsung SDI és a komáromi SK Battery gyárainak selejtes akkumulátorait fogadják és dolgozzák fel, évi 28 ezer tonna mennyiségben. A 2021 júliusában átadott 9,3 milliárd forint összértékű bátonyterenyei beruházáshoz a magyar kormány 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. 

Az engedély szerint évi több mint 8 ezer tonna, a gödi Samsung gyárából származó selejtes akku feldolgozását végző szigetszentmiklósi üzemet már háromszor büntették meg dolgozói súlyos veszélyeztetése miatt. Egy 2019-es határozat szerint

a munkavállalók lapátokkal rakták fel a rákkeltő hatású „fekete port” a feldolgozó szalagra, a por pedig lerakódik a dolgozók ruházatára, környezetére.

A védőruházat hiányos vagy nem megfelelő, a rákkeltő légszennyező anyagok koncentrációja sokszorosa a megengedett értéknek.

A 12 munkavállaló egészségét és testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyeztető SungEel Kft. mindezekért akkor 3,4 millió forintos büntetést kapott, de a bírságnak semmilyen visszatartó ereje nem volt a cég számára, ugyanis 2021-ben és 2022-ben is ugyanezeket az állapotokat rögzítették az ellenőrzések során. 

A szigetszentmiklósi és bátonyterenyei üzem létesítéséhez a kormányhivatal nem írt elő környezetvédelmi engedélyt, mert úgy ítélte meg, hogy a telephelyen folytatott tevékenység nem jár jelentős környezeti hatással, a szigetszentmiklósi üzem pedig eleve szennyezett területen, az egykori Csepeli Autógyár területén helyezkedik el. Talaj- és vízvizsgálatok elvégzését, monitoring kutak létesítését azonban a hatóság nem tartotta szükségesnek. 

Az Átlátszó cikke szerint a két üzemnél akárhányszor volt ellenőrzés, mindannyiszor kiszabtak rájuk bírságot, és hiába kötelezték őket például a talajvíz-szennyezettség ellenőrzésére, ezt sem csinálták meg, bár a bátonyterenyei üzem az ökológiai folyosó részét képező Zagyva-folyó mellett fekszik. A közelében védett ivóvízbázis is található.

Bátonyterenyei Civil Fórum az akku-feldolgozó üzem veszélyei és az ivóvíz védelme kapcsán lakossági fórumot szervez június 22-ére, amire a dél-koreai cég, a hatóságok és az érintett önkormányzatok képviselőit is meghívták.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk