Az Alkotmánybíróságon támadták meg a kormány gyermekvédelminek nevezett népszavazását – derül ki a szervezet hivatalos oldalán közzétett információkból. Egy nem nevesített indítványozó az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatát támadta meg. A szabályozás szerint az alkotmánybíróknak január közepéig kell soron kívüli eljárásban eldöntenie, mi legyen a népszavazás sorsa.
Az indítványt az utolsó pillanatban adta be valaki, hisz' annak a törvény szerint „az Országgyűlés határozatának közzétetelét követő tizenöt napon belül be kell érkeznie”, az indítvány pedig épp a határidő lejárta előtt, december 15-én érkezett be a testülethez.
Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet jelezte, hogy 7 civil partnerével meg kívánja támadni az Alkotmánybíróságon a kormányzati referendumot.
Az Alkotmánybíróság előtt jelenleg két út áll: helybenhagyhatják az Országgyűlés határozatát, vagy megsemmisítik azt, és új határozat meghozatalára kérik a parlamentet a népszavazásról.
Az indítványozó a beadványában kifejtette, hogy az Országgyűlés a vitában és a határozatban is mind jogi, mind pedig politikai értelemben hallgatott a jogosultak fennmaradó kérelmeiről, vagyis a közjogi ellenérvek az indítványozó szerint a „senki földjén maradtak”. „A Kúria által is kiemelten, a lehetetlenre irányuló népszavazási kezdeményezés sérti a kérdés egyértelműségét, az egyértelműség viszont kötelező eleme a népszavazási kérdésnek. E lehetetlenség megnyilvánulása például, ha az Országgyűlés a népszavazási kérdéseket nem tudja majd mindenki számára érthető, és a gyakorlatban alkalmazható törvényszövegbe önteni, amely kiállja az Alaptörvénnyel való összevetés próbáját is” – írta az indítványozó. Az indítványozó szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket, a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket, amelyeket értelmezése szerint a Kúria a jogorvoslati eljárás során az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésként értékelt, nem vizsgálta, illetve arról a határozata indoklásában sem adott számot.
Mint ismert, a kormány a nyáron kezdeményezett 5 kérdésből álló úgynevezett "gyermekvédelmi" népszavazást. A kérdések az alábbiak lettek volna a terv szerint:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Bár a Nemzeti Választási Bizottság mind az 5 kérdést hitelesítette, a felülvizsgálati kérelmeket értékelve a Kúria az egyiket nem engedte át. Ez a "Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?" kérdés volt. A kormány az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig megváltoztatva a Kúria döntését, így ezt a kérdést is jóváhagyta. Az Országgyűlés viszont mindeközben a 4, már átengedett kérdésben kiírta a referendumot, az 5., pótlólag jóváhagyott kérdés miatt pedig – mint Orbán Viktor a keddi Kormányinfón elmondta – már nem módosítanak a parlamenti határozaton.
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
