A Magyar Demokrata nevű hetilapban Totális tájékozatlanság címmel látott napvilágot az az interjú, ami minden bizonnyal egy forradalmi tudományos áttörés első nyilvános lenyomata: Tózsa István, a Budapesti Corvinus Egyetem „Hungarikumok és nemzeti örökségtervezés” című tárgyának előadója ugyanis megmérte hallgatói magyarságtudatát.
Tózsa szerint a diákok elképzelhetetlen magyarságtudat-hiányosságokban szenvednek, amit mi sem példáz jobban, mint hogy az 1995 után születettek „nemcsak nem tudják, hol van Szentes vagy Gyula, de Tokajt, Eger, Pannonhalmát pedig Balatonfüred helyére jelölik be egy vaktérképen.” Tán ennél is megdöbbentőbb, hogy száz hallgató közül nincs egy, aki felismerné a Rákóczi- vagy Klapka-induló dallamát.
„Dolgozatok és tesztek százaival tudnám alátámasztani azt a totális tájékozatlanságot, amit tapasztalnom kell”, lamentál Tózsa. „Olyan mértékben hiányzik a magyarságukra vonatkozó kulturális ismeretük, mintha sosem jártak volna általános iskolába, mintha sose tettek volna érettségit magyar nyelv és történelemből”, sőt, a hallgató egész egyszerűen olyan, mint „egy magyarul beszélő külföldi”.
Tózsa azonban nem hagyatkozik pusztán intuíciókra, hanem kvantifikálta a magyar hallgatók magyarságtudatát, amelynek értelmében „az alapszakos hallgatók magyarságtudata kognitív szinten 15-21 százalék, a mesterszakos kontrollcsoporté 33.” Hogy pontosan milyen értelemben kognitív kategória egy kulturális identitás: nem derül ki.
