Mégis elítélték a korábban felmentett és 45 milliós kártérítést kapó vádlottakat
DEBRE20170607008.jpg

Mégis elítélték a korábban felmentett és 45 milliós kártérítést kapó vádlottakat

  • MTI
  • 2017. június 7.

Belpol

Emberölés miatt 12, illetve 10 év fegyházbüntetésre ítélte idősebb Burka Ferencet és fiát, ifjabb Burka Ferencet a Debreceni Törvényszék szerdán.

Az elsőfokú ítélettel a törvényszék hatályon kívül helyezte a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság és a Debreceni Ítélőtábla korábbi, az emberölési ügyben bizonyítottság hiányában hozott felmentő határozatát – közölte a törvényszék sajtószóvivője az MTI-vel.
Maga a bűncselekmény még 1999 márciusában történt Újszentmargitán. A sértettre álmából felriasztva támadtak rá, és betonvassal olyan brutálisan bántalmazták, hogy életét vesztette. A helyszínről egy antennát vittek el.

A perújításra most azért kerülhetett sor, mert két tanú terhelő vallomása miatt perújítási nyomozás indult, amelynek során új tárgyi bizonyíték került elő, illetve titkos adatszerzés útján új információ jutott a nyomozó hatóság birtokába.

A szabadságvesztés időtartamába a bíróság beszámítja az őrizetben és előzetesben töltött időt. 1999 és 2005 között id. Burka Ferenc 2127 napot, ifj. Burka Ferenc 2138 napot töltött előzetesben. A korábbi felmentő ítélet után, az előzetes letartóztatás miatt 2007-ben id. Burka Ferenc 20 millió, ifj. Burka Ferenc 25 millió forint kártalanítást kapott.
A bíróság szerint a két vádlott az antennát akarta megszerezni az egyébként lakatlan házról, de a zajra felébredt a sértett, aki a házra vigyázva egy másik épületrészben aludt. Meglátta az ajtón a betörés nyomait, és összetalálkozott a kint figyelő fiatalabb Burkával. Vitatkozni kezdtek, amire az idősebb Burka is kijött a házból. A sértett tetten érte és felismerte a vádlottakat, ők viszont nem akartak a lopásról lemondani. Lelökdösték a férfit a teraszról, az elsőrendű vádlott ököllel kétszer fejen ütötte, a másodrendű pedig a feszítővassal vágta fejbe. A sértett földre került és elvesztette az eszméletét. Ekkor ifj. Burka még háromszor fejen ütötte a betonvassal. A férfi nagy valószínűséggel még élt, amikor otthagyták, és az éjszaka folyamán halt bele sérüléseibe.

 

false

 

Fotó: MTI – Czeglédi Zsolt

A mostani bírósági eljárás során a másodrendű vádlott volt élettársa elmondta: a gyilkosság estéjén apa és fia megbeszélte, hogy leszereli az antennát, később pedig élettársa azzal tért haza, hogy megölt egy embert. Hozzátette: párja utasítására ő mosta ki a vérrel szennyezett nadrágot. Az asszony elmondta azt is, hogy a két vádlott később megfenyegette, nehogy vallomást tegyen ellenük, anyósa pedig azt mondta neki, ha „eljár a szája, akkor belevágja a kést”.
Id. Burka Ferenc volt sógornője arról beszélt a bíróságon, hogy az elsőrendű vádlott ragaszkodott ahhoz, fogadjanak ügyvédet, mert attól tart, hogy fia még tapasztalatlan, ezért vallomásra tudják bírni. Az eljárás „koronatanúja” részletesen vallott az emberölés indítékáról, az elkövetés módjáról és eszközéről, értesülései id. Burka Ferenctől származtak.
A rendőrséget 2012-ben felkereső nagymama és unoka sem élt mentességi jogával. Az asszony szerint unokája 2011-ben vissza szeretett volna menni az apjához, azt mondta nekik, ha nem fogadják be, akkor elmondja, hogy ők voltak az elkövetők. Amikor a fiú magatartásával problémák voltak, a fiú anyja is sokszor mondta, hogy „olyan gyilkos leszel, mint az apád”.
A fiú beszámolt arról is, hogy pár hónappal később az osztályozó vizsgái miatt egy családi veszekedés során is szóba került a gyilkosság. Id. Burka Ferenc számon kérte fián, hogy „minek kellett megölni azt az embert, csak az antenna kellett volna”. Az unoka beszámolója szerint a családtagok akadályozták meg, hogy végül tettlegességig fajuljon a vita.
A vádlottak egyébként az ügy számos tanúját megfenyegették, köztük közvetlen családtagjaikat is. A tanúk szerint amíg előzetesben voltak, addig pedig id. Burka Ferenc felesége „ügyelt” a tanúkra, még az eljárás védett tanúit is presszionálta.
A tanúk befolyásolásával a másodrendű vádlott szabadulás előtt álló cellatársát is megbízta. Az egykori zárkatárs a bűncselekmény olyan részleteiről is beszámolt vallomásában, amelyek nem szerepelhettek az akkori vádiratban. A további bizonyítékokat illetően a tanács elnöke kiemelte: az antenna nemrég megtalált darabját vizsgálva az informatikai szakértő megállapította, legalább 11 évet volt föld alatt, és akár 1999-ben is a szántóföldre kerülhetett. A szakértő szerint azonban kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy ez a darab a hajdan ellopott antenna része lenne. A bíróság szerint a rendőrkutyák helyszíni szagnyomrögzítése sikeres volt, a szagazonosítás egyértelmű bizonyítékkal szolgált a másodrendű vádlott bűnösségét illetően.
A tanács szerint a vádlottak fel tudták mérni tettük súlyát, mint ahogyan tisztában kellett lenniük azzal is, hogy bántalmazásuk a sértett halálához vezethet. Egyértelmű az is, hogy a haszonszerzés, vagyis az antenna megszerzése motiválta őket.
A bíróság a büntetés kiszabásakor nyomatékos enyhítő körülményként értékelte többek között az időmúlást, súlyosítóként viszont azt, hogy mindkét vádlott már többször is összeütközésbe került a törvénnyel.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész ugyan tudomásul vette az ítéletet, az elsőrendű vádlott és védője azonban felmentésért, a másodrendű vádlott és védője elsődlegesen hatályon kívül helyezésért, másodlagosan felmentésért fellebbezett.
Az ügyész indítványozta, hogy a bíróság rendelje el a vádlottak előzetes letartóztatását. A tanács úgy döntött, a vádlottakkal szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, az elsőrendű vádlott Újszentmargita, a másodrendű vádlott Tiszacsege területét engedély nélkül nem hagyhatja el. A törvényszék végzését az ügyész tudomásul vette, a vádlottak és védőik fellebbeztek.

Neked ajánljuk