Megkérdeztük Szabó Tímeát, mit gondol arról, hogy Kövér László és a fideszes pártlap amerikai ügynöknek tartja

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 26.

Belpol

Ízelítő a holnapi Narancs nagyinterjújából, illetve az egész magyar közéletet megbénító idiotizmusból.

Az egyik fideszes pártlap, a Pesti Srácok júliusban készített interjút Kövér Lászlóval, innen a kérdés és a felelet (és a kiemelések is az eredetiből):

„A bicskei gyűlés tagjai üzentek-e valamit például a debreceni menekülttábor előtt üres cipőkkel tüntető Szabó Tímeáéknak? És mindazoknak, akik a Welcome to Hungary transzparens mögé sorakoznak fel?

A magyar politikában majd’ száz éve időről időre felütik a fejüket nemzetközileg kiképzett ágensek. Ők egyébként azért éppen Magyarországon dolgoznak, mert itt korlátozzák őket a legkevésbé a nyelvi nehézségek – és ez így volt már Gerő Ernőékkel is, de így volt 1990 után is. Barcelona vagy Belgium, Afganisztán vagy Afrika – mindegy, itt is, ott is »helytállnak«. Magyarországon is tették, teszik, amivel tartóik megbízták őket.”

Ha azt gondolnák, hogy Kövér László hirtelen felindulásból nyilatkozott ekkorát, akkor olvassuk el a másik fideszes pártlap, a Napi Gazdaság Miss Afganisztán című cikkét. Egyrészt nem fognak hinni a szemüknek, másrészt egyből láthatják, hogy itt komolyan (ki)gondolt vádakról van szó. (Lásd még Ara-Kovács Attila írását: Ellenségünk, Amerika – Orbánék megelőző csapása az ötvenes évek szellemében.)

A Magyar Narancs friss számában Teczár Szilárd készített interjút a Párbeszéd Magyarországért társelnökével. Ebből nemcsak a Napi Gazdaság cikkében démoninak beállított szakmai életútjáról mesél részletesen, hanem a baloldali pártok hibáiról és a menekültkérdés lehetséges megoldásairól. No meg persze Kövér Lászlóról, innen ajánlunk egy részletet:

Kövér oda sem néz (2013)

Kövér oda sem néz (2013)

Fotó: MTI

Magyar Narancs: Kövérrel még LMP-s politikusként is több összezördülése volt. Az ügynökvád is előkerült korábban?

Szabó Tímea: Az első nagyobb személyes összetűzésem vele talán 2012-ben volt, amikor a Kétfarkú Kutya Párt matricáját kiragasztottam az ülésteremben. Nagyon berágott, pont aznap szigorították a házszabályt, úgyhogy oda is szólt, hogy legközelebb kitilt az ülésnapról. Azóta is többször megbüntetett PM-es párttársaimmal együtt, összességében milliós összegekre. Házelnökként nem nagy barátja a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának. Az ügynöközés érdekes módon az LMP-ben kezdődött, egy ott maradt vezető kezdte mondogatni Jávor Benedekről, hogy CIA-ügy­nök. Többen figyelmeztettük, hogy ezt abba kellene hagyni, mert lehet ugyan versenyezni üldözési mániában, csak nem biztos, hogy megéri. Megvolt tehát ez a toposz, hogy aki külföldre megy, külföldön tanult, külföldön dolgozott, az biztosan valami globális összeesküvés része. Mára Csurka István írásai elbújhatnak a jobboldal fikcióihoz képest. Nyilván Kövér oldaláról is többször előjött az ügynöközés, bár nyíltan most fogalmazta meg először.

MN: Eddig hogyan fogalmazta meg?

SZT: Ezek afféle folyosói suttogások, hogy „te, figyelj, tudod, hogy a Szabó Tímea CIA-ügynök, nem véletlenül járkál az amerikai követségre”. Az amerikai követségen valóban évekig futott egy program, amelyben fiatal politikusoknak szerveztek néhány hetes utakat az Egyesült Államokba, ahol szenátorokkal, kongresszusi képviselőkkel, gazdasági szereplőkkel ismerkedhettek meg. Jávor Benedek is részt vett egy ilyenen, a következő évben engem hívtak, de akkor volt az LMP válsága, így vezetőként nem tudtam kimenni. A vicc az, hogy többek között Gulyás Gergely és talán még Rétvári Bence is részt vettek ebben, minden pártból volt meghívott. A Napi Gazdaságban vádként szerepelt az is, hogy ott voltam André Goodfriend búcsúbuliján – csak éppen azt felejtették el hozzátenni, hogy a fél Fidesz-vezérkarral együtt. Azt a felvetést sem először hallom, hogy vajon miként kerültem a Harvardra és Afganisztánba. Elképesztően provinciális az a szemléletmód, amely gyanúsnak tart mindenkit, aki valaha az államhatárokon kívül tanult vagy dolgozott.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.