Megduplázódtak Schmidt Mária juttatásai, az alapítványába meg ötmilliárdnyi közpénzt öntöttek

  • narancs.hu
  • 2019. július 1.

Belpol

Mindez történelmiesített propagandára ment.

"Tavaly 47,2 millióról 97 millióra nőttek Schmidt Mária főigazgató juttatásai a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapitványban (KKETTKK)" - írja a Népszava.

A Terror Házát is üzemeltető szervezet napokban megjelent meszámolója szerint azonban nemcsakSchmidt Mária járt jobban: a közalapítvány bevétele is gyarapodott:  5,2 milliárdról 5,4 milliárdra nőtt.

A szervezet a központi költségvetésből 4,5 milliárd forintot kapott, az államközeli támogatások a lap összegzése szerint pedig elérik az 5 milliárd forintot is.

A Népszava cikke sorra veszi, honnan érkeztek a legnagyobb támogatások és megrendelések:

  • a listát az EMMI vezeti: 2,8 milliérdot fizetett Schmidtéknek (I. világháború "kitörésének " száz éves évfordulója, az 1956-os és a Gulág-emlékév, Kertész Imre Intézet megalapítása)
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium: Visegrádi 4-es (V4) elnökséghez kapcsolódó programok (1,5 milliárd:
  • a Miniszterelnökség százmilliókat adott "működtetésre, feladatellátásra”.
  • A Moltól 3,2 milliót kaptak a Petőfi-díj átadójára.
  • A holokauszt-emléknapot százezres tételekkel támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a fővárosi és terézvárosi önkormányzat.
  • Az adók 1%-ból kb. 1 millió forintjuk jött össze.

A közhasznúságot alátámasztanód úgy vélik, hogy a közalapítvány:

„biztosítja a kulturális javakhoz való hozzáférést és így a közművelődést, továbbá elősegíti a természeti, társadalmi, művészeti, kulturális és tudományos összefüggések kutatását, megértését, nyomon követi azok jelenkori változásait és folytonos művelődésre ösztönöz”.

Őfelsége sírrablója - Hízik Schmidt Mária birodalma

Ömlik a közpénz Schmidt Máriához és közalapítványához: az 56-os emlékévet levezénylő, a „halszagú Magyarországért" is felelős Terror Háza-igazgató I. világháborús kormánybiztos lett, és újabban nemcsak Kertész Imre emlékének őrzőjeként, hanem a Petri György-hagyaték gondozójaként is fellép.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.