Matolcsy György a matolcsyzmusról írja PhD-dolgozatát!

  • narancs.hu
  • 2015. augusztus 27.

Belpol

Jól járnak a régi meg az új haverok a Magyar Nemzeti Bank által 250 milliárdból létrehozott alapítványoknál. Matolcsy a PhD-témavezetőjét is megdobta kurátori tisztséggel. Cikkajánló a mai Magyar Narancsból.

Lázár János az Ökotárs Alapítványnál még a szekrények mögé meg a szőnyeg alá is be­nézett volna norvég pénzeket (és LMP-seket) keresve, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank által a magyar nemzeti vagyonból alapított Pallas Athéné alapítványok működése ellenben teljesen hidegen hagyja a kormányköröket. A 2013–2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok céljául a magyar közgazdászképzés megújítását tűzte ki Matolcsy György MNB-elnök. A negyedbillió forintból gazdálkodó hat fundációról a nyilvánosság – általános céljaikon és ingatlanvásárlásaikon túl – alig tudhat valamit: honlapjaikon ugyan a kötelezően közzéteendő beszámolóik már elérhetők, a tevékenységüket irányító-ellenőrző testületek tevékenységéről, az alapítványok vezetőiről, tudományos közreműködőiről, ösztöndíjasairól, támogatott projektjeiről, gazdálkodásáról, alapdokumentumairól alig tudható meg bármi. (És ami tudható, az is elsősorban a sajtó kutakodásának köszönhető.)

Többszörös kurátorok (Nagy Róza, Matolcsy György, Balog Ádám)

Többszörös kurátorok (Nagy Róza, Matolcsy György, Balog Ádám)

Fotó: Varga György/MTI

A Magyar Nemzeti Bank által 2013 vége és 2015 első hónapjai között a Pallas Athéné alapítványoknak juttatott 250 milliárd forint a magyar gazdaság vagy a magyar központi bank eredményeihez, de a magyar felsőoktatás, s azon belül is a közgazdászképzés lehetőségeihez mérten is kiugróan magas.

Az alapítványok kuratóriumainak és felügyelőbizottságainak tagjait – akik többnyire egyidejűleg több alapítványnál is szerepet kaptak – a jegybank igen gondosan válogatta össze. A testületek tagjainak felét majdnem minden esetben MNB-s vezetők adják, és a többiek közül is jól beazonosíthatóan számosan kötődnek a jegybankhoz, a kormánypártokhoz vagy személyesen Matolcsy Györgyhöz. A ma megjelent Magyar Narancsban részletesen ismertetjük a személyi összefonódásokat, az esetleges összeférhetetlenségeket. Mutatóba, íme, két példa: a kurátorok közül ketten különösen szoros nexust ápolnak Matolcsyval. A két alapítványban is tisztséget vállaló Réfy Imre (aki nem azonos számos budapesi és vidéki színház színpadtechnikájának tervezőjével), hogy, hogy nem, a tavalyi önkormányzati választásokon Matolcsy György feleségének polgármesteri kampányát szervezte Balatonakarattyán, ahol az újonnan megválasztott képviselő-testület rögvest fel is kérte alpolgármesternek. Az építőmérnök végzettségű szakember alpolgármesteri bemutatkozásában a Matolcsyékhoz fűződő kapcsolatáról így vallott: „A Matolcsy családot, így Matolcsy Gyöngyit is régóta ismerem. Családjainkat többgenerá­ciós barátság köti össze. Megtisztelő felkérés volt számomra Gyöngyi és csapatának támogatása kampányszervezőként. Örömmel vállaltam el, mert minden szempontot elemezve és értékelve arra jutottam, hogy ez a csapat tud a legtöbbet tenni Akarattyáért.” Réfy emellett kurátora annak a Tulajdon Alapítványnak is, amely a Matolcsy kizárólagos tulajdonában álló Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet (MGFI) ingatlanában működik. A Matolcsyhoz – gondolkodásban is – közel álló másik személy Lentner Csaba, a MIÉP korábbi országgyűlési képviselője, aki a Polgári Magyarországért Alapítvány által finanszírozott Polgári Szemle című folyóirat főszerkesztője; e lap szerkesztőbizottságának elnöke, mondanunk sem kell, Matolcsy György. A jegybankelnök által nem olyan rég „Magyarország egyik testőreként” magasztalt Lentner és Matolcsy kapcsolata a közelmúltban új dimenzióba lépett: Matolcsy ugyanis még a 80-as években megszerzett egyetemi (kis)doktorija mellé egy PhD-t is be kíván gyűjteni, s a jegybankelnök a Nem­zeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskolájában tanító Lentner „gazdasági kormányzási mechanizmusok összehasonlító elemzése” című programjára jelentkezett, amelyet mintha éppen őreá szabtak volna. A témakiírásból idézünk betűhíven: „Tartja magát egy ortodox, hagyományos mechanizmus, pénzügyi kormányzás felfogás, de ezzel ellentétben erősödik az unortodox (lásd magyar) modell jelentősége, különösen az eredményei tükrében. A kutatás a kialakult (kialakuló félben lévő) pénzügyi kormányzási modelleket vizsgálja, de utal válságelhárító szerepükre is.” Aligha lehetnek kétségeink, hogy a matolcsyánus tanokat hirdető doktori programban meglesz-e Matolcsynak a summa cum laude. (Itt jegyezzük meg, hogy ugyancsak Lentnernél doktorál az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László is.)

További részletek a ma megjelent Magyar Narancsban.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.