Két és fél év alatt 9 ember halt meg egy bajai üzemben gyártott mirelit zöldségek fogyasztása miatt. A fertőzés eredetét kalandos úton sikerült visszavezetni Magyarországra, az iparági következmények máig tisztázatlanok.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július 5-én rendelte el a Greenyard Frozen Hungary Kft. bajai üzemében 2016 augusztusa és 2018 júniusa között gyártott valamennyi gyorsfagyasztott zöldség és zöldségkeverék visszahívását, a lisztériabaktérium egy erőteljes változatának jelenléte miatt. A hivatal közleménye szerint az intézkedés potenciálisan 29,1 ezer tonnányi terméket érint. A visszahívás mellett a Nébih megtiltotta a zöldségek további forgalmazását, a gyár azóta tesztüzemben működik. Baján exportra is bőven termeltek, a cég lapunknak adott tájékoztatása szerint a visszahívási akció Magyarország mellett további 90 országra terjed ki, jóllehet a termékek zömét Európában értékesítették. A Nébih által bemondott 29 ezer tonna óriási mennyiségnek tűnik, de hozzá kell tenni, hogy az eladott zöldségek túlnyomó többségét a vásárlók már elfogyasztották, a Greenyard globálisan mintegy 5 ezer tonna visszárura számít.
A belga tulajdonú multinacionális vállalatnak Magyarország mellett Belgiumban, Franciaországban, Lettországban, Lengyelországban, Ukrajnában és Oroszországban vannak telephelyei, a lisztériafertőzés eredeteként azonban egyértelműen a bajai gyárat azonosították a hatóságok. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) két nappal a Nébih-közlemény előtt adott ki egy közös jelentést. Ebben az áll, hogy a Magyarországon gyártott zöldségek fogyasztása miatt 9 ember halt meg Európában 2015 decembere és 2018 májusa között. A lisztériafertőzés velük együtt összesen 47 embert betegített meg öt országban: Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban. Azonban hiába bizonyosodott be a kapcsolat a halálesetek és a bajai gyárból kikerülő zöldségek között, a Nébih a visszahívás mellett egyéb szankciót nem alkalmazott, sőt azt közölte, hogy a gyártó nem hibázott.
Mi állhat a látszólagos ellentmondás hátterében?
Járványügyi nyomozás
A listeria monocytogenes a természetben széles körben elterjedt baktérium, egy a Debreceni Egyetemen összeállított élelmiszer-biztonsági kézikönyv szerint „természetes előfordulási helye a talaj, ahonnan földdel szennyezett takarmányokkal jut az állatok szervezetébe, és a földdel szennyezett, főként növényi élelmiszerekkel bekerülhet az ember szervezetébe is”. A lisztériát tehát igen nehéz lenne teljesen kiiktatni élelmiszereinkből. Eddig nem is sikerült. Az EFSA/ECDC már idézett jelentése szerint például 2016-ban csak zöldségekben és gyümölcsökben 108 alkalommal találtak lisztériát az EU-szerte végzett ellenőrzések.
A lisztériával szennyezett élelmiszer fogyasztása ugyanakkor felette ritkán okoz komolyabb problémát. Leginkább az eleve veszélyeztetett csoportok – újszülöttek, terhes nők, AIDS-esek, idősek – körében vezethet megbetegedéshez. Ezt a tételt erősíti a mostani európai sorozatos fertőzés is, amelynek során az eddig regisztrált betegek átlagéletkora 72 év volt. Ha viszont valakit megbetegít, onnantól gyilkos baktériumnak bizonyul a lisztéria, a fertőzésben, azaz a liszteriózisban szenvedők között akár 20-30 százalékos is lehet a halálozási arány. A liszteriózis legfontosabb szövődményei között találjuk az agyhártya- és agyvelőgyulladást, a tüdőgyulladást és a vérmérgezést (a baktériumról bővebben lásd: A potyautas, Magyar Narancs, 2018. július. 26.). A mirelit zöldségekben található lisztéria ezzel együtt könnyen semlegesíthető: főzéssel. Kétpercnyi hőkezelés 75-80 fokon garantáltan elpusztítja az összes baktériumot. „A mostani fertőzéseket valószínűleg az okozta, hogy néhány vásárló nemhogy nyersen ette meg, de napokig még a hűtőjében is tárolta a felengedett terméket, ahol a baktérium elszaporodhatott” – véli Sebesta Péter, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke. Az európai hatóságok is azt jelölik meg a járvány vélhető okaként, hogy a vásárlók egy „egészségtudatosabb” rétege főzés nélkül, nyers saláta vagy smoothie formájában fogyasztja el a fagyasztott zöldségféléket.
„Egyszer azt nyilatkoztam a tévében, hogy az élelmiszerekben található lisztéria kevéssé veszélyes. Aztán nem sokkal később találkoztam egy férfival, akinek a fia liszteriózisban betegedett meg, olyan súlyosan, hogy egész életén át ápolásra szorul. Azóta óvatosabban fogalmazok” – mondja Süth Miklós korábbi országos főállatorvos, szakállamtitkár. Bár a bajai fagyasztott zöldségek miatt Magyarországon még senki nem betegedett meg, a liszteriózis itthon sem ismeretlen. Az ilyen eseteket 1998 óta kötelező jelenteni, az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb elérhető adatai szerint 2016-ban 25 liszteriózisos megbetegedést és 7 halálesetet regisztráltak, arról viszont nincs adat, hogy hány beteg fertőződött meg élelmiszertől. Az EFSA/ECDC-jelentés szerint EU-szerte 2010 és 2016 között 174 megbetegedést és 36 halálesetet vezettek vissza élelmiszer-eredetű liszteriózisra, ebből 37 megbetegedést és 5 halálesetet kimondottan zöldségre. A szennyeződés helye ezekben az esetekben egy-egy kórház, háztartás, illetve étterem volt, olyanra tehát az elmúlt években biztosan nem volt példa, hogy nagy tételben gyártott és értékesített zöldségfélék okoztak volna sorozatos fertőzést.
Ezúttal is csak európai együttműködéssel, meglehetősen lassan sikerült összekapcsolni a több országban felbukkanó kóreseteket, és külön művészet volt megtalálni a szennyeződés bajai eredetét. A finn hatóságok először 2017 novemberében jelezték az európai betegséginformációs rendszerben (EPIS) a lisztériafertőzéseket. Ezután teljes genom szekvenálással azonosították a lisztéria IVb szerotípusának egy, a beszámolók szerint különösen erőteljes baktériumtörzsét. A másik négy érintett tagállam ez alapján állítja, hogy náluk is ugyanaz a baktériumtörzs okozott problémát. Januárban aztán a finnek egy másik, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyorsvészjelző rendszeren (RASFF) keresztül tudatták partnereikkel, hogy ugyanezt a baktériumtörzset fagyasztott kukoricában is megtalálták. A többi ország élelmiszer-biztonsági hivatalai ennek tudatában nyilván rákapcsoltak a fagyasztott zöldségek ellenőrzésére, és összesen 27 mintában találtak lisztériát, leggyakrabban fagyasztott kukoricában, spenótban, zöldbabban és különféle zöldségkeverékekben. A fertőzött termékekben a bajai gyártás volt a közös pont – ez az azonosítók alapján visszakövethető –, így miután a február óta vizsgálódó Nébih egy májusban, a gyár padlójáról vett mintában is kimutatta a lisztéria érintett baktériumtörzsét, a termékek piacról történő kivonása és a forgalmazás leállítása mellett döntött.
Persze jó kérdés, a finnek hogyan találták meg a bűnös kukoricát. Süth Miklósnak van egy tippje. „Az ilyen esetekben sztenderd eljárás az úgynevezett járványügyi nyomozás. A szakemberek kiszállnak a helyszínre, átnézik a beteg hűtőjét, kifaggatják arról, hogy mit fogyasztott.” Ilyen kikérdezésre biztosan sor került most is, az EFSA/ECDC-jelentésben meg is említik, hogy 26 betegből 11 kifejezetten emlékezett a fagyasztott kukoricára. A termékek hosszú tárolási és a betegség hosszú lappangási ideje miatt persze kérdéses az ilyen beszámolók megbízhatósága. Ugyanezen okból az sem biztos, hogy vége van a járványnak. Az európai hatóságok szerint az esetek számát valószínűleg eleve alulbecsüli a kutatás, mivel a teljes genom szekvenálás nem minden uniós országban bevett eljárás. Így az sem kizárt, hogy a közeljövőben további esetekről hallunk majd. AZ EFSA lapzártánkig mindenesetre nem árulta el, hogy július eleje óta értesült-e újabb liszteriózisos betegről.
Sztenderd vizsgálat
A témában megszólaló szakértők többször hangoztatták, hogy a Greenyardot azért nem kellett a visszahíváson túlmenően szankcionálni, mert nem lépték túl a lisztériára megállapított határértékeket. Ezt a vélekedést a Nébih némileg pontosította a Narancsnak, méghozzá úgy, hogy nem is volt határérték, amit a Greenyard fagyasztott termékei átléphettek volna. Az ételekben található listeria monocytogenes még elfogadható határértékét egy 2005-ös uniós rendelet rögzíti, ez azonban csak a „fogyasztásra kész élelmiszerekre” vonatkozik. A nem közvetlen fogyasztásra szánt, hanem a mikroorganizmusokat elpusztító hőkezelés után fogyasztandó gyorsfagyasztott zöldségre nincs jogszabályi határérték, a jogalkotó ugyanis azzal a feltételezéssel élt, hogy a vásárló megfőzi a terméket, és ezzel megelőzi a bajt. Az európai szabályozás mellesleg a fogyasztásra kész ételeknél is enyhének számít, grammonként 100 baktériumot enged, míg például az amerikai törvények nullát, ami Süth Miklós szerint gyakran problémához is vezet az élelmiszer-kereskedelemben (a kémiai maradék anyagok tekintetében viszont az EU szigorúbb az Egyesült Államoknál).
De ha a Greenyard nem sértette meg az uniós szabályokat, akkor miért vonta ki a termékeit a forgalomból a Nébih? Közleményük szerint azért, mert „megbetegedést okozó kórokozó nem lehet jelen egyik élelmiszer-előállító üzemben sem”. Ezt minden bizonnyal egy 2003-as, „az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról” szóló kormányrendeletre alapozzák, az ugyanis kimondja, hogy már a megbetegedés gyanúja esetén le kell állítani az érintett élelmiszer gyártását és forgalmazását. Egyébiránt az uniós határérték hiánya nem jelenti azt, hogy a mirelitet gyártó vállalatok nem foglalkoznak a lisztériával. Rendszeres önellenőrzést végeznek, hiszen nekik sem érdekük, hogy gond legyen a termékeikkel. A Greenyard szóvivője azt írta nekünk, hogy a bajai gyárban is végeztek lisztériateszteket, és speciális higiéniai eljárásokat is alkalmaztak. „Ezt a példátlanul erőteljes baktériumtörzset azonban nem mutatta ki az élelmiszeriparban használt sztenderd vizsgálat.”
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt mondja, egyes nagyobb áruházláncok maguk és végeznek teszteket, de mivel nem életszerű, hogy minden kisbolt mellett laboratórium működjön, az ilyen esetekben a felelősség a gyártóé. A zöldségek visszahívása – ez Magyarországon számos Iglo-termékre kiterjed, de érinti például a Tesco saját márkás fagyasztott zöldségeit is – meglehetősen szimpla folyamat. Az áruházak nem kérnek nyugtát a termékekről, csupán azt ellenőrzik, ők forgalmazták-e, és ha igen, a fogyasztó visszakapja az árát. „Az áruházak aztán az üzleti szerződés szerint számolnak el a gyártóval, ami mindig rendezi az ilyen kérdéseket” – mondja Vámos.
Hogy a Greenyard-ügy mekkora kiesést okozhat a zöldséget termelő gazdáknak és a gyorsfagyasztott termékek gyártóinak, azt egyelőre az érintettek is csak találgatják. „A piac nyilván meg fogja érezni ezt a történetet, nem utolsósorban az erős sajtóreakció keltette pánik miatt. A gazdáknál sem múlik el hatás nélkül, mert a kukoricát vagy a borsót például döntően a feldolgozóipar számára termelik” – mutat rá Sebesta Péter, a hűtőszövetség elnöke. Ledó Ferenc, a zöldség-gyümölcs terméktanács, a FruitVeB elnöke szerint félő, hogy a Greenyard kiesése kapacitáshiányt okoz, és a már leszerződött termékmennyiségre nem sikerül vevőt találniuk a termelőknek. Konkrét esetekről azonban még nem tudott beszámolni.
Annyi biztos, hogy a Greenyard komoly ütést kapott, első becslésükben 30 millió euróra, mintegy 9,8 milliárd forintra teszik a termékvisszahívások és a bajai gyár ideiglenes leállása miatti veszteséget. Összehasonlításképpen: a magyar leányvállalat teljes 2016-os árbevétele 7,9 milliárd forint, adózott eredménye 234 millió forint volt. De a március 31-én zárult üzleti évben a Greenyard globális nyeresége is csupán 3,4 millió euróra, a mostani becsült kiesés alig tizedére rúgott. A G7 portál cikke szerint júliusban a cég tőzsdei részvényeinek értéke is nagyot zuhant. Mindazonáltal valószínűtlen, hogy belebuknak a krízisbe, a vállalat legfontosabb szegmense nem a fagyasztott, hanem a friss zöldségeké, az utolsó üzleti évben ebből ötször annyi bevételük volt, mint a mirelitekből. Nancy Goovaerts szóvivő arról is biztosította lapunkat, hogy a magyar leányvállalat 191 alkalmazottja közül senkit sem kellett elbocsátaniuk a leállás miatt.
A termelés újraindítására egyelőre nincs nyilvános céldátum, és a kapott információk is ellentmondásosak. A Nébih a G7-et arról tájékoztatta, hogy a bajai üzemben azonosították a lisztériafertőzés forrásait, a Greenyard viszont azt írta nekünk, hogy további tesztekre van szükség, ezután pedig egy auditot is kérnek a Nébihtől. Ennek eredményétől függően kérik majd a forgalmazás újbóli engedélyezését. Nancy Goovaerts továbbá arról tájékoztatott, hogy vizsgálják a tesztelési eljárások módosításának lehetőségét, és a fagyasztott zöldségek csomagolásain feltüntetett információkat is újraértékelik. Valószínűleg iparági szinten is a fogyasztók hatékonyabb tájékoztatása, a veszélyekre és a hőkezelés fontosságára való erőteljesebb felhívás lesz a járvány legfontosabb rövid távú következménye. Ezen túlmenően a Nébih „a fogyasztói szokások gyökeres megváltozása” miatt hosszabb távon a jogszabályi változtatást is elengedhetetlennek tartja.
