Megsértette a Labrisz jó hírnevét a Magyar Nemzet

  • narancs.hu
  • 2021. november 3.

Belpol

"A Labrisz Leszbikus Egyesületet egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk" - írta a lap. Most fizethetnek.

Megsértette a Meseország Mindenkié című mesekönyvet kiadó Labrisz Leszbikus Egyesület jó hírnevét a Magyar Nemzet, ezért bocsánatkérésre és egymilliós sérelemdíj megfizetésére szólította fel a Mediaworks Hungary-t a bíróság - írja közleményében a Labriszt képviselő Magyar Helsinki Bizottság. Az ítélet nem jogerős.

A Magyar Nemzet október 12-én közölte Németh György szociológus-közgazdász írását, melyben a szerző azt állította, hogy  „a Meseország mindenkié című könyvet a pedofíliához, a Labrisz Leszbikus Egyesületet pedig egy pedofil szervezethez hasonlóan kell megítélnünk. Mert végül is erről van szó.”

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletében kimondta, hogy a Mediaworks megsértette az egyesület jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. "A kiadványnak és magának a Labrisznak a pedofíliához hasonlítása olyan súlyosan sértő, indokolatlanul bántó, dehonesztáló, minden alapot nélkülöző vélemény, amelyet [a Labrisznak] nem kell tűrnie, és amely nemcsak hogy alkalmas arra, hogy a társadalmi megítélését hátrányosan érintse, hanem az ténylegesen be is következett” - áll az ítéletben.

A sérelemdíg összegének megállapításánál a bíró azt is figyelembe vette, hogy az egyesület tagjai sokszor nehéz küzdelmet folytatnak azért, hogy a társadalom egyenlőként fogadja el őket.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal.