Megkérdeztük Szabó Tímeát, mit gondol arról, hogy Kövér László és a fideszes pártlap amerikai ügynöknek tartja

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 26.

Belpol

Ízelítő a holnapi Narancs nagyinterjújából, illetve az egész magyar közéletet megbénító idiotizmusból.

Az egyik fideszes pártlap, a Pesti Srácok júliusban készített interjút Kövér Lászlóval, innen a kérdés és a felelet (és a kiemelések is az eredetiből):

„A bicskei gyűlés tagjai üzentek-e valamit például a debreceni menekülttábor előtt üres cipőkkel tüntető Szabó Tímeáéknak? És mindazoknak, akik a Welcome to Hungary transzparens mögé sorakoznak fel?

A magyar politikában majd’ száz éve időről időre felütik a fejüket nemzetközileg kiképzett ágensek. Ők egyébként azért éppen Magyarországon dolgoznak, mert itt korlátozzák őket a legkevésbé a nyelvi nehézségek – és ez így volt már Gerő Ernőékkel is, de így volt 1990 után is. Barcelona vagy Belgium, Afganisztán vagy Afrika – mindegy, itt is, ott is »helytállnak«. Magyarországon is tették, teszik, amivel tartóik megbízták őket.”

Ha azt gondolnák, hogy Kövér László hirtelen felindulásból nyilatkozott ekkorát, akkor olvassuk el a másik fideszes pártlap, a Napi Gazdaság Miss Afganisztán című cikkét. Egyrészt nem fognak hinni a szemüknek, másrészt egyből láthatják, hogy itt komolyan (ki)gondolt vádakról van szó. (Lásd még Ara-Kovács Attila írását: Ellenségünk, Amerika – Orbánék megelőző csapása az ötvenes évek szellemében.)

A Magyar Narancs friss számában Teczár Szilárd készített interjút a Párbeszéd Magyarországért társelnökével. Ebből nemcsak a Napi Gazdaság cikkében démoninak beállított szakmai életútjáról mesél részletesen, hanem a baloldali pártok hibáiról és a menekültkérdés lehetséges megoldásairól. No meg persze Kövér Lászlóról, innen ajánlunk egy részletet:

Kövér oda sem néz (2013)

Kövér oda sem néz (2013)

Fotó: MTI

Magyar Narancs: Kövérrel még LMP-s politikusként is több összezördülése volt. Az ügynökvád is előkerült korábban?

Szabó Tímea: Az első nagyobb személyes összetűzésem vele talán 2012-ben volt, amikor a Kétfarkú Kutya Párt matricáját kiragasztottam az ülésteremben. Nagyon berágott, pont aznap szigorították a házszabályt, úgyhogy oda is szólt, hogy legközelebb kitilt az ülésnapról. Azóta is többször megbüntetett PM-es párttársaimmal együtt, összességében milliós összegekre. Házelnökként nem nagy barátja a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának. Az ügynöközés érdekes módon az LMP-ben kezdődött, egy ott maradt vezető kezdte mondogatni Jávor Benedekről, hogy CIA-ügy­nök. Többen figyelmeztettük, hogy ezt abba kellene hagyni, mert lehet ugyan versenyezni üldözési mániában, csak nem biztos, hogy megéri. Megvolt tehát ez a toposz, hogy aki külföldre megy, külföldön tanult, külföldön dolgozott, az biztosan valami globális összeesküvés része. Mára Csurka István írásai elbújhatnak a jobboldal fikcióihoz képest. Nyilván Kövér oldaláról is többször előjött az ügynöközés, bár nyíltan most fogalmazta meg először.

MN: Eddig hogyan fogalmazta meg?

SZT: Ezek afféle folyosói suttogások, hogy „te, figyelj, tudod, hogy a Szabó Tímea CIA-ügynök, nem véletlenül járkál az amerikai követségre”. Az amerikai követségen valóban évekig futott egy program, amelyben fiatal politikusoknak szerveztek néhány hetes utakat az Egyesült Államokba, ahol szenátorokkal, kongresszusi képviselőkkel, gazdasági szereplőkkel ismerkedhettek meg. Jávor Benedek is részt vett egy ilyenen, a következő évben engem hívtak, de akkor volt az LMP válsága, így vezetőként nem tudtam kimenni. A vicc az, hogy többek között Gulyás Gergely és talán még Rétvári Bence is részt vettek ebben, minden pártból volt meghívott. A Napi Gazdaságban vádként szerepelt az is, hogy ott voltam André Goodfriend búcsúbuliján – csak éppen azt felejtették el hozzátenni, hogy a fél Fidesz-vezérkarral együtt. Azt a felvetést sem először hallom, hogy vajon miként kerültem a Harvardra és Afganisztánba. Elképesztően provinciális az a szemléletmód, amely gyanúsnak tart mindenkit, aki valaha az államhatárokon kívül tanult vagy dolgozott.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.