"Megírhatod: nem kell nekünk megint politikus vezető ide, abból még csak a baj volt eddig. Teszünk mi már mindenféle pártra" - így erősködött az egyik, lapunknak nyilatkozó szakosztályi küldött a Ferencvárosi Torna Club közgyűlése után, hogy aztán két napon át óránként hívja a tudósítót azzal, hogy "de biztosan" mellőzze majd a nevét, "mert nem olyan időket élünk". A klub múlt heti közgyűlésén a formális vezetést ugyan nem kapta meg a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor, de az elnökség tagja lett, ahogyan alelnökké választották a küldöttek Kocsis Mátét, a szintén kormánypárti józsefvárosi polgármestert is. Az elnök személye és a titkos szavazás után kialakult új vezetés némi meglepetést okozott, hiszen ezek alapján a Fradit változatlanul Kovács Miklós vezetheti négy évig. Pedig olyan politikai nagyágyú is ülhetett volna a helyébe, mint Kubatov Gábor.
Keringő milliók
"Volt rajtunk ilyen irányban bizonyos nyomás, főként a szakosztályokon belül ment a suttogó propaganda a politikai támogatás előnyeiről meg a Miklós zavaros pénzügyeiről, és hogy kikre is kellene igazából szavaznunk" - emlékezett a választást megelőző időszakra már idézett forrásunk. Igaz, Kubatov konkrétumot nem ígért a fradistáknak, csak "munkát és rendet" a gyűlésre küldött videoüzenetében, míg a szurkolókkal, sőt a "kemény magjukkal" is tüntetően közösséget vállaló Kovács a "futballon túli" egyesületi léthez biztosítható támogatásokat-fejlesztéseket hangsúlyozta. Valószínűleg ezzel együtt sem az ő kedvéért ígérte meg az októberben megválasztott VIII. kerületi fideszes polgármester, Kocsis Máté az Orczy-kertben felépítendő új jég-, kézi- és kosárlabdacsarnokhoz az ingyen telket - gyanítható, hogy ezt a beruházást szívesebben látta volna Kubatov közvetlen klubirányítása alatt.
Ráadásul a most újraválasztott elnök érdekeltségeiről és a klub pénzügyeiről valóban fura hírek keltek szárnyra. Főként, hogy közvetlenül a közgyűlés előtt kiderült: a részérdekeltségébe tartozó Orangeways buszfuvarozási cég 25 millió forintos kölcsönt vett fel a klubtól - ami meglehetősen szokatlan egy szponzortól. A Népszabadság információi szerint ezt ugyan visszafizette a cég, de meglehetős késéssel, ráadásul "lógnak még egy húszassal" az egyesület nevét viselő futball zrt.-nek is. S ha ez nem lenne elég, egy több sportportálon megjelent jegyzőkönyv tanúsága szerint az addig állami tulajdonú Fradi-ingatlan 2008. februári értékesítése után a klub folyamatos fenntartása érdekében hosszú távra, jó kamattal lekötött 550 millió forintos bankbetétből egyes források szerint 298, más öszszegzések alapján 312 millió forint hiányzik. A pontos elszámolást a következő hetekre ígérte a klub. Az viszont már ma is biztos, hogy ehhez a tőkéhez mindenképpen - a klub életében egykor meghatározó szerepet játszó, az ügyekről ma is értesülő volt vezető megfogalmazásában - "elnöki szinten történt hozzáférés". Ilyen lehetett például, amikor 2009 tavaszán Menráth István távozó klubigazgatónak két év munkaviszony után húszmillió forintos végkielégítést kellett kiutalni. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy az eredetileg más pénzintézetnél lekötött 550 millió forint más tranzakciók alapja is volt: csaknem kétharmada egy másik banknál fél százalékkal az "eredeti" kamatnál kedvezőbb lekötésbe került át. Az ilyesféle pénzügyi játszadozásnak egyébként nagy hagyományai vannak a Fradinál: például az 1995-96-os sikerszezon után (Bajnokok Ligája, egyebek) befolyt összegekből 247 millió forinttal sohasem tudott pontosan elszámolni a vezetés.
Valamiben megegyeztek
Könnyen lehet, hogy erre a sorsra jut az emlegetett 550 millió is, márpedig a jelen viszonyok között sem óriástámogatóra, sem az angol befektető újabb pénzügyi injekciójára nem számíthatnak az Üllői út környékén. Utóbbitól annyira nem, hogy a 2008-ban az ingatlanokat megvásároló, ötvenmilliárdos fejlesztési terveket vizionáló McCabe kedden közleményben tudatta: megválna magyarországi érdekeltségétől.
Lapunk információi szerint ugyanis a két és fél éve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t irányító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanáccsal abban a tudatban egyezett meg az angol pénzember, hogy a klubot egyszer és "véglegesen" konszolidálja, kifizeti a tartozásait, s a jövőben kizárólag a futballcsapat nemzetközi felfuttatására helyezi a hangsúlyt. Ennek gazdasági hátterét pedig az állammal kötött egyezség adja majd, amely szerint a megvásárolt nyolchektáros ferencvárosi ingatlan bő kétharmadát üzleti célra hasznosíthatja. A 2008 februárjában megszületett egyezség értelmében az akkor már hatodszorra kiírt pályázatra nyertes ajánlatot beadó, két hollandiai bejegyzésű vállalkozás által birtokolt projektcég, az Esplanade Consultans Eastern Europe B. V. bruttó 3,035 milliárd forintot fizetett az államnak a területért, 800 millió forintot az egyesületnek az FTC Labdarúgó Zrt. részvényeiért, valamint - szintén az FTC-nek - 1,5 milliárd forintot a klub még kilenc évig fennálló létesítményhasználati jogáért. Ebből tudta kiegyenlíteni a klub az akkor 1,8 milliárdot közelítő adó-, társadalombiztosítási, hitel- és szállítói tartozásokat, és "félretenni" az 550 milliót. Ezenfelül McCabe-nek vállalnia kellett, hogy két éven belül legalább 1,2 milliárd forintért a nemzetközi előírásoknak megfelelő állapotba hozatja az Üllői úti stadiont, amelyet a jegybevétel 25 százalékáért 25 évig átenged a Fradi sportolóinak. Az aláírás után Rieb György akkori elnök a befektetőktől származó információira alapozva azt közölte, hogy az Esplanade nem felújítaná, hanem lebontaná a stadiont, és helyette a jelenlegihez képest 90 fokkal elforgatott, 75 százalékban fedett, 25 ezres arénát építene 5 milliárd forintért. A stadion mellé pedig nem egyszerűen egy újabb bevásárlóközpont, hanem negyvenmilliárd értékű, "családi jellegű, sport-, szolgáltató- és rekreációs komplexumot" álmodtak akkor még.
Ehhez képest manapság a szakosztályok ismét pénzzavarral küzdenek, míg a labdarúgóknak az itthoni tisztes helytállás is komoly nehézségeket okoz, nemhogy a nyáron még alapcélként megjelölt, nemzetközi szereplésre jogosító helyezés megszerzése. A változatlanul átlagosan 4-5 ezer nézőt "vonzó" focicsapat üzleti értéke is folyamatosan csökken. A Kevin McCabe és fia, Scott Richard McCabe többségi tulajdonában lévő, 220 millió forintos törzstőkéjű Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. az elmúlt két évben a magyar piacon komolyabb értéknek számító húzónevet nem tudott igazolni, nemzetközi szinten is jegyzett profi megszerzésére pedig esély sincs.
Ismerős új helyzet
A befektető érezhető távolságtartásának legfőbb oka természetesen nem más, mint hogy a legfőbb pénzügyi akciónak szánt építkezés álma napjainkra szertefoszlott. Információink szerint Tarlós István budapesti főpolgármester közölte a befektető képviselőivel, hogy a tervezett építkezés ellen a szomszédos telken működő ÁNTSZ-kirendeltség beadott panaszának - a beruházás megzavarná az egészségügyi intézmény folyamatos tevékenységét - helyt adnak, így "csak más konstrukcióban, esetleg más területen" tudja elképzelni a fejlesztést. Más forrásaink szerint viszont Tarlós egyértelműen jelezte azt is, hogy ez csak a formai indok, valójában arról van szó, hogy az új fővárosi vezetés nem szívesen látna még a "legcsaládibb" kivitelben sem újabb bevásárlócentrumot Budapesten.
Így hát McCabe képviselői nemrégiben jelezték a kormányzat illetékeseinek: "elfogadható ajánlat" esetén nem zárkóznának el az üzlet "visszacsinálásától" sem - lényegében ezt jelzi a klub közgyűléséről kiadott nyilatkozat azon félmondata, miszerint a "futball zrt. tulajdonosa befektetőt keres". Az eladás szándéka McCabe keddi közleménye értelmében immár tény. Bár a nyilatkozat szerint tőkeerős magánbefektetők jelentkezésének örülne, megbízható forrásaink állítják, hogy legkomolyabb tárgyalópartnere a magyar állam. Úgy tudjuk, ha a klub konszolidációjára költött 1,8 milliárd forintot McCabe viszszakapná, örömmel távozna Magyarországról. Az sem lehet véletlen, hogy éppen egy ilyen helyzetben jelentek meg ismét az egyesület tájékán közismert politikusok. A Magyar Labdarúgó Szövetség vezetésének környezetéből egyébként azt a félig sem hivatalos információt kaptuk, hogy Orbán Viktort meglepte a közgyűlési szavazás alakulása. A kormány sportkoncepciójának kiszivárgott részletei szerint az öt, kiemelt támogatásra kiválasztott csapatsportág - kézilabda, labdarúgás, vízilabda, kosárlabda és jégkorong - közül a foci "meghatározó társadalmi jelentősége miatt" mindenképpen különleges státuszt kap. Az előterjesztésben szó esik a "biztonságos, korszerű és a nemzetközi szintű normáknak is megfelelő" két-három, esetleg négy stadion ki-, illetve átalakításáról is. Ez a projekt az FTC-vel eredetileg nem számolt, mivel "elsősorban állami vagy önkormányzati kezelésben lévő pályákban" gondolkodnak az ötletgazdák.
