Megint hozzányúlna a kormány a külföldi egyetemek szabályozásához

Belpol

A módosítás értelme az lehet, hogy ne kelljen papírt adni a CEU elüldözéséről. 

Egy november elején benyújtott, jelenleg is parlament előtt lévő salátatörvénybe rejtett passzussal a kormány ismét módosíthat a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működési feltételein. Az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények módosításáról szóló javaslat 2021. december 31-ről 2022. december 31-re módosítja azt a határidőt, ameddig az Oktatási Hivatalnak felül kell vizsgálnia a külföldi egyetemek működési engedélyét. Az is változás, hogy ha egy intézmény nem felel meg az új törvényi feltételeknek, és visszavonják az engedélyét, akkor a kifutó képzéseit a 2024/2025-ös tanév helyett a 2025/2026-os tanévig fejezheti be.

Mi ennek a jelentősége? Hogy ezt megértsük, ahhoz muszáj felidézni, miről szólt a lex CEU és milyen szabályok vonatkoznak jelenleg a külföldi egyetemekre Magyarországon.

A 2017-es CEU-törvény két új feltételt szabott a külföldi egyetemek magyarországi működéséhez: egyrészt azt, hogy a székhelyük szerinti államban is folytassanak oktatási tevékenységet, másrészt, hogy a székhelyük szerinti állam kormánya és a magyar kormány között jöjjön létre nemzetközi szerződés az egyetemekről.

Az új szabályozás egyértelműen a CEU-t célozta, mivel a nálunk működő külföldi egyetemek közül egyedül a CEU nem folytatott oktatási tevékenységet az anyaországában (az Egyesült Álamokban), és az is hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a CEU esetében a magyar kormány nem akarja megkötni a törvény által szükségessé tett kormányközi megállapodást.

A CEU tehát - a magyar kormány hibájából - nem tudott megfelelni az új feltételeknek, és 2018 végétől fokozatosan elkezdte Bécsbe költöztetni amerikai diplomát adó képzéseit.

A csavar az volt a történetben, hogy bár a CEU szemmel láthatóan nem tudott megfelelni a lex CEU-nak, a magyar hatóságok ezt sosem mondták ki hivatalosan,

az erre hivatott Oktatási Hivatal a "törvénysértő működés" ellenére nem vonta vissza a CEU működési engedélyét.

Bár a CEU magyarországi léte minden pillanatban fenyegetve volt, a kormányzati kommunikáció mondhatta, hogy a CEU "itt van", hiszen érvényes a magyarországi engedélye, és arról is "magától" döntött az egyetem, hogy az amerikai képzéseit Bécsbe költözteti.

Az EU Bírósága aztán tavaly októberben az uniós joggal ellentétesnek találta a lex CEU-t, mire a kormány tavasszal újabb módosítással állt elő. A székhely szerinti államban folytatott képzés követelményét eltörölték, a külföldi egyetemek működéséhez szükséges nemzetközi megállapodás feltételét pedig átfogalmazták, így most már "a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűsége tárgyában kötött nemzetközi szerződésben" kell szerepelnie a külföldi egyetemeknek.

Bár az új szöveg szó szerint lemásolta a hatályos bajor szabályozást, a CEU helyzetén érdemben nem változtat, mert továbbra is a magyar kormány döntésétől teszi függővé, hogy működhet-e egy külföldi egyetem Magyarországon vagy sem.  Szél Bernadett független képviselő információi szerint egyébként a mintául szolgáló bajor szabályt sosem alkalmazták, és épp megváltoztatni készülnek.

A tavaszi törvénymódosítás további újítása volt, hogy a korábbiaktól eltérően megszabott egy határidőt, ameddig az Oktatási Hivatalnak felül kell vizsgálnia, hogy a külföldi egyetemek megfelelnek-e az új követelményeknek. Ez járna le idén év végével, de a parlament előtt lévő új javaslat egy évvel meghosszabbítaná.

Maga a javaslat egyáltalán nem indokolja meg, hogy erre miért van szükség. A CEU-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Magyarországon működő amerikai intézményükben (CEU New York) már egyáltalán nincsenek hallgatók, így hallgatói részről nem érintené őket, ha visszavonnák a működési engedélyüket

A magyar képzéseket folytató Közép-európai Egyetemen van még összesen 163 hallgató, jellemzően PhD-sek, akik kifutó képzésekben vesznek részt. De őket sem érintené az amerikai CEU engedélyének visszavonása, mert az amerikai diplomájukat már amúgy is Bécsben kapják meg.

Ettől még elképzelhető, hogy a határidő kitolását a CEU helyzete motiválja. Ha változatlanul hagyja a törvényt a kormány, akkor az Oktatási Hivatalnak még idén vissza kellene vonnia a CEU működési engedélyét, azaz papír lenne róla, hogy a CEU nem működhet Magyarországon.

Könnyen lehet, hogy a kormány ezt kommunikációs okokból nem akarja meglépni - így továbbra is mondhatja, hogy "de hiszen itt van a CEU". 

Egy másik lehetőség, hogy a nemzetközi vitákban jönne rosszul a CEU működési engedélyének bevonása. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, hogy a módosított lex CEU-val a kormány végrehajtotta-e a bíróság ítéletét. Ha arra jut, hogy nem, akkor pénzbüntetést kérhet Magyarországra. Meglehet, hogy ezt akarja elkerülni a kormány a határidő meghosszabbításával.

Végül az sem kizárt, hogy a többi Magyarországon működő külföldi egyetem miatt kell meghosszabbítani a határidőt. Az Oktatási Hivatal nyilvántartása szerint amerikai, francia, német, holland, brit, román, thaiföldi és kínai egyetem is rendelkezik jelenleg működési engedéllyel Magyarországon, és nem kizárt, hogy nem minden országgal tudnánk az év végéig nemzetközi szerződést kötni.

Megkérdeztük az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól, mi indokolja a törvénymódosítást; ha válaszolnak, frissítjük cikkünket. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk